Teológia - Hittudományi Folyóirat 13. (1979)
1979 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nyíri Tamás: Mit jelent az evangelizáció egy szocialista országban?
temes papságában való részesedésünknek, és segítenünk kell a katekézisben részesülőket, hogy megvalósítsák ezt a méltóságot, ezt a feladatot. A liturgia szükséges mértéke minden katekézisnek. Nélküle nehéz segíteni az érett hithez való eljutást Isten népének közösségében. Végül tegyük fel a kérdést magunknak, katekétáknak: Mi a liturgia számunkra? — Rubrikák rendszere? Szertartások összessége? vagy pedig Isten tervébe kapcsolt életünk misztériuma? Ezzel a kérdéssel állunk szemben: Hogyan tesszük magunknak életté a liturgiát? Nyíri Tamás MIT JELENT AZ EVANGELIZÁCIÓ EGY SZOCIALISTA ORSZÁGBAN? 1. A kérdésfelvetés háttere 1.1 A kérdés jogosultsága. — Mindenekelőtt meg kell előznünk az esetleges félreértések lehetőségét. Habár az egyház helyzete a szocialista országokban hasonlóságot mutat, vannak jelentékeny különbségek is. Ezért mint magyar teológus csak arra vagyok némileg illetékes, hogy saját hazámról írjak. Másrészt felvetődik a kérdés, vajon az evangelizáció Európa iparosodott területein lényegében nem ugyanazokkal a problémákkal kerül-e szembe, mint a szocialista Magyarországon, egy olyan országban, amelynek több mint ezer éves keresztény hagyománya van. 1.2. Történelmi feltételek. — A mai helyzetnek történeti gyökerei vannak. A magyar egyház 1945-ig megtarthatta a középkorból származó valamennyi előjogát és világi hatalmát. A magyar társadalom forradalmi átalakulása, valamint az állam és az egyház szétválása azt eredményezte, hogy az egyház elvesztette privilégiumait. Ennek a háttérnek és a marxista valláselméletnek az ismeretében nem csodálkozhatunk azon, hogy a vallás és az egyház létjogosultságát kétségbe vonták, s mindkettőt a múlt kipusztulásra ítélt maradványai közé sorolták. Az egyház először politikailag ellenzékbe vonult, s ebben a Vatikán is támogatta. Ez a politika és az általa kiváltott ellenrendszabályok az egyházat a tönk szélére juttatták. Ez a hosszú külső és belső küzdelem nem volt mentes hibás döntésektől, és nem maradt el a represszió sem. Végül a magyar egyház realitásnak ismerte el a szocialista társadalmi forrná: és a marxista államot. Ezzel egyidejűleg pedig belátta, a történelem Ura jelölte ki a magyar egyháznak azt a feladatot, hogy ezen a helyen és ilyen körülmények között hirdesse az evangéliumot. A döntő fordulatot ebben a folyamatban a Vatikán és a magyar kormány közti részleges megállapodás hozta 1964-ben. Amióta 1976-ban Lékai Lászlót kinevezték esztergomi érsekké és ezáltal Magyarország prímásává, azóta ismét megyéspüspök áll minden egyházmegye élén. 1977 júniusában VI. Pál pápa magánkihallgatáson fogadta Kádár Jánost, az MSZMP első titkárát. Az egyórás eszmecsere végén a pápa hosszú, de soha félbe nem szakadt folyamat végpontjának nevezte,ezt a látogatást. A Vatikán és a magyar állam közti párbeszéd célja az volt, mondotta a pápa, hogy az igazi vallási béke légkörében elősegítse az egész nép javára a lakosság valamennyi rétegének egységét és lojális együttműködését. A magyar egyház és a Vatikán kész arra, hogy továbbhaladjon a pozitív együttműködésnek ezen az útján. Ugyanilyen szellemben nyilatkozott Kádár János. Kifejezésre juttatta elismerését az egyház morális ereje és etikai értéke iránt. 1.3. Helyzet és összefüggések. — A mondottakból nem következik azonban, hogy az egyház problémáktól mentes. Erről beszélt Lékai bíboros esztergomi érsekké történt kinevezése után 1976 februárjában. Az MTI-nek adott interjújában négy döntő fontosságú megoldásra váró kérdést említett: 1. a templomi hitoktatás kielégítő szabályozása. 2. A világi hívők nagyobb számban való bevonása az egyház életének és az evangelizációnak az alakításába. 3. A lelkipásztorkodás korszerű szervezete, amivel kapcsolatban a legfontosabb feladat a papság utánpótlásának biztosítása. (Tekintettel a klérus elöregedésére, a papok megválására szolgálatuktól1 és a szeminaristák csekély számára azzal kell számolnunk, hogy 1990-ig a mai aktív papi állomány mintegy a felére csökken.) 4. Az egyik leglényegesebb feladat a magyar egyház helyzetére vonatkozó információk hiányának megszüntetése. 1.4. A fogalom apóriája. —• Az „evangelizáció" fogalmának jelentése önmagában sincs kielégítően tisztázva, de homályossága csak még jobban szembetűnik, ha az evangelizációt egy szocialista ország lehetőségei és feltételei között vizsgáljuk. Az igaz tanítást Magyar- országon évszázadokon át az igehirdetésnek az ellenreformáció korából származó formájá77
