Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)
1980 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Paleta Éva: Generációk
új eljárás honosodnék is meg a feloldozás terén, akkor is hosszas türelmi időre lenne szükség ahhoz, hogy a közvélemény átalakuljon (9,2187). Más vélemény is van azonban: a svájci szinódus megállapítása szerint pl. a közfelfogás éppen ezen a téren sokat változott; kérdés tehát, egyáltalán fennáll-e a közvélemény merev válásellenessége s az eleve kirekesztés nem az anatémák korának csökevénye-e (vö. 4,40)?! — Az már az egyházjog további alakulásától függ, hány elvált éri meg azt, amit manapság is átélnek azok, akiknek (legalábbis egyiküknek) első házasságát egyházi bíróság semmisnek mondja s így megköthetik szentségi házasságukat. Amíg erre nem kerül sor, gondolkodni kellene azon, nem lehetne-e — megfelelő felhatalmazással — alkalmazni a helyi viszonyoknak megfelelően a Franciaországban „lugny-i kísérlet" néven ismert kezdeményezést: a helyi közösség — akár megfelelően összeállított szertartás keretében — együtt imádkozik az újraházasodot- takért (nem-szentségi esketésnek is nevezik, vö. 1,177). Ilyen együtt-imádkozásra akkor kerülhetne sor, ha a válást nem követi hamarosan a másodházasság, azaz olyan esetekben, ha az első házasság javíthatatlanul felbomlottnak tűnik (évek múltak el; a másik házasfél is másik házasságot kötött stb.), és kizárólag az „egyházi kötelék” az, ami miatt nem lehet szó szentségi házasságról. Hozzá kell fűznünk: még ha ilyen megoldás általánossá válnék, akkor is ügyelni kellene arra (mint ezt a francia püspökök ki is fejezték), hogy ennek a szertartásnak semmiképpen sem lehetne olyan látszata, mintha itt szentségi házasságkötésről lenne szó. Jegyzetek 1. Armand-Francois Le Bourgeois: Az elvált újraházasodott hivők problémája, Mérleg 1977/2. — 2. Tomka Ferenc: Család, válás, magányos élet, Vigília 1972/3. — 3. Széli Margit: Az egyház anyai gondja, Teológia 1974/1. — 4. Maria Bührer: Geschiedenenpastoral, Diakonia 1980/1. — 5. Széli Margit: Az elvált újraházasodottak lelki gondozása, Teológia 1978/3. — 6. Adam Zirkel: Gondolatok a házasság felbonthatatlanságáról. Teológia 1971/2. — 7. Mérleg 1973/3. híranyaga: Időszerű téma: a válás. — 8. Piet Fransen: Das Thema „Ehescheidung nach Ehebruch" auf dem Konzil vom Trient, Concilium 70/5. — 9. Mérleg 1970/3. számának folyóiratszemléje. — 10. Bernhard Häring: Az időszerű házassággondozás kérdései, Teológia 1974/1. — 11. Michael Hornsby-Smith — Graham Dann: Amit a szociológus nyújt a katolikus egyháznak, Mérleg 1979/2. — 12. Paul Hoflmann: Jesu Wort von Ehescheidung, Concilium 70/5. — 13. Johannes Gründel: Aktuelle Themen der Moraltheologie, München 1971. — 14. Cselényi István: A család jövője, Teológia 1974/1. — 15. Joseph Fuchs: Vita a felbonthatatlanságról, Teológia 1975/1. Cselényi István Gábor GENERÁCIÓK A modern családi eszmény messze esik a régitől. A lakások zömét maximálisan két gyermekre tervezik. A családot megjelenítő szobrokon is alig találunk egynél többet. Nem akarok itt ennek az életformának helyes, vagy helytelen voltáról vitatkozni. Az azonban keresztény felfogásunkból következik, hogy mi, hivők — még nehézségek árán is, amennyire ez erőnkből telik — ennél nagyobb családra törekszünk. Ez életünk, egész önmagunk, személyiségünk kiteljesedésének igénye, célja és az Istennel, az emberrel, a társadalommal szemben kötelessége is. Nagyon sok esetben — függetlenül attól, hogy hivőkről, vagy nem hívőkről van szó — a mai család sem tud begubózni a maga emelte korlátok zártsága mögé. Természetadta adottságai sok helyütt a patriarkális-nagycsalád életformára szorítják. Kényszerítik? Nem! Nagyon gyakori esetben ez az életforma bevált, — öregek és fiatalok megelégedésére egyaránt. Mert a három együtt, vagy egymás közelében élő generáció egymásra szorul. A kölcsönös segítés összekapcsolja őket az élet testi, lelki, szellemi viszonylataiban. A nagyszülők egyre idősebbek lesznek. Nem remélhetik, hogy egészségesebbekké válnak. Megnyugtató számukra annak tudata, hogy betegség, elerőtlenedés esetén közelükben vannak a fiatalok. Hogy a hagyományos mondással éljek: Van, aki egy pohár vizet nyújtson nekik. — A fiatalok számára segítség, hogy míg ők dolgoznak, „vigyáz valaki a házra". A háztartásban segítő nagymama, ügyes-bajos dolgokat intéző, apró szereléseket eszközlő nagypapa sokat segíthet. A gyerekeket is van kire hagyni, ha este el akarnak valahová menni. Szabadabban mozognak, mint a teljesen a maguk erejére támaszkodó, külső segítséget önérzetből el nem fogadó fiatal párok. Persze, ez az önérzet olykor tapintat is lehet, mellyel nem akarják az öregeket igénybevenni, fárasztani. — A gyerek nem érkezik 124
