Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)

1982 / 2. szám - KÖRKÉP - Bán Endre: A pap közvetítő szerepe

Jegyzetek:

1. J. Kerkhofs: Priester und „Pfarren”: Eine statistische Übersicht; Concilium, 1980. márc, 157. — 2. G. Franzoni: Basisgemeinden und Priester: Erfahrungsbericht aus Italien; Concilium, 1980. márc. 162. — 3. G. Franzoni: i. m.. 164. — — 4. Lumen Gentium, 3; — Sacro- sanctum concilium 7, 47. - 5. J. Liopis: Erfahrungsberichte aus Spanien: Auswege aus der Identitätskrise von Priestern und Gemeinden, Concilium, 1980. márc. 166. — 6. M. Brulin: Sonntagsgottesdienste ohne Priester in Frankreich; Concilium, 1980. márc. 170—173. - 7. Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek, Buenos Aires, 1963. 96. - 8. E. Schille- beeckx: Die christliche Gemeinde und ihre Amtsträger; Concilium, 1980. márc. 223. —

9. PG 104, 558. idézve: Concilium, 1980. márc. 208. — 10. J. L. Me. Kenzie: Die Botschaft des Neuen Testamentes, Luzern, 1968. 231. — 11. J. L. McKenzie: i. m. 236. - 12. G. Gre- shake: Signale des Glaubens, Herder, 1980. 35. — 13. D. Bonhoeffer: Widerstand und Ergebung, München, 1970. 68. idézve: Greshake: i. m. 61. — 14. Nemeshegyi P.: Isten népének szolgái, TKK, Róma, 1930. I. fej. - 15. Nemeshegyi P.: i. m. 82. - 16. O. Semmel- roth: Gemeinsames und amtliches Priestertum, Pastoral-katechetische Hefte, 44. Leipzig,

1970. 204.

Bán Endre

HATÁROZAT A PAPNEVELÉSRŐL

2. Elrendeli a zsinat, hogy a hivatások müvét.. . szervezzék meg .. . Ezek tervszerűen és szívós munkával a mai lélektan és szociológia minden értékes eredményét felhasználva irányítsák, és ugyanannyi szakszerűséggel, mint lelkesedéssel támogassák a hivatások mindenféle szolgálatát.

A II. Vatikáni zsinat tanítása. 209. I.

20. Tanítsák meg a növendékeket, hogy helyes módszerrel és az egyházi felsőbbség irányítása alapján miként kell felhasználni mindazt, amit munkásságuk tökéletesítésére a pedagógia, a pszichológia és a szociológia nyújthat.

A II. Vatikáni zsinat tanítása. 215. I.

* * *

HATÁROZAT A VIAGI HÍVEK APOSTOLKODÁSARÓL

32. (Képzésük eszközei) Dokumentációs és tanulmányi központokat is alapítani kell az apostoli hivatás (tevékenység) minden területe számára, mégpedig nemcsak a hittudomány tárgyában, hanem az embertan (antropológia), a lélektan, a társadalomtudomány (latinban: materia sociologica) és a módszertan szakterületein is.

A II. Vatikáni zsinat tanítása. 331—2. I.

* * *

KONSTITÚCIÓ AZ EGYHÁZ ÉS VILÁG MAI VISZONYÁRÓL (GAUDIUM ET SPES)

5. Az élettan, a lélektan és a társadalomtudomány (latinban: scientiae sociales) haladása nem csupán önmagának jobb megismerésére segíti az embert, hanem arra is, hogy szakszerű eljárásmódok alkalmazásával közvetlenül befolyásolja az emberi együttélést.

A II. Vatikáni zsinat tanítása. 448. I.

62. A lelkipásztorkodásban nemcsak a teológiai elveket kell kielégítően ismerni és alkalmazni, hanem a világi (profán) tudományok eredményeit is, elsősorban a lélektan és a társadalomtudomány (latinban: sociologia) eredményeit;

A II. Vatikáni zsinat tanítása. 484. I.

(A zárójelbe tett kifejezések Tomka F.-től)

* * *

AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA normativ jellegű: megmondja, hogy mit kell tennie a keresztény embernek. Ezzel szemben a vallásszociológia nem ad irányelveket, hanem azt kutatja, hogy az emberek ténylegesen hogyan élik azokat a normákat, amelyeket vallási hovatartozásuk alapján kötelezőnek tartanak. Kutatja továbbá, hogy miért veszítik el számukra kötelező erejüket azok a normák, amelyeket vallásuk továbbra is kötelezőként ír elő... A teológus az isteni kinyilatkoztatás és tradíció alapján arra ügyel, hogy a keresztény életideált mind a családban, mind a társadalomban az apostoli igehirdetés folytonosságában magyarázza és adja tovább, természetesen figyelembe véve a kor emberi igényeit is. A szociológust viszont az érdekli, hogy milyen társadalmi erők hatnak az emberre, csoportokra és osztályokra, amelyek ti. a krisztusi tanítás követésére vagy elvetésére, tágabb, vagy szigorúbb értelmezésére késztetik az egyeseket és a tömegeket.

Sigmond A. Rajmund

107