Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 3. szám - KÖRKÉP - Balázs Sebestyén: Szent Ferenc, a teológus - 800 éve született Assziszi Szent Ferenc
meggyőződésre jutottam, hogy testem betegsége és gyengesége folytán képtelen vagyok személyesen meglátogatni egyeseket, föltettem magamban, hogy jelen levelemmel és izenettel emlékezetetekbe idézem a mi Urunk Jézus Krisztus szavait, valamint a Szentlélek igéit is, amelyek szellem és élet (Jn 6,24). — Milyen bájos egyszerűség. Ferenc valóban nem beszélhet mindenkivel, de tudja, érzi, hogy mondanivalója mindenkinek szól. Tehát levelet ír. — „Az Atyának eme méltó, szent és dicsőséges Igéjét, aki az égből fog leszáll- ni, ezt hirdette a fölséges Atya az ő szent föangyala, Gábriel által a szentséges és dicsőséges Szűz Máriának (Lk 1,31), kinek méhéből a mi emberségünk és gyarlóságunk testét vette. Aki bár gazdag volt (2Kor 8,9), mégis ő maga szentséges Anyjával egyetemben a szegénységet akarta választani." Levelében felidézi Szent Ferenc az utolsó vacsorát: „Közel szenvedéséhez megülte tanítványaival a húsvétot és véve a kenyeret, hálát adva megáldó, megtörte és mondó: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem." És vévén a kelyhet, mondó: „Ez az én vérem, az Újszövetségé, mely értetek, sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára” (Mt 26,26). — Majd az Atyához imádkozott, mondván: „Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár (Mt 26,39). És lön az ő verejtéke, mint a földrehulló vérnek cseppjei” (Lk 22,24). Mégis saját akaratát Atyjának akarata alá helyezte, mondván: „Atyám, legyen meg a Te akaratod, ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint Te’ (Mt 26,42). Atyjának pedig az volt az akarata, hogy az Ő áldott és dicsőséges Fia, akit nekünk adott és aki érettünk született, áldozatul ajánlja fel önmagát a kereszt oltárán, nem önmagáért, ki által mindenek lettek (Jn 3,2), hanem bűneinkért, példát hagyva nekünk, hogy az ő nyomdokait kövessük (iPt 2,21). — Íme ez a későbbi, ferences megváltástan csírája. — Isten azt akarja, hogy mindnyájan üdvözüljünk általa és mocsoktalan szívvel és tiszta testtel fogadjuk be őt. Kevesen vannak azonban, akik őt befogadni akarják és üdvözülni általa, habár az ő igája édes és az ő terhe könnyű (Mt 11,30). — Amint látjuk, Ferenc valójában a Szentíráshoz csak összekötő szöveget adja. Gondolatait magával a Szentírás szavaival fejezi ki. Ferenctől megkérdezték egyszer; „Kedvére van-e, ha a rend tudósai a Szentírást tanulmányozzák?" Válasza: „Nekem az a tetsző, ha Krisztus példája szerint, aki inkább imádkozott, mint olvasott, nem mellőzik az imádság gyakorlását” (Szt. Bonaventúra: Szent a szentről, ford.: Burka Kelemen, Bpest. 1942.). Kötelesek vagyunk arra, hogy minden bűnünket meggyónjuk a papnak és tőle vegyük a mi Urunk Jézus Krisztusnak testét és vérét. Aki nem eszi az ő testét és issza az ö vérét, nem mehet be Isten országába (Jn 6,54). Méltóan egye és igya, mert aki méltatlanul veszi, ítéletet eszik és iszik, mivel nem különbözteti meg az Ür testét (1Kor 11,29 ui. más ételektől). — Ferenc vissza-visszatérő gondolata a papság tisztelete. Érthető, hiszen még a bűnös pap is közvetítő az Isten és az emberek között. Teremjük azonkívül a bűnbánat mélió gyümölcseit (Lk 3,9), szeressük felebarátainkat, mint önmagunkat; s ha valaki nem akarjc vagy nem képes öt szeretni, mint önmagát, legalább ne okozzon neki rosszat, hanem jót tigyen vele. „Akiknek pedig hatalma van mások fölött ítélkezni, irgalmassággal gyakoroljanak ítéletet, amint ők is irgalmasságot óhajtanak nyerni az Úrtól. Mert irgalom nélküli ítélet vár arra, aki nem cselekszik irgalmasságot." Legyen szeretetünk, alázatosságunk, és alamizsnálkodjunk, mert azok megmossák lelkünket a bűnök szennyétől. Mert mindazt elveszti az ember, amit a világon hátrahagy: a szeretet bérét azonban magával viszi, úgyszintén az alamizsnálkodást is, ami cselekedett, amikről jutalmat és méltó kárpótlást nyer az Űrtől. Kötelességünk továbbá böjtölni. a hibáktól és a bűnöktől tartózkodni, valamint az ételben és italban való fölöslegestől is, és katolikusoknak kell lennünk. Gyakran látogassuk meg a templomokat és tiszteljük a papokat, még ha bűnösök is, nem önmagukért, hanem hivataluk miatt, mert ők szolgálják ki a mi Urunk Jézus Krisztusnak testét és vérét, amelyet az oltáron föláldoznak, magukhoz vesznek és másoknak kiszolgáltatnak. Bizton tudtuk meg mindnyájan, hogy senki sem üdvözülhet másképp, mint csak a mi Urunk Jézus Krisztus vére által és az Úr szent ,géi által, miket a papok mondanak, hirdetnek és szolgáltatnak és csak egyedül az t" kötelességük kiszolgáltatni és nem másoké. Különösen c szerzetesek, akik a világról lemondtak, többet és nagyobbakat vannak hivatva cselekedni és amazokat el nem hagyni (1Kor 11,29). Gyűlölnünk kell testünket hibái és bűnp! miatt, mert az Ür azt mondja az evangéliumban: Minden vetek és bűn a szívből ered (Lk 3,9). Szeressük ellenségeiket, és jót tegyünk azokkal, akik bennünket gyűlölnek (Jk 2,13). Meg kell tartanunk a mi Urunk Jézus Krisztus parancsait és tanácsait. Meg kell önmagunkat tagadnunk és testünket a szolgaság és szent engedelmesség igájába kell hajtanunk, amint kiki megígéite az Úrnak. Senki nem köteles engedelmességből másnak szót fogadni, olyan dologban, amiben bűnt vagy hibát követne el. Az pedig, akinek joga 163
