Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)
1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Széll Margit: A nemi erkölcs dinamikus megközelítése
nyebb méretekben hazánkba is behatolt. A társadalmi erőfeszítésekkel együtt mi, keresztények is felelősnek érezzük magunkat a szexuális erkölcs rendezettségéért. — „Felületes lenne azonban a benyomásunk, ha a szexuális forradalomban csupán a normák felbomlását látnánk. A folyamatok sokkal mélyebbek — mondja a pszichológus, Paul Matussek. A külsődleges, a magamutogató szexualitás — amennyiben a mélyebb igényeknek csak pótléka —, nem maradhat tartós, mert ellentétes az igazi emberi nemiséggel, ami a személyes benső- ségességben válik tudatossá ... Az egyházra — amely önmagában tekintve sohasem volt testellenes — rátörtek bizonyos történeti áramlatok. Most is felteszik neki a kérdést: Hogyan lehet a nemiséget a vallási kultúrán belül személyes és társi jellegében nemesebbé formálni? - Ki kell mondanunk azt is, hogy az emberiség történetében most kezdtük el igazán a férfi és a nő társi jellegét kialakítani."2 A nemiség új távlatai az egyházban A 2. VATIKÁNI ZSINAT a nemiséget is újraértékelte és a hitvesi szerelemnek az eddiginél nagyobb távlatot adott: a társak a nemiségben adják egyik fontos tanújelét egymás iránti szerelmüknek, mely mindkettőjüket felülmúlja és végül is - akár tudatosan, akár nem - istenszeretetté magasztosul: „Az igazi házastársi szerelem bekapcsolódik az Isten-szeretetbe" (GS 48.). A lelkipásztori konstitúció hangsúlyozza, hogy „a szerelem elsőrendűen emberi dolog, hiszen az akarat vágya vezérli személytől személyig. Ezért az egész személy java átfogja és különleges gazdagsággal ruházza fel a test és lélek kifejezőképes- ségeit" (GS 49.). — A helyesen átélt nemiség tehát fokozza a szerelmet, a társakat fogékonyabbá, érzékenyebbé, önzetlenebbé és ragaszkodóbbá teszi egymás iránt. Az igazi szerelem légkörében a családi élet derűsebb és nagylelkűbb lesz, megkönnyíti a mindennapos terheket és pozitívan hat a társak társadalmi kötelezettségeire is. Az egyházi tanítás azon méri le a nemiség értékét, hogy mennyiben ad teljesebb értelmet az életnek, mennyire boldogítja a társakat. A zsinat ennél többet nem mondott. A teológusokat viszont arra indította, hogy az eddig hangsúlyozott parancsok és tilalmak mellett gondolják át mélyebben a nemiség pozitív értékeit.3 A ZSINAT UTÁNI IDŐBEN az egyes püspökkari konferenciák feladata a nemiség személyes keresztény felelősségének kidolgozása, főleg azért, mert az orvosilag közreadott fogamzás- saabályozókat az egyes társadalmak időközben beépítették a felelős gyermekvállalásba. Ezzel az abortuszok száma világszerte csökkent, de kétségtelenül az idő előtti és a kötetlen nemi élet lehetősége is könnyebbé vélt. A Közös Német Püspöki Szinódus (Würzburg, 1973) foglalkozott eddig a legmélyebben a témával; IV. szakbizottsága kiadta munkafüzetét „Az emberi szexualitás értelméről és kialakításáról". Előzetes tájékozódásul a bizottság kérdőíveket adott ki a német katolikusoknak. A 4,5 millió kiértékelt válaszból kitűnik, hogy az egyház erkölcsi tekintélyét a hívek főleg a közéleti kérdésekben tartják jelentősnek (béke, igazságosság kérdése, a nyomor megszüntetése). A szexuáletikai kérdésekre adott válaszoknál tér el legjobban a hívek értékelése és helyeslése az egyházi tanítástól. A mesterséges fogamzásszabályozás égető kérdésében az aktív katolikusoknak 61%*° másként gondolkodik, 31%-a komoly nehézséggekkel küzd. A házasság felbonthatatlanságáról 39%-ban más véleményen volt, a nemiség egyéb kérdéseiről (házasság előtti vagy azon kívüli nemi élet stb.) 43% gondolkodott másként. A szinódus a felmérésekből azt látta, hogy az egyház hitelessége a nemi élet kérdésében meglazult, ezért gondosan összevetette az egyházi tanítást a hívek nehézségeivel. „A keresztény módon megélt házasság" címen kiadott előterjesztést 1975-ben a szinódusi többség megszavazta és így került be a záróokmányba azzal a céllal, hogy a többi országok püspökkari konferenciái számára is gondolatindító legyen, amint ezt Döpfner bíboros záróbeszédében is kiemelte: „Ezeknek a kemény napoknak a menete és eredménye azt mutatja, hogy a nagy feladat komolyan elkezdődött... Adja Isten, hogy valóban segítségül szolgáljon a keresztény módon megélt házasság számára és mindazoknak, akik házasságukban nehézségekkel küzdenek, a továbbiakban adjon tartós segítséget a lelkipásztoroknak is." A közben felmerülő események miatt a kérdést tovább mélyítették „a Bajor Katolikus Akadémia előadásai” (München, 1976. június és 1979. okt.). Franz Böckle bonni erkölcs- teológus, a szinódusi szakbizottság vezetője már többször is közre adta „Az emberi szexualitás és a keresztény házasság" címen előadott erkölcstani alapkérdéseket, amiket itt vázlatosan bemutatunk.4 A SZEXUALITÁS VÁLSÁGÁT az alábbiak indokolják: — A nyitott társadalom tagjai, főleg a fiatalok nem fogadják el a külsőleg irányított erkölcsi elveket, nemcsak a vallásoktól, hanem egyéb közösségektől sem (zárt faluközösséq, iskola stb.). 148
