Teológia - Hittudományi Folyóirat 15. (1981)

1981 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Tomka Ferenc: Társadalomszerkezet és lelkipásztorkodás

A mai japán fiatalság nagy többsége ezekre a kérdésekre nem talál kielégítő választ Japán szellemi világát alkotó egyik elemben sem. A Buddhizmus és Taoizmus túl régimódi és negatív, a többi elem pedig, a modern technikai civilizációt is beleértve, nem is állítja, hogy megalapozott választ képes adni erre az alapkérdésre.

Ezért olyan fontos, hogy Krisztus evangéliuma jelen legyen a mai Japánban. Mert a Krisztusban megtestesült isteni szeretet a válasz az ember végső kérdésére. Arra van most szükség, hogy legyenek olyan japán keresztények, akik a Buddhizmus, Konfucianizmus, Taoizmus, Shintö és modern kultúra minden értékét átveszik és hozzáadják azt, ami azokban hiányzik: vagyis a hitet, hogy Isten teremtő ős-szeretete konkrét alakot és arcot öltött és annak neve: Jézus. „Isten Fia szeretett engem és föláldozta magát értem” (Gál 2,20); „testvéredért meghalt Krisztus” (1Kor 8,11); „Krisztus meghalt mindenkiért, hogy akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki érettük meghalt és föltámadt" (2Kor 5,15): e három mondat fejezi ki azt az alapot, mely mindent hordoz.

Emberek, közösségek kellenek, akik egészen japánok, egészen keresztények és egészen maiak, modernek. A japánokat nem a fogalmak, a szavak, hanem csak az élő emberekkel való találkozás ragadja meg. Az evangélium köztük csak úgy terjedhet, mint a tűz: gyertyáról gyertyára. így van ez Ázsia többi országában is. Hogy ez a láng mikor fogja Japánt és egész Ázsiát tűzbe borítani, azt csak az Isten tudja. De hiszem, hogy egyszer eljön ez a nap.

Tomka Ferenc

TÁRSADALOMSZERKEZET ÉS LELKIPÁSZTORKODÁS

A hagyományos lelkipásztori kézikönyvek általában a társadalmi osztályhoz vagy réteghez tartozás alapján, illetve települési különbözőségek alapján osztályozták a lelki- pásztori feladatokat. Azaz külön beszéltek a munkás-, paraszt- és értelmiség-lelkipásztor- kodásról, illetve a falusi és városi lelkipásztorkodásról. (A falusi lelkipásztorkodás nagyjából a parasztsággal foglalkozott, a városi pedig a munkásság és értelmiség kérdéseivel.)

A mai magyar társadalomban ez a felsorolás már nem megfelelő. Hiszen a falu és a város különbsége alapjaiban átalakult, továbbá, noha a társadalomszerkezet továbbra is foglalkozási csoportokban írható le, az egyes foglalkozási csoportokon belül jelentős különbségeket hoznak létre például a települési viszonyok, a társadalom kor- és nem szerinti tagozódása és egyéb tényezők. (A magyar társadalom szerkezetére vonatkozó szempontjaink sokat merítenek Kulcsár K. könyvéből — 16, 143—204.)

1. Ami a települési viszonyokat illeti, a falu- a parasztság, város-munkásság (értelmiség) fogalompárok nem felelnek meg a tényeknek. Hiszen például a magyar munkásság kb. 50%-a falun él s onnan jár dolgozni, a parasztcsaládoknak pedig mintegy 70%-ában az egyik kereső nem mezőgazdasági, hanem ipari jellegű munkát végez. Másrészt viszont mégis lényeges különbség van a városi és falusi lakosság helyzete között. Más a városban élő munkás és a falun élő, ingázó munkás életmódja; mások a város közelében lakó és naponta bejáró vagy pl. a szabolcsi hetente hazautazó munkás problémái; és hasonlóan különböző a városi és falusi értelmiség helyzete is. Mindezt természetesen a feléjük irányuló lelkipásztorkodásnak is figyelembe kell vennie.

2. Ami a kor és nem szerinti tagozódást illeti, elmúlt korokban egy osztályhoz tartozás nagyjából meghatározta egy egész család életét. Ma azonban pl. az azonos korosztályúakat — függetlenül az osztályhoz vagy réteghez tartozástól — nagy mértékben összekapcsolja a korosztály szubkultúrája (stílusa, divatja stb.). Igaz ugyan, hogy az osztályhoz tartozás hatása sem szűnik azért meg.

3. Végül, ami az egyéb tényezőket illeti — amelyek tudniillik az egyes foglalkozási csoportokon illetve társadalmi osztályokon és rétegeken belül lényeges különbségeket hoznak létre —, ilyen tényező sok van. Pl. a falun élő munkás nemcsak azért kerül hátrányos helyzetbe a városival szemben, mert több idejébe kerül a munkahelyre utazás, hanem hátrányban van családja is a kulturális és egyéb ellátottság szempontjából, és hátrányban lehet gyermeke a továbbtanulás terén, mert a falusi iskola alacsonyabb szintű stb. — Lényeges különbségeket hozhat létre egyes osztályokon belül a munkahely, a foglalkozási ág vagy beosztás. Más a helyzete pl. egy tehergépkocsi-vezetőnek vagy egy személygépkocsi-vezetőnek (különösen, ha az utóbbi vezető beosztású egyén mellett dolgozik);

142