Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)
1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Boda László: A házasság felbonthatatlanságának jogi és teológiai értelmezése
és közösségi élet első otthona. Szállást adott az igehirdetőnek, helyet az igehirdetéshez és közös imához, liturgiához. A kenyértörés nem volt idegen a családi környezetben: a szentmise őse, a húsvéti vacsora kezdettől fogva családi ünnep (ahol a nők is jelen lehetnek). — A család ezenkívül — természetes kapcsolatok révén — elősegítette a keresztény hit terjedését (vö. ApCsel 10,24). * * * Mióta ember él a földön, folyik a harc férfi és nő között az elsőbbségért. Néha a nők, többnyire a férfiak kerekednek felül. Kezdetben azonban nem így volt: Isten a férfit és a nőt egyenlőnek teremtette („csont az én csontomból, hús az én húsomból”. Tér 2,23). Az ő tervei szerint két egyenlő fél egyesül egy testté a házasságban. Az egyenlőtlenséget és a válást a bűn (Tér 3,16) és a megátalkodottság (Mk 10,5) hozta létre. Isten azért küldte Fiát a világba, hogy benne és általa „helyreállítsa a fejtetőre állt világot” (anakephalaiósas- thai, Ef 1,10): A családot is megtisztítsa a bűn rombolásától és visszaadja annak eredeti szilárdságát, harmóniáját. „A Mennyek országa köztetek van” —• mondja Jézus (Lk 17,21). Ő az új Ádám, aki visszaállította a paradicsomi, tehát a bűnbeesés előtti állapotot.8 Ezért a keresztényeknek is az a feladatuk, hogy ezt az állapotot helyreállítsák, mint ahogy Jézus tette. Törekedniük kell tehát arra, hogy megszüntessék a bűnbeesés következményeit, amely az emberi kapcsolatokra, köztük a családra is rányomta bélyegét. Jegyzetek 1.. Oriana Faliad, A haszontalan nem, Budapest, 1968. Kozmosz. — 2. Természetesen voltak kivételek, de az általánosabb ez volt. — 3. A rabbinista hagyományok szerint Jahve ezt mondta: „A válást megadtam Izraelben; a népek között azonban nem adtam válást" (pai Qid 1,58c). — 4. Szó szerint „keményszívűség”. A szemita gondolkodásban a szív a gondolkodás székhelye. így a „keményszívűség” kifejezés értetlenséget, megátalkodottságot jelent. — 5. A héberben nem léteznek a „jobban szeretni — kevésbé szeretni” kifejezések. Ehelyett a „szeretni — gyűlölni” szópárt használják. Lukács szövegében a „gyűlölni” görög megfelelője áll (misein). A szemita eredetű kifejezés bizonyítja a mondás régiségét, eredetiségét. — 6. Ez az ún. páli kiváltság: az egyetlen eset, amikor az egyház érvényes házasságot felbont. — 7. A törvénytudók számára elő volt írva a házasság. Pál mégsem házasodott meg, bár egyébként a hagyományok buzgó követője volt. Házassággal kapcsolatos fenntartásai tehát még zsidó előéletéből származnak. — 8. Vö. Teológia, 1978/2. 75—80. o. Felhasznált irodalom: H. L. Strack—P. Billerbeck: Kommentar zum N. T. aus Midrasch und Talmud, München, 1922. C. H. Beck. — J. Leipoldt—W. Grundmann, Umwelt des Urchristentums, Berlin, 1961. Ev. Verlag. — R. de Vaux, Das A. T. und seine Lebensordnungen, Herder, 1960. — güné (A. Oepke), oikos, oikia (Michel) címszavak a Kittel, Theol. Wörterbuch zum N. T.-böl. Boda László A HÁZASSÁG FELBONTHATATLANSÁGÁNAK JOGI ÉS TEOLÓGIAI ÉRTELMEZÉSE A külföldi szakirodalom könyvek és tanulmányok sokaságában foglalkozik a keresztény házasság legégetőbb problémáival, különösen azokkal, amelyek a lelkipásztori gyakorlatot erőteljesen érintik. Ilyen kérdés a keresztény házasság szentségi jellege és fölbonthatatlan volta, melynek hagyományos jogi értelmezése elmerevedett és sokakban lelkiismereti válságot idéz elő. A magyar nyelvű teológiai irodalom főként tanulmányokban foglalkozik a kérdéssel. A Teológia folyóirata kb. 10 év távlatában igazolja, hogy többször is kitérve erre az égető kérdésre, szinkronban törekszik lenni a címben jelzett probléma terjedelmesebb és sokrétűbb nyugati reflexióival.1 — A jelen tanulmány az erkölcsteológia mai tudatszintjének lassan már beérő néhány felismerését szeretné összegezni és továbbvinni, figyelembevéve az értelmezéstan (hermeneutika) egyre tisztábban feltáruló módszertani szempontjait. 72
