Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szántó Konrád: Szent Gellért és a magyarság

telni, hogy (őt) ... csak „Boldogasszonyának, „Asszonyunkénak, azaz úrnőnek nevezzék. Ezáltal Szent-Gellértnek nagy része volt abban, hogy Szent-lstván Magyarországot még életében „a Boldogságos családjának" nevezhesse el, s ... a Boldogságos Szüzet válassza ki hazánk védő asszonyául.”9

Akinek Isten volt a mindene, akit az istenszeretet az apostolok tüzes lelkületével töltött el, az életének legfontosabb feladatául csak azt tekinthette, hogy minél több lelket Istenhez vezessen és a Vele való találkozás boldogságában részesítsen. A lelkekért lángoló szeretetét bizonyítja az a lelkesedés, ahogyan részt vett egyházmegyéje pogányainak megtérítésében, ahogy a keresztség és bérmálás szentségeiben részesítette őket, ahogy isteni Mesteréhez hasonlóan fogadta az elfáradt embereket és gondoskodott testi, lelki szükségleteikről.19 Krisztusnak a bűnösökkel szemben érzett irgalmát és könyörületes jóságát utánozva, a bűnösöknek országszerte ismert menedéke lett.11

Amilyen megértő tudott lenni az esendő bűnösök személyével, olyan keményen utasította vissza magát a bűnt, és olyan bátran állt ki az igazság védelmében. Csodálatot parancsoló az a haláltmegvető jellemerősség, amellyel 1044 húsvét ünnepén megtagadta Aba Sámuel megkoronázását és a Csanádi székesegyházba történő ünnepélyes bevezetését. Mivel a király kegyetlen vérengzéssel szennyezte be kezét, szemére vetette szörnyű tetteit és megjósolta közeli halálát.12

Az igazság rettenthetetlen bajnoka Isten ügyének érdekében nemcsak a királyokkal szemben tudott keményen fellépni, hanem egész életén keresztül a legkövetkezetesebben önmagával is, hogy a szüntelen vezeklés és önfenyítés által hirtelen természetét könnyebben legyőzhesse és önmagából Isten kezében minél hajlékonyabb eszközt faragjon. Testének ifjú korában kezdett állandó sanyargatását férfi- és öregkorában sem hagyta abba. Gyakran hordott szöges övét és ostorozta testét, önfegyelmezésének eszközeit földi maradványaival együtt tették a sírba.13

Isten és a lelkek hősies szolgálatában eltelt életének méltó megkoronázása volt az egyházért és a lelkekért vállalt vértanúhalál, amelyet a Vata-féle pogánylázadás alkalmával, 1046. szeptember 24-én szenvedett.14 Méltán iktatta az egyház őt is a szentek sorába ugyanabban az esztendőben, amelyben István királyt és Imre herceget. A Pray-kódex naptárából következtetve Gellért püspök testének ünnepélyes felemelésére 1083. július 25-én került sor Csa- nádon.15 — Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy Szent István, miután Gellért rendkívüli egyéniségét megismerte, megbízta fiának, Imre hercegnek nevelésével.

Szent Gellért a nevelő

Mielőtt Szent Gellért nevelői tevékenységének elemzéséhez hozzáfognánk, határozott választ kell találnunk arra a föl-fölmerülő kételyre, egyáltalán nevelte-e Szent Gellért Imre herceget. — Legújabban Szent István korának jeles szakértője, Györfíy György kérdőjelezte meg Gellért püspök nevelő szerepét. Véleményét nemcsak arra hivatkozva próbálja alátámasztani, hogy Gellért nevelősködéséről a nagy legendánál előbb keletkezett hiteles források mit sem tudnak, hanem arra is, hogy a kis legendával szemben a nagy legenda igen sok esetben nem tekinthető történetileg megbízható kútfőnek. Szerinte Gellért nevelői munkája azért is igen bizonytalan, mert erre csak akkor kerülhetett sor, amikor Szent István a bizánci császárral való 1018. évi szövetségkötés után új, szárazföldi zarándokutat nyitott meg hazánkon keresztül. Ekkorra pedig már Imre herceg nevelése valószínűleg befejeződött.16

Györffy kifogásai nem meggyőzőek. Hiszen, ha egy tényt csak egyetlen kútfő említ, még ha az későbbi is, mint azok, amelyek a tényről hallgatnak, ez a hallgatás önmagában véve nem cáfolja meg a tény történeti hitelességét. Egy esemény megtörténtét csak akkor lehet kétségbe vonnunk, ha az ellentétben áll valamelyik hiteles kútforrással, vagy önmagában véve logikátlan, illetve lehetetlen. Szent Gellért nevelőségének ténye semmiféle hiteles forrással nem áll ellentétben, az események belső logikája pedig, mint a következőkben majd látjuk, egyenesen megkívánja nevelői működését. A nagy legenda, ha tartalmaz is költött vagy később betoldott elemeket, mint ezt maga Györffy is elismeri, szerkesztője „ ... korai, a XI. századra visszanyúló feljegyzéseket is felhasznált, emellett forrása lehetett egy 1083 előtt írt, de elveszett legenda.”17 Mindezért a nagy legendát is — egyes részeit és elemeit leszámítva —, hiteles kútfőnek kell elfogadnunk! Végül Györffy abbéli felfogása, hogy Gellért a szárazföldi zarándokút megnyitása után csak akkor jött hazánkba, amikor a tömeges zarándok- lások hazánkon keresztül már beindultak, csupán feltételezés, mely az ellentétes feltételezési nem cáfolhatja meg.

///. Horváth János a két legendát összehasonlítva, elfogadja, elsősorban logikai meggondolások alapján, hogy Imre herceg nevelésében Gellért is részt vett. A kis legenda nem indokolja meg István király erőszakos eljárását, amellyel nem engedte Geliertet a Szent132