Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)
1980 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kerekes Károly: Kreatív katekézis szekularizált világunkban
Az első bibliai teremtés-elbeszélés szerint (az Isten áldásának, ill. a léleknek vétele után) a föld megmunkálására és őrzésére megteremtett ember ezt a feladatot kapta: „Legyetek termékenyek... Töltsétek be a földet... uralkodjatok!-■' A feltámadt Krisztus dicsőségére újjáteremtett ember feladata pedig így fogalmazódik meg: „Majd veszitek a Szentlelket... erő tölt el titeket... és tanúim lesztek!”20 A két teremtésben megfogalmazott feladat ugyanaz, a második az elsőnek tökéletesebb, üdvtörténetileg teljesebb megfogalmazása. A keresztény katekézis, ha igazán bibliás és a kifejtett értelemben kreatív, akkor az a humán katekézis beteljesítése, nem csupán és kizárólagosan „biblikus”. Ez azt jelenti, hogy a szentlelkesség a mi kreatív katekézisünkben a teremtett világgal szemben való elkötelezetten nyitott szemű érzékelés begyakorlásával kezdődik. Észrevesszük és észrevétet- jük a környező világot „olyan hittel, amely szereti ezt a földet!”27 De ez a szentlelkes hittől megtestesített szeretet készen áll az újjáteremtésre is az emberi élet minden területén, ahol a régi szokásokat és módszereket újakkal kell helyettesíteni. Nemcsak a vallásos élet megnyilvánulásaiban, hanem tudományos, gazdasági, politikai, pedagógiain emberboráti stb. téren is. Sok vád ér bennünket keresztényeket, elsőkül talán minket katolikusokat, hogy nehezen mozdíthatók vagyunké Bizonyára megvan ennek a jó oldala is, a hitigazságokhoz való hűség területén feltétlenül. De amint egy éles szemű, talán kissé kritikus szellemű katekéta megállapítja: Ha Jézust nézzük, figyeljük meg, hogy ő (az emberi dolgokkal szembeni magatartásában) mennyire nem katolikus, és mennyire nem orthodox!20 — Egy másik aggódó hang: „Mindennap elfog a félelem, hogy ő hiába halt meg, mert mi elárultuk az ő forradalmát, engedelmességből és (főként) félelemből .. .30 — Ezek az itt-ott kemény hangú megfogalmazások igazolhatják, mennyire időszerű a szentlelkes kreativitás érvényesítése kate- kézisünk minden vonalán. Az utóbbi években a keresztény életnek új (helyesebben: megújított) formái észlelhetők. A jó két évtizeddel ezelőtt még messze hangzó „Isten halála” jelszavak helyett ma egyre több vallomás hallatszik „az élő Isten megtapasztalásáról."31 Igaz, egyesek szerint csak az elvont tudományos fejtegetésekben való elfáradásról van szó. Mások szerint már a XXIII. János által remélt zsinati gyümölcsök érnek. Kérdezhetjük: Mi ez? Egyszerűen lelki konfliktus, vagy az „új bort új tömlőbe" jézusi tanítás mai megfogalmazása? Talán a Missziókról szóló zsinati dekrétum ökumenikus egység látomásának előszele?32 Mindenesetre nagy lehetőség, amit katekézisünkbe tudatosan be kel! építenünk. Hogyan? Erről próbáltunk néhány gondolatot megfogalmazni. Mintegy „használati utasításként" fűzzük hozzá: Mindez csakis „a Szentlélekkel együtt” lehetséges az Atyaisten dicsőségére.33 És ez járható út, szekularizált világunkban is. JEGYZETEK: 1. E megállapítás hátteréül lásd A. Exeler — D. Emeis, Reflektierter Glaube, Herder 1972; továbbá ugyancsak A. Exeler, Religiöse Erziehung in einer säkularisierten Gesellschaft, Katechetische Blätter 73/12. 717—732. — 2. J. J. Wincklemann XVIII. századi német művészet- történész szerint: „A fenséges, a szép, a borzalmasnak a kezdete." Nála ez érthető, mert a klasszikus görög Medúza-fejes holálszépség megigézettje volt. Egyébként ugyaninnen sarjadnak az „isten halála” és a „szabadság a halálra” lidércképek is. — 3. Vö. MTörv 4,7; Zsolt 148,14 stb. — 4. G. Fuchs, Glaubhaft ist nur die Liebe, Kat. Bl. 77/5. 371—377. 5. U. o. 373. — 6. R. Ott — D. Mieth, Moralpädagogik zwischen Konformismus und Kreativität, Kat. Bl. 76/1. 34-44. - 7. Vö. Ter 12,1-3. - 8. Vö. Kiv 12,14 stb. - 9. Ter 12,1-3. - 10. Kiv 3,16—13 — 11. Vö. Öszöv. Ter 17,7; Üjszöv. Mt 26,28 par. — 12. A szó eredeti jelentése szerint: az isteni hangnak, az igének emberszóra lebontása, mintegy katalízise. — 13. Maga Jézus Krisztus a boldog örökéletet többszörösen ünnepi menyegzős lakomához hasonlítja: Lk 14 és par. — 14. Egyrészt Lk 22,19: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre," másrészt 1Kor 9,16: „Jaj nekem, ha nem hirdetem az üdvösség örömhírét!” — 15. Egy-egy szentírási szakasznak általános katakézisi értelmezését röviden a Teológia 1978. júniusi számában, részletesebben a „Biblikus katekézist" u. o. az 1979. decemberi számban írtuk meg. — 16. Lk 10,25—37. — 17. Hangulati aláfestésként lásd Mécs L.: Bakonyi látomásából: „Ha a mérték tönkrement, senki-semmi meg nem ment!" — 18. Ismeretes, hogy a „tekintély" latin megfelelője, az „auctoritas” eredetileg: növesztő, többé tevő képesség. E nélkül a tekintély semmi! — 19. Ismeretes, hogy Arany János (Gogol nyomán) így szerette nevét aláírni: Akakij Akakijevics (Egyvalakifia Akárki), t. i. bárki az emberiség nagy családjából. — 20. H. Cox, A bolondok ünnepe (Das Fest der Narren) c. ismert művében kimutatja, hogy a szimbólumoknak, rítusoknak és ceremóniáknak milyen nagy szerepe van az em212
