Teológia - Hittudományi Folyóirat 15. (1981)
1981 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nemeshegyi Péter: Krisztus találkozása Ázsia lelkével
és a Szentháromsággal való viszony által kell megalapoztok életfelfogásukat. így válik érthetővé, hogy az Isten és embertársakhoz való viszonyulás által éri el az ember személyiségének kifejlődését. 3. A konkrét tett nagyrabecsülése. A keresztény teológia hajlamos általános elvek hangoztatására. Az igazságot azonban az ember elsősorban nem elméleti tételek felállításával, hanem testi-lelki valóságot latbavető egyszerű, konkrét tettek végzésével éri el. Az elméleti Igazságnak megvan a maga fontossága, de ha nem válik életté, és tetté, meddő marad. 4. A szépség megbecsülése. Japánban olyan katekizmus, olyan teológia lesz hatásos, mely formailag is megkapó műélményt nyújt. Ezért fontos a nagyszámú katolikus regényíró és esszéista (Sh. Endo, S. Tanaka, Y. Ogawa, M, Inugai, A. Sono, S. Miura stb.) szerepe. Műveik, melyekben a kereszténység alapvető kérdéseit művészien szép formában tárgyalják, számos ember számára nyitják meg az utat Krisztus felé. Tartalmilag is fontos, hogy a teológia felragyogtassa Jézus személyének, tanításának szépségét. Egyedül a Jézusban megnyilvánuló isteni szeretet vonzó, megragadó szépsége képes arra, hogy meghódítsa Japán és Ázsia szívét. A Taoizmus titokzatos világáról csak egész röviden szólunk, bár részletes tárgyalást érdemelne. A kínai kultúrában a közéletért lelkesedő, férfias Konfucianizmussal szemben a Taoizmus a „nem-tevékenység”, „szándékmentesség”, „gyöngeség”, „nőiség" álláspontját képviseli. Kedvelt jelképe a csendesen folydogáló, alacsony helyet kereső, semminek ellen nem álló víz, mely mégis mindenbe behatol, mindent felold, mindent megtisztít. A jókat jutalmazó, gonoszokat büntető konfuciánus államférfival szemben így szól Lao-zi, a legendás taoista bölcs: „A jókkal én jól bánok, és a gonoszokkal is jól bánok”. Így nyilvánul meg a minden létező mélyén rejlő és észrevétlenül működő egyetlen ősvalóság, a kifejezhetetlen és felfoghatatlan „Tao” (szószerint fordítva: „út”). Japánban a Taoizmus mint vallás nem terjedt el, de a kínai kultúra átvételével eayütt annak lényeqes alkatelemét képező Taoizmus is kifejtette hatását a japán lelkiségre. Találóan írja a Taoizmust kiválóan ismerő magvar tudós, Béky Gellért: ,,A kínai és japán festők lehelletszerű képei és a szinte természetfölöttien elegáns iparművészeti tárgyak, melyek minimális kifejező-eszközökkel fejezik ki (vagy, jobban mondva, sejtetik meg) a kifejezhe- tetlent; a japán kimonó felülmúlhatatlan színharmóniája; a kínai porcelán finom ragyogása, a Zen-festmények befeiezetlennek látszó tökéletessége és még sok más kínai és japán történelmi jelenség elkéozelhetetlen lenne a Tao nélkül ... A Tao, a mély nőiség ereje működik bennük” (Der Weg des Tao, München, 1972. 188. o ). Az a tény is, hoqy a harcosok erejét és üqyesséaét hagyományosan oly nagyra becsülő japánok méqis ösztönös vonzódást éreznek a leqvőzöttek, az áldozatok, a szenvedők, az elbukottak iránt, alighanem ebből a taoista érzésvilágból származó jelenség. Az ilyen lelkiségből a keresztény teolóaia értékes indításokat nyerhet a krisztusi szeretet sajátságos gyengeségének, pazarló önfeláldozásának megértésére. A célok és eszközök lármás vilóqába a magassáqból hullott harmatcsepp ez a szeretet, melvnek — mint már Szent Bernát olyan jól mondja — „más célia nincs, mint maqa a szeretet. Szeretek, mert szeretek." Nem csoda, hogy a japán keresztény reqényírók számára olvan kedves a aetsze- mánei Jézus, a szeretete miatt védtelenné lett Jézus, a gyönge, esendő, remegő, félő emberekkel mindvégig együtt járó Jézus alakja. Talán ennek a taoista érzésviláqnak tulaidonítható az is, hoay már több mint 30 éve, mielőtt méq Moltmann nvomán a „Szenvedő Isten” témáját felkapta volna a nvuqati teolóaia, eav iaDÓn protestáns hittudós, K. Kitamori, mélvenszóntó könvvet írt „Az Isten fájdalmának teolóaiáia” címmel. Isten szenved, mert szereti azokat, akikbe bűneik miatt haragudnia kell. Istennek ez a szenvedése nyilatkozik mea Jézus kereszthalálában, melvben nemcsak a Fiúisten szenved, hanem measzakad a szeretett Fia szenvedését látó Atyaisten szíve is, akárcsak Ábrahámé. amikor Izsákra kellett emelni kését. A keresztények hivatása az, hogy saját szenvedéseikkel tanúskodjanak Istennek erről a szenvedéséről. Kitamori-nak ez a felfogása még további kifejtésre és magyarázatra szorul, de bizonyos, hogy igen fontos szempontot látott meg, melynek feldolgozására főképp Ázsia hittudósai lesznek hivatottak. A Shintö Térjünk rá végre a mai japán mentalitás harmadik hagyományos elemére, a Shintö-ra. A Shintő egyszerű népi vallás. Hozzá hasonló lehetett valamikor magyar őseink vallása a kereszténység bevezetése előtt. Csakhogy Japánban ez a réqi vallás az igen toleráns Buddhizmus bevezetése után is fennmaradt. Dogmái nincsenek, üdvtana, erkölcstana sincs. Vannak mítoszai az égi istenek kalandjairól, a japán szigetek teremtéséről, a csá140
