Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)

1982 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tomka Miklós: Szociológia,vallásszociológia, katolicizmus

Más típusú szakmai feladatot jelent, ha valamilyen társadalmi vonatkozású célkitűzéshez kell segítséget nyújtani. Például mi segíti jobban a nagycsaládosokat: magasabb családi pótlék, hosszabb gyes vagy más támogatás? Vagy: milyen legyen a rádió- és a tévéműsor, hogy minél kevesebbeknek okozzon bosszúságot és minél többeknek örömet? Vagy: mit lehet tenni, hogy a hívek több felelősséget vállaljanak plébániájuk életében? Adott cél esetén a szociológia feladata a lehetséges társadalmi tényezők felderítése, azok szerepének, fontosságának és hatásmechanizmusának kimutatása.

A legnehezebb szociológiai feladat a társadalom nagyobb szektorainak átfogó értelmezése, változási irányának és sebességének mérése. Számos ilyen feladat kikerülhetetlen. Például: miben áll, minek a következménye s milyen következményekkel jár a család sokat emlegetett válsága? Más: hogyan változtatja meg életünket a tömegkommunikáció és a motorizáció, azaz az élettér tágulása és az információs robbanás? Vagy: mi a szekularizáció lényege? Melyek a vallási változás legfontosabb tényezői, jegyei, következményei? Ezekre a kérdésekre már nincs egyértelmű válasz. A szociológia is csak arra képes, hogy a jelenség leglényegesebbnek vélt elemeit kimutassa, értelmező modelleket készítsen és azok felhasználásával a lehetséges jövőbeli változásokról feltételezéseket tegyen.

A legtöbb természettudománnyal ellentétben, a szociológia módszertana nem zárt, azaz néhány hagyományos eljárás mellett az adatgyűjtés minden útját járhatja, amelyen a társadalomról és az emberről információt szerezhet. így válik „szociológiai adatbázissá” a baleseti statisztika, a Biblia szövege, a munkahelyen a napi munka közben tett megfigyelések rendszerezett sorozata vagy a plébániai „História domus"-ok anyaga. Születhet azonban szociológiai elemzés az utcasarki galeri megfigyeléséből vagy az emigránsok és otthoni családtagjaik levelezéséből. A látszólagos szabadosság mögött azonban döntő fontosságú a módszer egyértelműsége és következetessége, amit néhány gyakoribb módszer pl. a közvéleménykutatás vagy a tartalomelemzés több évtizedes gyakorlata igen magas fokra fejlesztett. A műkedvelő szociológiai érdeklődésű munkák általában azon buknak meg, vagy azért igényelnek a végtermékhez viszonyítva aránytalanul nagy energiát, mert nemcsak szakmai rutinra nem támaszkodnak, de szerzőjük a fogalmak és az adatgyűjtési eljárás megbízhatóságára sem fordított elég figyelmet. Különösen azok között, akik még soha nem szorultak arra, hogy módszeresen tájékozódjanak a társadalomról, — van, aki a szociológiát a „magától értetődő dolgok” tudományának tartja. Ez az előítélet porrá foszlik az első szociologizálási kísérletnél, amikor kiderül, hogy milyen nehéz azokat a dolgokat megbízhatóan megragadni és hogy a „magától értetődőség" milyen sok lehetőséget rejteget.

Vallásszociológiai témák és feladatok

A vallásszociológióra is érvényes, mint a szociológiára általában, hogy nagy változások, váratlan helyzetek a vallási kérdéskör kínzó megoldatlansága ébresztenek fontosságára. 1950—1980 között a katolikus népességben a vasárnapi templomba járók aránya 50—80 százalékról 8-10 százalékra esett. A magukat vallásosnak mondók aránya az elmúlt tíz év alatt 46-48 százalékról 38 százalékra süllyedt. A papok száma 1960—1980 között negyedével csökkent és minden jel szerint a jövőben tovább csökken... A társadalmi és gazdasági rendszer forradalmi átalakulása némi időbeli késéssel a világnézetet, az erkölcsöt, az értékrendet is megrázta. A régi, egyházi szervezet részben megsemmisült, részben elvesztette feladatkörét. Az új igények kielégítésére viszont hiányoznak az intézményes megoldások. A változás olyan mérvű, hogy a régi intézményi keretek foltozgatását semmilyen racionális tervezés, legfeljebb csak múltba néző nosztalgia indokolhatja. Ilyen nagyságrendű változásban az eligazodást a lehetőségek - az erőtartalékok és a szükségletek - részletes feltárásával kell kezdeni és kibontakozási alternatívák kidolgozásával kell folytatni. Mindennemű továbblépésnek pedig az a feltétele, hogy azt a „bázist", a hivő keresztények és az intézmény képviselői egyaránt magukénak érezzék. Alig kétséges, hogy nemcsak a tudományos előkészítésben, hanem a közös gondolkodás fejlesztésében is nagy szerepe lehet a vallásszociológiának.

A lehetséges konkrét feladatok között a legegyszerűbb felidézni, hogy más országok nemzeti zsinatai, lelkipásztori megújulása vagy távlati tervei milyen előzetes tanulmányokra vagy folyamatosan készített adatszolgáltatásra támaszkodnak. Olyan vallásszociológiai központ, amit a zsinat követel27 Nyugat-Európa minden országában, de az NDK-ban, Lengyelországban és Jugoszláviában is működik. Termékeik között rendelkezésre állnak:

— a plébánia-kutatás eredményei (adatok és modellek);

— a hitbuzgalmi statisztikák és változási görbék;

— az alkalmazotti és önkéntes munkatársi állomány vizsgálata;

70