Teológia - Hittudományi Folyóirat 15. (1981)

1981 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nemeshegyi Péter: Krisztus találkozása Ázsia lelkével

hasonló kifejezést. Le Biant, Nouveau recueil des inscriptions chrétiennes de la Gaule, Paris, 1892. 107. — 9. Temesváry P., Pomerium sermonum de sanctis, pars aest. Sermo Ul. De sancto Stephano rege. Sermo I cum legenda. — 10. Hóman B. i. m. 228. — 11. Hóman B. i. m. uo. és Győrffy Gy. i. m. 374. — 12. Mezey L., Ge!lért problémák, in: Vigilia 1980. szept. 590—8. — 13. Mezey L. i. m. 595. Csóka J. Lajos Gellért nevelői szerepét mereven elutasította, cf. Csóka J. L, Szent Gellért kisebb és nagyobb legen­dájának keletkezéstörténete, in MSH I. 143. — 14. Vargha D., Költői szépségek Szent Imre ős-legendájában, 3—4. — 15. Erdélyi L, Legendák XI. századi szentjeinkről magya­rul, 59. Cf. Mezey L. véleményét a klerikus szerzőről, M. L. Deákság és Európa, 113. — 16. Madzsar /., Szent Imre herceg legendája, in: Századok, 1930. 57. — 17. Szentpétery /., Scriptores rerum hungaricarum II. 441—448. — 18. Csóka J. L, A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI—XIV. században, 200—201. — 19. Horváth ]., A Gellért-legendák keletkezése és kora, in: MSH I. 161. — 20. Cf. Csóka 1. L., A latin nyelvű... i. m. 223—226. — 21. Horváth Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusprob­lémái, 157. — 22. Horváth J., Árpád-kori... i. m. 155. Cf. Tóth S., Magyar és lengyel Imre-legendák, 15—29. — 23. Mezey L, i. m. 591. — 24. Cf. Bäumer, Histoire du bré- viaire, I. 398. — 25. Szentpétery /., SRH I. 172. Középkori nevelésről cf. P. Riché, Les écoles et l'enseignement dans l’Occident chrétien, 214—220. — 26. Szentpétery /., SRH I. 319. — 27. Cf. Győrffy Gy., i. m. 375. — 28. Szentpétery /., SRH I. 316—317. Győrffy Gy. forditása. — 29. Győrffy Gy., i. m. 327. — 30. Cf. Győrffy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről, 86 kk. — 31. Cf. Péntek Kálmán, Szent Imre élete, disszertáció. Kézirat a Bp.-i Hittud. Akadémia könyvtárában, 190—198. — 32. Hóman B., i. m. 233. — 33. Nyelvemléktár, Vili. 16. — 34. Cf. Mezey L, Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Ár­pád-kor végén, 54, 69. — 35. Moravcsik Gy., Görögnyelvű monostorok Szent István ko­rában, in: Szent István Emlékkönyv, 413. — 36. Moravcsik Gy., I. m. 415. — 37. Mo­ravcsik Gy., i. m. 416. — 38. Győrffy Gy., István király... i. m. 289. és 321—323. — 39. Horváth J., Árpád-kori... i. m. 154. — 40. Győrffy Gy., István ki­rály... i. m. 374. — 41. Zágrábi, Váradi, Knauz, Toldy krónikák. — 42. Annales Sanctae Crucls Polonici, in: Gombos A., i. m. 197—198.; Chronicon S. Bavonis Gaudensis, in: Gombos A., i. m. 523.; Anonymi Leobiensis Chronicon, in: Gombos A. i. m. 266—267, — 43. Győrffy Gy., István király... i. m. 375. — 44. A veszprémi Szent György egyház pontos helyét az 1957-es ásatások óta ismerjük, cf. Gutheil ]., Az Árpád­kori Veszprém, 76. — 45. Hóman B., i. m. 230—231. — 46. De civitate Dei, V. 24. Cf. Deér ]., Heidnisches und Christliches in der Altungarischen Monarchie, 21, 35—37; Tóth 1., A Hartvik-leqenda kritikájához, 31—35. — 47. Balogh Szent István „Intelmei­nek" forrásai, in SzlE II. 237—265.; cf. Erdélyi L. bírálata, ötven historikus szentistváni emlékművei, Szeged, 1941. 107—111. — 48. Cf. P. Riché, Dhuoda, Manuel pour iron fils, introduction, 12. SC 225. Paris, 1975. — 49. Győrffy Gy., István király... i. m. 352. Nemeshegyi Péter KRISZTUS TALÁLKOZÁSA ÁZSIA LELKÉVEL — A katolikus teológia feladata a mai Japánban — Ázsia sajátos világ. Az európaiak számára jórészt ismeretlen és nehezen érthető világ. Más az emberek bőrszíne, más a szemük állása, más az írásuk, nyelvük, gondolkodás- módjuk; mások hagyományaik, vallásaik; más a történelmük. De ebben az idegen, fur­csa, egészen más világ valamennyi országában ott találjuk Krisztus hívőit, katolikus ke­resztényeket, akik ugyanazt az evangéliumot olvassák és hiszik mint mi, ugyanazt a Miatyánkot imádkozzék mint mi, ugyanazt az Oltáriszentséget veszik magukhoz mint mi, ugyanúgy foglalják egybe imájukat és életüket az Amen szóba mint mi. A Távolkelet legkeletibb országában, Japánban,, is vannak katolikus keresztények. Igaz, 115 millió lakos között még csak 400 ezren. De éppen ennek a kis közösségnek a hely­zete a legjobb kiindulópont ahhoz, hogy elaondolkozzunk azon az óriási feladaton, melyet a kereszténységnek, különösképpen pedig a katolikus teológiának meg kell ol­dania a mai Ázsiában, hogy betöltse Isten akaratát és világtörténelmi hivatását. Japán 134

Next

/
Thumbnails
Contents