Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)
1980 / 2. szám - KÖRKÉP - Donáth László: Hogy otthon legyünk a világban
gó szociológiai, pszichológiai irodalom kimerítően foglalkozik a válságjelenségekkel. Mégis úgy tűnik, hogy a hazai egyházi irodalom, s a hátterében lévő teológiai felfogás nem ismeri fel jelentőségének megfelelően ezeket a mai élet által szüntelenül felvetett kihívásokat. Pedig alapvető szemléletbeli változásra van szükség az ifjúság dolgait illetően is ahhoz, hogy Krisztus evangéliuma valóban elérje őket. Azt, hogy a szemléletváltoztatás éppen nem az evangélium megszegényítését, hanem hiteles megszólaltatását jelenti, az is bizonyítja, hogy felekezetre való tekintet nélkül azokat a hitközségeket, gyülekezeteket látogatja legerősebben az ifjúság, ahol teológiailag jól felkészült lelkészek szolgálnak. Általában a fiatalok házasságáról, csalódról alkotott véleményében könnyebben felfedezhetők családjuk működésének objektív következményei, mint valamely hitelesen képviselt személyes állásfoglalás. Mégis van néhány változás, mely az egész generációt jellemzi. (Teljesség igénye nélkül a lépten-nyomon előfordulókat sorolom csak fel:) — szexualitás kérdése — hózasságkép — érzelmi „menedékvár" elképzelés — tekintélyelv-egyenjogúság. — Az alapváltozás mindenképp a szexualitásról vallott nézetekben következett be. Világosan meg lehet különböztetni három csoportot. Az első, mely a szexualitás kizárólagos helyét a házasságban látja, s ez elvet komolyan véve önmeqtartóztatóan él; a második csoportba azok tartoznak, akik a fenti elvet hirdetik uqyan, de következetes magatartásra képtelenek; s végül a harmadik csoportot a különböző liberális felfogásúak alkotják. Ez a leanépesebb csoport. Törvényszerűen, hiszen a mai ifjúság eqészére igaz, hoqy sokkal előbb érkeznek el a nemi élet élésének helyzetébe, mint ez szüleik generációjánál történt. Közismert a másik tény is: az az időpont, amikor gazdaságilag önállóvá válva házasságot köthetnek és nemi életet a házasság keretében élhetnek, az ellenkező irányba tolódott. Hoav ebből az eqyszerű ellentmondásból mennyi kérdés ered, s mennyi érzelmileg dúsan motivált vita, — azt sok-sok ifjúsági bibliaóra, baráti beszélgetés bizonyítja. — A házassóqképük sem a régi mór. A népszokássá vált válás nem csökkentette a házasság titokzatos és ígéretes vonzerejét. De ma már nem igaz az, hoqv a lányok mindenképpen férjhez akarnak menni. Sőt. Személyes tapasztalataim azt látszanak igazolni, a fiúkban erősebb az institucionalizált kapcsolat iránti készség. Partnerüktől, leendő, meglevő házastársuktól mindenekelőtt azt várják, hoay legközelebbi bizalmasuk leayen, akivel leqbensőbb érzéseiket, s leqrejtettebb gondolataikat megoszthatják. De ezen intim interperszonális kapcsolat létrehozásának vágva mellett, az autonóm, független életvezetés igénve is jelen van. Tehát nem „nyitott házasság"-ról, hanem felelős partnerségről van szó. De, hoqv valósul ez mea? A modern társadalom körülményei között élő ember belső kényszerétől, intimitás és szabadsáq utáni vágyától milyen út vezet az iaazi, teherbíró kapcsolatig? — Korunk, társadalmunk számtalan elidegenítő effektusa már a kamaszok jelentős részében kialakít egy irreális iqényű házasságképet: az érzelmi ,,menedékvár” elképzelést. Sokan minden családon kívül elszenvedett sérelmüket, érzelmi deficitüket családjukban próbálják helvrehozni. Majd ezzel a magatartással, igénnyel lépnek házasságra is. Kérdés: amire a szülő képes volt, képes lesz-e majd a partner is? Való igaz, hoqy a családnak van feszültséq- levezető feladata, de irreális igényekkel lép fel sokszor az, aki családiétól, partnerétől varia mindannak pótlását, amitől az élet egyéb területein elesik. Nemzedéki tünet ez is. Elgondolkodtató azonban, mily sok hivő fiatalnál is jelentkezik ez az intimitás iránti hamis várakozás. — A nők többségének aktív keresővé válása által, s a család termelő funkciójának háttérbe szorulásával az aszimmetrikus családstruktúra, s a tekintélyelven alapuló házastársi kapcsolat idejétmúlttá vált. Mit jelent Pál apostol szava — „Az asszonyok úgy engedelmeskedjenek férjüknek .. (Ef 5,22 sk.) — azon lányok, asszonyok számára, akik ugyanúgy viselik a modern gazdasáqi élet pszichés és egyéb terheit, mint a férfiak? De, a mi mai helyzetünkben nemcsak ezek a megváltozott társadalmi viszonyok teremtette kérdések adottak. Gyakran éppen azok a fiatalok, akik házasságkötésük előtt a minden területen vallott egyenjogúság élharcosai voltak, házasságkötésük után tradicionalistább módon élnek, mint szüleik. A romantikus házassági ideológia minden felismert és tudatosan elutasított egyenjogúságot gátló, nem őszinte tendenciája ellenére is tovább él, mivel a házasulandók jelentős része valójában csak áhítja az igazi partnerságot, a gyakorlatban a szülői családban tanult sémákhoz nyúl vissza, ha határesetben döntenie kell. Arról van tehát szó, hogy a társadalomban valami új van kialakulóban, amelynek még nincs meg a kodifikált normarendszere, melynek ismeretében az egyén biztosan léphetne. FELADATOK. — Ennek a vázlatos aktualitásokat előtérbe helyező megközelítésnek akkor van értelme, ha emellett olyan alapkérdéseket is végiggondolunk, mint például: mit jelent a gya105
