Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 1. szám - KÖRKÉP - Gál Ferenc: Vallásos élmény keresése a kereszténység peremén
Összpontosítás Ez a készségünk szinte teijesen hiányzik. A modern világ diktálta iram szétszórtságra kényszerit bennünket. Érdemes megfigyelnünk egyszer, mi mindent tudunk egyidoben csi- naini, es hogy ennek a soknak van-e erieurie. egyszerre tudunk olvasni, ráuiozni, Deszel- getni, dohányozni. Legaláob kettőt egyszerre „élvezünk". Fogyasztói társadalom gyermekei leven egyetlen nagy száj vagyunk es mindent egyszerre aka.unk bekeoeiezm: ereit, italt és kuituiat. FHa netán maguukia maradunk nénany percig, ujjainkkal idegesen dobolni kezdünk, jáikáiunk, vaiamirele zörejt előidéző eszköz után nyúlunk öntudatlanul is, esze- gemi kezdünk vagy dohányzunk. A szétszórtság szimptómája pl. a dohányzás: egyszerre tog.alkoztatjuk kezünket, szánkat, szemünket, orrunkat. Pedig az összpontositási készség, egyedüllétünk, feltétele az igazi szeretetnek. Ezek nélkül nem tudunk sem Istenre, sem magamra, vagy emoeitársamia figyelni. Szétszórtságunk azt is megakadályozza, hogy egymással értelmesen, közhelyek nélkül, a lényegre figyelve beszé.getnessünk. Hogyan lehetne segíteni? Próbáljunk meg tudatosan mindig csak egyet tenni, de arra figyelve, ráteled- kezve. Milyen jó lenne egyszer csak zenet ha.lgatni és mást mellette nem tenni! Vagy egyszer már csak olvasni, ráfigyelve a szövegre, annak mondanivalójára, és így talán egyszer eljuthatnánk oda is, hogy a Szentírás szövegét is így közelítjük meg, figyelemmel, kereséssel és ráta.álás örömének nagyobb esélyével. Még egy apró jótanács: ha valakivel beszélsz, beszélj vele „teljes szívből, teljes lé.ekool és teljes erődből” (Mk 12,30), és míg rft a másik beszél, ne azon járjon az eszed, hogy mit válaszolsz neki, mert igy már nem tudsz társad szavára figyelni es ez félreértések forrása. Ezzel a talán első pillanatra primitívnek tuno gyakorlattal mégis elősegíthetem a szereret megértő és hordozó légkörét, amely egyúttal az isteni szeretet erőtere is. Türelem Legalább olyan problémás, mint az előző kettő. Technizált világunk azt sugallja: minél hamarabb, minél gyorsabban jussunk célba. Ami jó és szükséges pl. gazdasági életünkben, nem biztos, hogy hasznos az ember belső világában. Mit teszünk a megtakarított idővel, ha netán gyorsan célba érünk? Általában eltékozoljuk, vagy legalaQDis nem úgy használjuk fel, ahogy szerettük, terveztük volna. Fennmaradó szabad időnk felhasználását Is meg kell tanulnunk, türelemmel kell élnünk. Türelem kell, mire a fegyelmet, összpontosítást és a szeretetet megtanuljuk. Ha fogaimat akarunk alkotni, milyen legyen türelmünk, nézzünk meg egy járni tanuló kisgyereket. Hányszor esik és kel föl, próbálkozásaiban fáradhatatlan, végül megtanul járni is és futni is. Még ilyen vonatkozásban is áll Jézus szava: „Ha olyanok nem lesztek, mint a gyermekek..." (Mk 10,15). Ez a néhány gondolat a sok alapos, tudományos és részletes munkák mellett csak a kezdőknek, keresőknek ajánlott indítás, bátorítás szeretne lenni. Olyanoké, akik az élet hétköznapjaiban Jézus tanítványai szeretnének lenni és maradni. Olyanoké, akiknek nincsen kiváltságos helyzete, eszköze és mégis részesei „Krisztus fölséges ismeretének” (Fii 3,8). A kereszténység lelki-szellemi öröksége rendelkezésünkre áll. Ki-ki ideje, adottsága szerint kereshet magának alkalmas utat. Ha Krisztus szeretete vezérli, bármelyiket választja, jól választott. Felhasznált irodalom: Bernardin Schellenberger, Ein anderes Leben, Was ein Mönch erfahrt, Herder, 1980. — Erich Fromm: Die Kunst des Liebens, Frakfurt/M, Berlin, Wien, Ullstein 1980. Várszegi Asztrik VALLÁSOS ÉLMÉNY KERESÉSE A KERESZTÉNYSÉG PEREMÉN A közvéleményben mindig visszatérő megállapítás volt az. hogy a vallás inkább az öregek támasza, akik a földi jövő lezárulásáért akarják kárpótolni magukat valamilyen túl- világi jövővel. Hittel, jámborsággal készülnek fel az Istennel való találkozásra. A ma sokfelé jelentkező vallásos ifjúsági mozgalmak két ódáiról is megkérdőjelezik, sőt cáfolják ezt a hagyományos felfogást. Egyrészt azzal, hogy bár ők még fiatalok, akik előtt földi 45