Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)
1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szántó Konrád: Szent Gellért és a magyarság
főidre menni. Az, hogy István király csak puszta szeszélyből tartotta volna hazánkban Gel- lértet, csupán azért, hogy a Bakonyban remetéskedjék, alig hihető! A nagy legenda kellően motiválja István király eljárását Amíg nem tudja a Csanádi püspökség vezetését ráruházni, addig Imre fia nevelését bízza rá.18 Mivel ifj. Horváthhoz hasonlóan sok modern szakértő, így például a magyarság történetével is behatóan foglalkozó Macartney sem vonja kétségbe, hogy Imre herceg nevelői között ott volt Gellért is, mi is nyugodtan elfogadhatjuk azt az egyöntetű történelmi hagyományt, amelynek gyökerei Szent István korába nyúlnak vissza.19 Arra a kérdésre, vajon Szent Gellért hogyan és mire is nevelte Imre herceget, mivel erre vonatkozóan közvetlen adatok nem állnak rendelkezésünkre, csak feltételezéseken alapuló, illetve a korabeli forrásokból jogosan kikövetkeztetett válaszokat adhatunk. Az bizonyos, hogy Szent Gellért Imre herceget annak nevelte, aminek megbízója, István király akarta. István király pedig Imrét mint egyetlen életben maradt fiúgyermekét a királyi trónon utódjának szánta. Biztos tehát, hogy Gellérr is uralkodásra alkalmas férfivá, királlyá kívánta Imrét formálni. Mindenekelőtt olyan királlyá, amilyennek a bencés szellem alapján — amelynek egyik fő elve, hogy a cselekvések mércéje és rugója a benedeki „mértéktartós és józanság” legyen —, ő maga képzelte el a keresztény uralkodót. De olyan királlyá is, amilyennek István óhajtotta. Hogy milyen volt Gellért elképzelésében a bencés szellem ihletésétől fogant keresztény király alakja, ezt a Deliberatic-bó! tudhatjuk meg. „Tulajdonképpen senki sem mondható királynak, csak aki maga is Isten szolgája, aki az erények és nem a bűnök, az örök élet és nem a pokol, Isten dicsősége és nem a világ hiúsága utón törekszik."20 , Szent Gellért király-ideáljában a vallás-erkölcsi vonósok — így Isten ügvsnek szolgálata, az önmagához méltó, erénves élet, melyek egyedül alkalmasak az alattvalók boldogulását elősegíteni — uralkodnak. Szent István király-eszméje, mint ezt az „Institutio morum"-nak, „István király intelmeinek” tíz fejezete is igazolja, ezeket a jellemvonásokat szintén magában foglalja.21 Azt, hoqy Szent Gellértnek a bencés életfelfogáson alapuló nevelési elképzeléseit sikerült megvalósítania, hoqy neki is szerepe volt abban, hoqv Imre herceg Isten buzgó szolgájává, szilárd jellemű férfivá, igazi királyi egyéniséqqé formálódott, mi sem bizonyítja jobban, mint a felnőtté vált herceg egyénisége. A kész jellemmé érett Imre egyéniségét, ahoqyan ez a iózan kritikával értelmezett forrásokból kirajzolódik, o mélységes vallási buzqósáaon kívül leainkább az erő jellemezte. Részben a fizikai erő és ügyesség. Szerette például a közéokor igazi férfimulatságát, az életveszéllyel iáró naayvad-vadászatot. A halálos sebet is egy ilyen vadászaton kapta. De iellemezíe az akaraterő, a iellemszilárclsáa is. a rendetlen indulatai, nemtelen ösztönei feletti teljes uralom. Tökéletes férfiegyéniség volt, akivel szenvedélyei játékszerként nem labdázhattak, aki, mint ez a maga korában köztudomású volt, az elkényeztetett naqyúri és királyi csemetékkel ellentétben, nemcsak a királyi palotákban nem tartott ágyasokat, de a hadgyakorlatok és vadászatok sátraiban sem tűrt meg semmi olyant, ami emberi méltósáqát lealacsonyíthatta volna. Mindia olyan életet élt, amilyent önmaqához és Istennel való legbensőbb kapcsolatához a legméltóbbnak gondolt. Ha Szent Gellért és többi nevelője, meg saját édesapja tanítása alapján is a keresztény családi életet Isten örök terveit szolgáló életformának is tartotta, mivel Isten iránti szeretetét minden földi szerelemnél többnek és boldogítóbbnak hitte és érezte, még házasságkötése előtt tett örökös szüzességi fogadalmához mindvégig ragaszkodott. Bár sok történész kétségbe vonja Szent Imre szüzességi fogadalmát, és szűzien tiszta életét, mivel ennek tényét, mint erre a neves irodalomtörténész, Madzsar is rámutatott,22 a korabeli és egybehangzó hagyomány, sőt a folyamatos nemzeti köztudat is bizonyítja, ezért valóságnak kell elfogadnunk. Szent István természetesen Szent Gellértet nemcsak fia erkölcsi nevelésével bízta meg, hanem azzal is, hogy Imre herceget lehetőleg minél több olyan ismeretre is megtanítsa, amely egy államférfi és király számára az uralkodás folyamán szükséges és hasznos lehet. Ezért biztosra vehető, hogy igyekezett Szent Imrét a nyugat-európai nemzetközi érintkezés és tudomány közös nyelvére, a latinra a lehető legjobban megtanítani, de egyesek szerint a görög nyelvre is oktatta. Tanította szónoklattanra, a helyes, logikus gondolkodás szabályaira, egyházi zenére, a mértan, számtan és csillagászat alapelemeire. Ismertette vele korának a földrajzzal, a népek szokásaival és történetével, az élő és élettelen természettel kapcsolatos mindama nézetét, amelyet szükségesnek vélt Imre herceg műveltségének teljesebbé tétele érdekében. Ugyanakkor bevezette az egyház törvényeinek, kora egyhózjogának ismeretébe is. Az oktatás közben Szent Gellért minden bizonnyal felhasználta Sevillai Szent Izidor „Origi- num seu Ethymologiarum libri XX.” című hatalmas, húszkötetes enciklopédikus művét, amely egyaránt tartalmazta az akkori idők egyházi és világi tudományának teljes tárházát.23 133
