Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)
1980 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Tompa Nándor: A serdülők szexuális lelkipásztori gondozása
Ha a fiatalok lelkipásztoruk vezetésével az elérhető mélységekig föltárták a valóságot ezen a négy területen (tehát nemcsak értelmükkel fogták föl, hanem életükkel is), akkor lehet hitelesen szólni magáról a párválasztásról - de ez esetben a „speciális fölkészítés" szinte fölöslegessé is válik: az érdekeltek „tudják” már, mit keresnek, fölkészültek az előttük föltárult útvonal végigjárására, — konkrét helyzetekben pedig úgyis inkább lelkivezetőjüktől ké-nek tanácsot, qyónásban vagy négyszemközti beszélgetésben. — Ha mégis igény mutatkozik rá, e speciális jegyesoktatási tanfolyamon a lelkipásztor fölvázolhatja egy tipikus kapcsolat történetét: a megismerkedéstől a fokozatos föltárulkozáson és odaadáson át az elköteleződésig. összegezheti a fiúk-lányok érintkezésének emberi és keresztényi normáit, fényt deríthet a leggyakoribb veszélyhelyzetekre, tévedésekre és félreértésekre egy-egy életkorban ill. a közeledés egy-egy szakaszában; tisztázhatja a válogatás, az „együttjórás”, a „szakítás" etikáját, a személyes odaadás testi kifejeződésének lehetőségeit, megbeszélheti az egyoldalú és viszonzatlan szerelmek kérdését — mindezt azért, hogy hitükben-személyiségükben- szeretetükben minél érettebb embereket vezethessen az esküvői oltár elé, akik valóban „az Úrban” képesek szeretni egymást és majd gyermekeiket. Jegyzetek: 1. Dei Verbum 2. — 2. Fiatalok kezébe leginkább az OMC idevágó kiadványai adhatók. A lelkipásztorok egyéni tájékozódására pedig leginkább Buda Béta írásai ajánlhatók a hazai szexuálpedagógiai irodalomból, mind pszichológiai megalapozottságuk, mind erkölcsi felelősségvállalásuk, mind olvasmányos stílusuk miatt. — 3. Witty Bokler, Heinz Fleckenstein: Die Sexualpädagogischen Richtlinien. Grünewald, 1967. 4. Christa Meves: Die Schulnöte unserer Kinder. Gütersloher V. 1976. — 5. Vö. Amour et mariage en Europe — Actes du Colloque International. Liege 1975. — 6. Bernhard Häring: Ehe in dieser Zeit. Salzburg 1960. 86. skk. Die Familie in der Krise oder im Übergang? Concilium 1979. I. szám. — 7. Erich Fromm: The Art of Loving. Bantam Book 1970. 16. skk. — 8. John Powell: The Secret of Staying in Love. Argus, 1974. 47. skk. — 9. E. Schillebeeckx: Marriage, Sheed and Ward. 1965. passim. - 10. Häring: i. m. 350. skk. A SERDÜLÖK SZEXUÁLIS LELKIPÁSZTORI GONDOZÁSA A MORÁLTEOLÓGIA ÉS A GYAKORLATI LÉLKIPÁSZTORKODÁS. A gyakorlatban tevékenykedő, régi neveltetésű lelkipásztor először azzal a várakozással tekint a morálteológiára: jelentse ki,, hogy mit szabad és mit nem, — és akkor a megfelelő magatartásra neveli majd a fiatalokat. Ezzel szemben, kellemes meglepetésre, ennél sokkal többet és mélyebbet nyerhet az újabb morálteológia útmutatásaiból. — Franz Bockte „Kirche und Sexualität, Möglichkeiten einer dynamischen Sexualmoral" című tanulmányában (Concilium 1974/12. 759.) kifejti, hogy ma voltaképpen nem az értékek váiságárót van szó, hanem ezek közlésének kríziséről, és az értékek konkrét normákkal való érvényesítésének problémáiról. Vagyis a normáknál mélyebbre kell hatolnunk: Így a nemi magatartás erkölcsi megítélése is értékbelátásokhoz kötődik, és végső soron az értékek mérlegelésén alapul. A normák általános érvényűek; azonban erejüket az alapul vett értékmegfontolások helyességétől nyerik. Egy magatartás vagy tett erkölcsi megítéléséhez az értékek ismeretén túl „elsőbbségi" ítéletet is kell tudni hozni a kapcsolódó, illetőleg ütköző értékek között, és ebben az ítélethozatalban jól kell látni és fontolóra venni a konkrét élethelyzeteket és föltételeket is. Ezért az erkölcsi cselekvést nem lehet kielégítően irányítani egyetlen mérce szerint, előre betanított sémák gépies gyakoroltatásával, hanem esetenként felelős döntésre van szükség: ehhez kell a tudománynak — és a lelkipásztornak — segítséget nyújtania, egyrészt teológiailag jól megalapozott általános érvényű, normákkal, másrészt az egyesek hozzásegítésével, hogy egyedi esetükben a maguk felelős döntését jól hozzák meg, mert az erkölcsi ítéletek mégiscsak tárgyi megalapozásra, és nem alanyi tetszőleges önkényre vannak bízva. (Eddig a fent idézett mű szavait és kijelentéseit fűztem szabadon egybe.) , A lelkipásztornak tehát „felnőtt", önálló felelős döntésre és cselekvésre alkalmas embereket kell nevelnie. Ennek a feladatnak részenként való tárgyalása a kitűzött témánk gerince. A részek sorrendje a feladat belső logikáját követi. ÁLTALÁNOS EMBERI, TARTALMAK ELHELYEZÉSE. Hogy hogyan reagálunk valamire, döntően függ az addigi tudati és mél.ypszichés tartalmainktól, vagyis, hogy mit hogyan láttunk meg már előbb, milyen élmények emlékét hordozzuk magunkban, mit szerettünk meg, mitől félünk, és így tovább. Ezek befolyásolják új meglátásainkat, állásfoglalásainkat, motivációin185
