Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 1. szám - KÖRKÉP - Gál Ferenc: Vallásos élmény keresése a kereszténység peremén
élhettem az újjászületést, megtapasztaltam Isten irgalmát, azért életemet Isten szolgálatába állítom. A táigyi rendnek a szuDjektív érzésvilággai való felcserélése csak azt ereaményezi, hogy végül is az emoer a transzcendencia helyeit benne maiad egyeni magábazárkózásá- ban. A megtéréstől, az újjászületéstől mindenki érzelmi élményt várnát. s ha ezt nem kapja meg, akkor nem tud mit kezdeni Istennel. Az erkölcsi magatartás így végeredményben az objektív értékrend helyett csak szubjektív érzésre támaszkoaik, s ez eiégge labilis aiap. Az oromoen, a vidarnsagoan benne van a frusztráció legyőzése, s ez iaeig-oiáíg lendületet is adhat az embernek, de ez a hangulati kiindu.ás nem lehet maradandó erkölcsi magatartás forrása, még ha eleinte nagy áldozatokra is késztet. Az is kérdéses, hogy az áldozatok maguk osszhangoan vannak-e az oojektív erkölcsi renddel. Konfliktusok megoldásánál a Szentlélek sugallatától várják az irányítást. Ilyen nyilatkozatokat ismételten lehet hallani tőlük: Imádkoztam, és megkaptam a megvilágositást, hogyan kell cselekednem. Az élmény itt is a józan teológiát van hivatva pótolni. Elsőrendű erkölcsi kötelességnek tekintik az evangélium hirdetését, ami tulajdonképpen egyenlő kialakult lelkiségük hirdetésével. Ezért vállalkoznak utcai misszióra is. A módszer az egyéni megtérés elbeszélése, a beiső lelki boldogság kivetítése, illetőleg a mozgalom irataioól vett hasonló történetek előadása. Az egyéni rábeszélés, vagy a csoport életének bemutatása is azt a célt szolgálja, hogy az idegen győződjék meg átalakulásukról, életük természetrölötti beállítottságáioi. A keresztény nitterjesztes mindig elsőrendű feladatának tekintette a világnézet kia.okítását a hit alapján, s vele kapcsolatos volt a bűnbánót, a megtérés. Itt a világnézet másodrangú kérdés. Hitvédeimi előadásra, az üdvtörténet igazolására nem törekednek. Vallják, hogy a hit isteni ajándék, azért legföljebb imádkozni kell érte. A mozgalom terjesztője azt váija, hogy a megszólított neki higgyen, vagy azoknak, akik már újjászülettek. Brosúráikban ilyen nyilatkozatok vannak: Tanácstalanságomban hallottam a Szentiélek szavát: Gyere, békét adok neked. Azóta tudom, hogy megváltott vagyok, és megkaptam a Szentiélekben való keresztséget. — Mások arra hivatkoznan, hogy barátai imádkoztak felette, s akkor kapta a megvilágosítást. — Sokan vannak közöttük, akik átmentek a kábítószerek hatásán, az okkultizmus fázisain, a divatos szex-élményeken, s most úgy érzik, hogy hazataláltak. A közösség igyekszik kimutatni, hogy a téve.ygő fiatal náluk védelmet, támaszt talál, sőt küldetést kap. ami tartalmat ad az életnek. Az igazság mértéke tehát nem a kinyilatkoztatott üdvrend, hanem az újjászületettek vallomása vagy a kiragadott bibliai idézeteknek a helyzetre való alkalmazása. A Biblia értelmezésében is az egyéni élmény a fontos. Isten közvetlenül szól a betűn keresztül. Hivatalos egzegézis nincs, alkalomszerűen ragadják ki a mondatokat és hozzák összefüggésbe magukkal. A jövendöléseket sem üdvtörténeti szempontból nézik, hanem általános jeleket keresnek, amelyek a mai világnak is szólnak. Izrael államának megalakulását a legtöbben a prófétai jövendölések teresedésének tartják, vagy pedig előjelnek Krisztus második eljöveteléhez. Ebben túltesznek a zsidókon, akik közül éppen a hagyományok legradikálisabb őrei (chassidim) hirdetik, hogy fzrael állama csak politikai szervezet, mert nem a Messiás hozta létre. A misszió egyik eleme a sajátos ifjúsági, sőt inkább alvilági nyelvhasználat. Imáikban, röpirataikban, kiadványaikban egyaránt ezt használják. Jézus a főnök, az elnök, az újjászületettek már „Jézus-lendületben" vannak. Egyesek a Biblia részeit is lefordították erre az alvilági nyelvre. Istentiszteletük a közösségi ima, de rendszer és szervezettség nélkül. Vallási funkcionáriusok nincsenek, sem előírt közös szertartások, mindenben a szabad formát keresik. Az imában sok az emóció: kitárt kar, földreborulás, felkiáltások ismétlése (szent lárma, Illés hangja), bibliai szövegekből alkotott és modern zenére alkalmazott himnuszok. A zene és a tánc istentiszteleti kellék, különösen azok, amelyekben sok a lendület (rock and roll). Egyesek, főleg az értelmiségi csoportok szívesen fordulnak a keleti elmélkedési praxis felé. Yoga- gyakorlatokkal akarják az összeszedettséget és a világtól való elszakadást előidézni. A tárgyi rend hiánya miatt itt is nagy a változatosság, egészen a kábítószerek által előidézett révületig. A józanabb réteg kozmikus elmerülést is keres az imában. A keleti misztika nyomán a lélegzést úgy fogják fel. mint az anyagvilághoz való tartozás jelét, mint a kozmosz ölelését, szeretetét. Az életben meg akarják látni a föld üzenetét, a világban a természet mosolyát. A dolgokkal való ilyen kapcsolat hozzásegít ahhoz, hogy észrevegyük az emberek apró szívességét és kedvességét. Ez az élmény is lelki békéhez segít, hiszen a külvilág ridegsége helyett arra figyel, ami az öröm forrása lehet. Az ilyen elmélkedés egyúttal tiltakozás a rohanó élet ellen, amely mögött megtalálható az örökös elégedetlenség, sőt a kapzsiság. A nyelvek adománya is helyet kap az istentiszteleten, önmagában ez is visszatérés a bibliai szövegekhez, de ma már nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy miben állott ez az adomány. Pál apostol mindenesetre azt mondja róla, hogy inkább mond öt szót értelemmel, mint tízezret értelem nélkül (1Kor 14,19). Az ifjúsági körökben a nyelvek adománya a 48
