Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 3. szám - KÖRKÉP - Guardini, Romano - Széll Margit (ford.): Krisztus gyógyít
elégtétel nélkül, habár adhatna és nem ad elégtételt: az ördög elragadja lelkét testéből éspedig oly nagy szorongás és kínlódás között, amelyről senki sem tudhat, mint csak az, akinek ebben része van. S minden talentum, hatalom, tudomány és bölcsesség, amiről gondolja is, hogy az övé, elvétetik tőle. A rokonok és barátok pedig elviszik vagyonát, felosztják és azután így szólnak: Átkozott az ő lelke, mert többet adhatott és szerezhetett volna nekünk, mint amennyit éppen szerzett. A férgek pedig megeszik testét. így elveszíti testét és lelkét e rövid életben és a pokolra megy, ahol vég nélkül fog gyötrődni. Mindazokat, akikhez e levél eljut, én, Ferenc testvér, a ti legkisebb szolgátok, kérlek benneteket azon szeretetre, mely az Isten (Jn I. lev. 4,15): fogadjátok alázattal és szeretettel, tegyétek meg kegyesen és tartsátok meg tökéletesen. Mindazokat, akik jóakarattal befogadják és megértik, ha ebben mindvégig állhatatosak lesznek, áldja meg őket az Atya, Fiú és Szentlélek, Amen. Balázs Sebestyén Romano Guardini: KRISZTUS GYÓGYÍT „Elvittek hozzá minden szenvedőt, olyanokat, akiket különféle betegségek és bajok gyötörtek, ördögtől megszállottakat, holdkórosokat, bénákat, és meggyógyította őket” (Mt 4,24). Jézus gyógyít Már az evangélium első lapjain is úgy jelenik meg Jézus, mint a gyógyító. Alighogy tanítani kezd, máris áradnak hozzá a betegek. Mindenhonnan odahozzák őket. Mintha minden feltárulna előttük, úgy tolongnak hozzá. Odajönnek, odavezetik, eléje hordják a betegeket és Jézus maga is a szenvedő tömeg közé megy. „Isten ereje van itt és gyógyít." A meggyógyultak névtelen tömegéből azonban egyre többen emelkednek ki, olyanok, akiket az evangéliumok néhány vonással jellemeznek. így mindjárt a nyilvános fellépésének az elején (Lk 4.38 kk) Jézus elmegy Péter házába. Péter anyósa beteg, nagy láza van. Bement fekvőhelyéhez, odalépett a beteghez és „parancsolt a láznak". A láz megszűnt, az anyós azonnal felkel és kiszolgálja a vendégeket.- Jézus apostoli útjait járja (Mk 10,46 kk). Sokan kísérik őt. Az útszéten egy vak ember ül, aki hallja a felizgatott tömeget és meqkérdezi: Ki az? Majd felkiált: „Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!" Többen csendesítették, hogy hallgasson, de ő annál hanqosabban kiáltozik: „Dávid Fia, könyörülj rajtam!” Jézus megállt előtte és megkérdezte: „Mit akarsz, hogy tegyek veled?” — „Uram, add, hogy lássak!” És Jézus így szólt: „Menj, a hited meggyógyított." Nyomban visszakapta látását és követte Jézust az egész úton ...- Egy alkalommal (Mk 2,1 kk) az Úr egy kis galileai házba lépett be, melynek csak egy szobája volt. Az emberek mind rá figyeltek. (A tömegtől) már senki sem jöhetett be az ajtón. Ekkor egy bénát hoznak, de mivel semmiképp sem tudnak bejutni az ajtón, felmennek a tetőre, fölnyitják, és azon át engedik le a hordágyat. Az emberek morgolódnak. Jézus azonban felismeri az egyszerű, nagy hitet, és megvigasztalja a szorongó beteget: „Fiam, bűneid bocsánatot nyertek.” Körös-körül háborogni kezdenek: „Káromkodik! KI más bocsáthatja meg a bűnt, mint az Isten.” Jézus ekkor bűnbocsátó tettét (láthatólag) is megerősíti: „Kelj föl, fogd ágyadat és menj haza!” És a béna így is tesz...- Ugyancsak egy másik alkalommal, amikor érdeklődők, ellenségesek és a bírálók veszik körül Jézust (Mk 3,1 kk), hoznak egy béna kezű embert. Szombat van, és ezért mindenki feszülten figyeli, mit fog Jézus tenni? A beteget középre engedi és megkérdezi: „Szabad szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy veszni hagyni?” Jézus érzi a kemény szívek nyomasztó súlyát, elszomorodik, majd haragosan úgy néz körül, mintha mindenkit rá akarna szorítani az igazságra. Ezután így szól a beteghez: „Nyújtsd ki a kezedet!" És a kéz meggyógyult. Abból a névtelen tömegből, mely Jézus elé viszi szenvedéseit, csak néhány alak emelkedik ki. (Az Evangélium) kevés vonással ábrázol, mégis elevenen beszél. Néha az a benyomása az embernek, mintha egy-egy közvetlen pillantást vethetne a külső történés mögé is, Jézus szent erejének belső világára. 165
