Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 1. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Gúthy Andor: Püspökök a világiakért
TEOLÓGIAI-LELKI PÁSZTORI KÉRDÉSEK PÜSPÖKÖK A VILÁGIAKÉRT „Püspökök az elkötelezett világiakért", ez volt a témája annak az 1981. július 1-től 5-ig, a Bécs melletti Mödiingben megrendezett tanácskozásnak, melyet a Világiak Pápai Tanácsa (Pontificium Consilium pro Laicis) hívott össze. Hivatalosak voltak az európai püspökkari tanácsok küldöttei, amely tanácsok szintén „pro laicis”, „für die Laien", „per i laid", „pour les laiques” alakultak, tehát magyarul nem pontos a „laikusok püspökkari tanácsa" elnevezés, nekünk is a laikusokért, a világi hivők segítségére alakult tanácsról kellene beszélnünk. Bár ezek az elnevezések sem teljesen pontosak, hiszen a tanácsok nem csak a laikusokért, de a laikusok részvételével is alakultak. Ennek megfelelően az európai püspökkari tanácsok delegátusai is részben püspökök, részben világiak voltak. Magyarországot dr. Szakos Gyula székesfehérvári segédpüspök, mint a tanács elnöke és magam képviseltük, összesen húsz európai ország küldöttei voltak jelen. A tanácskozás jelszava a Szent Agoston-mondás volt: „Pro vobis episcopus sum, cum vobis christianus", „Értetek vagyok püspök, veletek keresztény.” Ez a püspöki felelősséget hangsúlyozza s azt is, hogy a laikusok alapvetően a keresztséggel (és a bérmálással) kapják a meghívást az elkötelezett életre. Magyarország részéről dr. Szakos Gyula püspök tartott előadást a konferencia első napján: „A népi jámborság, mint a hit tartó ereje egy szekularizá.t társadalomban" c. témáról. A püspöki beszámolók néhány témája: A laikus (egyházközségi, pasztorális, egyház- megyei) tanácsok működése, az elkötelezett laikusok szereplése az egyházi struktúrán kívül, az egyház és a munkásosztály viszonya (francia tóma), az egyház problémái a jóléti társa- da.omoan, illetve a szocialista társadalomban (a két német delegáció témái), a diaszpóra egyházak helyzete (görög, skóciai, skandináv beszámoló), a belső dialógus hierarchia és laikusok között, a nacionalizmus hatása a vallási életre (Írország), az ifjúság és a papi hivatások kérdése, az egyház és a sajtó, katolikus egyesületek problémái, demokrácia az egyházban, a marxizmushoz való viszony (Lengyelország, de szóba került a francia referátumban is). A lengyelek hangsúlyozták, hogy hazájukban az egyház nem akar politikai alternativa lenni, de alternativa az elmagányosodással és az erkölcsi közönyösséggel szemben. Téma volt a házasság válságának a kérdése (elsősorban a válás, abortusz), a laikusok hittani képzése, felnőttkatekézis, a vendégmunkások és más perifériás csoportok vallási helyzete. A konferencia második napjának egész délelőttjét igénybe vette Wes Congar francia domonkos atya előadása, amely a konferencia teológiai alapozását adta meg. Congar atya a Zsinat (a Lumen Gentium) egyházképéből indult ki, amely szerint az egyház az üdvösség eszköze a világ számára. Háttérbe szorult a régi társaság-fogalom. Ma már nem ábrázolható az egyház a piramis-alakzattal, amelyre a fent és a lent jellemző bizonyos katonás regula szerinti igazodás. Sokkal inkább volna megfelelő a kör alak. Ebben a laikus hivő már nem egyszerűen az igazgatás tárgya, akinek felülről megmondják hogy mit tegyen; ellenkezőleg, ma sok mindenről maga dönthet. Az egyház az Isten egyháza (Istenért van), de az embereké is (számukra is itt van), vannak emberi vonásai is. Az üdvösség (salus) és a gyógyítás, egészség (sanitas) rokonértelmű szavak. Jézusnak ne csak szavaira figyeljünk, tetteire is (gyógyítások). Jézus az emberi egészséget hozta, minden értelemben. Ezért jogos a felszabadításról is, mint az evangélizáció részéről beszélni. Figyelmeztet azonban, hogy a hitet imádkozni is kell. A laikusokról szólva rámutatott, hogy minden világi cselekedettel is tanúságot lehet tenni. Kiemelte a társadalmi munka fontosságát, rámutatva annak nehézségeire is. Egyik központi témája dialógus volt. aminek fő indoka az egyházban is mutatkozó feszültség. Áz egyház gerincoszlopának továbbra is a püspököknek kell lenniök, de ezt a szerepet csak a tagokkal való igazi kommunióban tölthetik be. A kommunikáció legyen két irányú: fentről le és lentről felfelé. Egységre szükség van, de legyen ez a pluralizmus50
