Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 3. szám - KÖRKÉP - Balázs Sebestyén: Szent Ferenc, a teológus - 800 éve született Assziszi Szent Ferenc
A teológia - Szent Ágoston szavai szerint: „Deum docet a Deo docetur et ad Deum ducit." Tehát tárgya, forrása és célja maga az Isten. Rövid vázlatunkban nem volna célszerű mereven különválasztani ezeket a szempontokat. Nem is lehet. A teológus ugyanis, amikor a kinyilatkoztatásból merít és a fölismert igazságot tovább adja, szükségszerűen ad Deum ducit — Istenhez vezet. Ezek alapján Szent Ferenc prédikációiban, írásaiban teológusnak bizonyul. De még inkább puszta lényével, megtérése utáni életével, halálával. Deum docet, a Deo docetur Szent Bonaventúra, Ferenc kortársa és első életrajzírója tudósít bennünket, hogy Ferenc sokat prédikált. A legendák szerint „fűnek-fának', virágoknak, halaknak, madaraknak, oktalan állatoknak. Valójában azonban az értelmes teremtményeknek, az embereknek. „Beszédei a Szentlélek erejével voltak teljesek, a szív belsejéig hatolok, úgy, hogy hallgatóságát nagy álmélkoaásra ragadták. Békét hirdetett és üdvösséget prédikált" (Szent Bonaventúra: Szent a Szentről, ford. Burka Kelemen, Bpest. 1942.). Sziénában egy hittudós kérdéseire oly világossággal fejtegette az isteni bölcsesség titkait, hogy az illető így nyilatkozott: „Ennek a Szent Atyának hittudományi ismerete a szemlélődés szárnyán oly magasra emelkedett, mint a sas; a mi tudományunk csak a földön kúszik" (Szt. Bonaventúra: Szent a Szentről, ford. Burka Kelemen, Bpest. 1942.). Szent Ferenc beszédei, sajnos, nem maradtak ránk. Tartalmukra egyéniségéből, jelleméből következtethetünk. Ellenben számos legenda keletkezett körülötte. Még útkereső korában csatlakozott hozzá első tanítványa, Quintavelle Bernát. Ezzel a kérdéssel fordult Ferenchez: „Mit tanácsolsz, mire fordítsam vagyonomat, amit az Ür adott?” — Ferenc válasza: „Holnap reggel elmegyünk a templomba és az Evangéliumból meghalljuk, hogy mit parancsol az Ür." Az oltár mellett feküdt az evangéliumos könyv, hogy aki csak akar, olvashasson belőle. Ferenc kérte Istent, hogy a Biblia felnyitásakor mutassa meg szent akaratát. Háromszor ütötték fel a könyvet: Máté 19,21, Lk 9,3, és Mt 16,24, ahol ezt olvasták: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid van és árát oszd szét a szegények között. — Majd: „Semmit se vigyetek az útra, se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt." És végül: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem.' Ferenc lelkesedéssel kiáltott föl: „Testvéreim! Ez a mi életünk, ez a mi szabályzatunk, a miénk és mindazoké, akik csatlakozni akarnak hozzánk." — Amikor tanácsért fordulnak hozzá, amikor felelős tanítást adott, mindig az Íráshoz fordul; és így válik módszerévé és alapelvévé: a „Deum docet et a Deo docetur." Szent bonaventúranál olvassuk, hogy amikor Szent Ferenc La Verna hegyén tartózkodott, sokat imádkozott, és halála előtt két évvel itt kapta a stigmákat. Szent Bonaventúra leírása az itteni eseményeket legendává finomítja. Agostino Gemelli professzor teljesebb leírást ad Szent Ferenc imaéletéről (Agostino Gemelli: Franciskanismus, Ford. Takács Ince, Bpest. 1933.). — La Vema szimbolikusan Szent Feienc szeietet-utjanak azt a csúcsát jelenti, amelyik Asszisziből indul ki. Amikor a fiatal Ferenc a csillagos éjszakán, a nagy adomány előtt imádkozott, nem annyira önmagát ajánlotta Istennek, hanem társaiért és eljövendő leiki gyeimekeiért konyöigott. A testveri szeretet imaja volt ez. Majd szinte megsemmisul- ten kérdezi az örök isteni Lényt: „Ki vagy Te és ki vagyok én?' Ez az alázat imája. — Az alázatosság örvényéből élete végén a szeretet magaslatára lendül, amikor így könyörög: „Uram, Jézus Krisztus, tedd azt, hogy lelkemben és testemben ugyanazt a fájdalmat érez- zem, amilyent Te szenvedtél keserves kínszenvedésedben. Maja merészen folytatja: „Ha lehetséges, add. hogy szívemben érezzem azt a végtelen szeretetet, amelytől lánggal égtél, hogy érettünk, bűnösökért szenvedhess." Az igazi szeretetnek ez az imája, amelyben nem a szeretett Lény örömeiért, hanem inkább kínjaiért sóvárog, hogy tudjon ő is úgy szeretni és tűrni, mint Krisztus tette szenvedésében. Es az Urat nem győzhette le nagylelkűségében. Szent Ferenc elnyerte, amit kért. Isten érzékelhető jeléül annak, hogy meg- hangaua Ferenc imáit, a keresztreteszítés kínjaiban részesítette és megkapta a szent sebhelyeket. A szent sebhelyek elnyerése miatti öröm ihletének eredménye a Naphimnusz. „Áldott légy, Uram, Földanya nénénkért. Ki minket hord és enni ad. Es mindennemű gyümölcsöt terem. Füveket és színes virágokat" (Sík Sándor fordítása nyomán). Szent Ferenc életcélja az Istenhez vezető út kijelölése. — Ad Deum ducit. — Testvéreihez, híveihez levelekben fordul, melyeket a szentpáli levelekhez hasonlóan így kezd: Az összes hívekhez intézett levelében, az összes keresztényeknek, szerzeteseknek, papoknak és világfiaknak, férfiaknak és nőknek, az egész világ lakosainak Ferenc testvér, az ő szolgájuk és alattvalójuk, tiszteletteljes készséget, égből való igaz békét és az Úrban őszinte szeretetet kíván. — „Minthogy mindenkinek szolgája vagyok — írja —, kötelességem szolgálni mindenkinek és az én Uram igéit hirdetni. Éppen azért, mivel arra a 162
