Teológia - Hittudományi Folyóirat 13. (1979)
1979 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Kerekes Károly: Biblikus katekézis
Biblikus katekézis a gyakorlatban Előttünk áll a bibliai szöveg: A tékozló fiú, — vagy helyesebb címmel: az irgalmas atya.19 Első látásra megállapíthatóan konverziós példabeszéd modell. Azt kell a mai életbe ágyazottan és szövegösszefüggéseiben vizsgálnunk: Hogyan lehet ez mai életünknek bibliai mo- tivációja? — A katekéta elméleti, biblikus teológiai betájolódása. Lukács antiókiai orvos. írásainak forrása elsősorban a kezdeti buzgóságtól pezsgő antiókiai keresztények élete a biblikusán termékeny és színes, eukarisztia központú liturgikus élet volt. Ez lett a későbbi híres antiókiai kateketikai iskolának a bölcsője. A filozófus vallásosságából megtért görögök és a bibliás vallásosságból kereszténnyé lett zsidók egyaránt Krisztusban akartak Istenhez fordulni. De h o- g y a n tegyék ezt? Az irgalmasság evangéliumának konkrét szövegösszefüggése kiemeli az Isten Országába jutás módját és felelősségét. Közvetlenül a szövegünk előtt áll az elveszett juh és az elveszett drachma tanítása: Isten országát keresni kell, és annak megtalálása kimondhatatlan öröm! Közvetlen a szövegrész után olvasható a hűtlen intéző és a szívtelen dúsgazdag parabolája, melyek azt tanítják, hogy a földi javakkal hogyan lehet és hogyan nem lehet Isten Országát elnyerni. Csakis a nagylelkűen ajándékozó irgalmas szeretet vezet oda! A mi szöveaünk a kétszer két parabola között a csúcspont, mely a két fiú megtérésének (ill. elfordulásának) a bemutatásával az Isten Országába jutás hogyanjára mutat rá. Isten Országa a Mennyei Atya irgalmas szeretetéből ajándékozott mennyegzős lakoma, de egyben a mi kereső felelősségünk is! Hogyan lesz ez a bibliai szöveg mai életünk motiválása? Először is hasonlóan ahhoz, ahogyan akkor motiválta vagy motiválhatta a mindennapi életet: a zsidó mindennapok egész életét átfogóan bibliás atya-fiú szemléletének és a római birodalom „atyai hatalmának” jogi-hatalmi szemléletének a világában. A zsidó családban az elsőszülött kétszeres részt örökölt, a többi annak egyenként a felét, illetve értékben annók megfelelő kielégítést. Maga a tény, hogy a fiú kielégítést kér, még nem rendkívüli dolog sem a zsidó, sem a görög-római családjogi felfogás szerint. A bűnmag a módban és a célban rejlik. Ez azonban a kéréskor még nem világos. A példabeszéd nem részletezi a kicsapongást, csak a magára maradottságot. Az itt szereplő „hüsztereiszthai” ige nélkülözést is jelent, de egészen sajátos értelemben: magára maradni! Abban a kárhozat-mag értelemben tanítja ezt itt az evangélium, ami Jézusnak a „magára maradó mag” szavával párhuzamos!19 Itt születik a bűn, a kárhozat magja: Majd ÉN I (Ti. én jobban tudom, mint az Isten!) Ez az a sérült állapot, amelyből az isteni szeretet mágnese konverzióra vonzza az embert. Az „idegenbe szakadni” kifejezés a Biblia nyelvén már maga az átok. Sertések közé kerülni, ez meg egyenlő azzal, hogy a gonosz lélek szférájába és hatalmába jutni. És még száraz szentjánoskenyérmagból sem jóllakhatni, ez maga a pokol. (A sertések eledelével fordított „keration" szó jelentése ugyanis ezt a száraz állattakarmányt jelenti.) Itt azonban közbelép egy megmagyarázhatatlan erő. A Jézus korabeli közmondás szerint: „Ha egy gonosszá lett zsidó száraz szentjánoskenyérmagra fanyalodik, megtéri”20 Nyilvánvalóan nem a mag téríti meg. Egy a lényeg: Ilyen helyzetben a bűnös előtt megnyílik egy kapu, amin keresztül beléphet az Életbe, a SZENT légkörébe, amit mi misztériumnak nevezünk. Akit ez a „más” világ megérintett, az újjászületik, új emberként lép a világba. Megszűnik a magányossága, magára maradottsága: közösségben kezd élni! De csak úgy képes maradandóan boldogító közösségben élni ebben a viláaban, ha közösségre lépett Isten „más” világával. Ez a megtérésnek, a konverziónak (görögösen metanoia, metamorfózis) a lényege. A szentírási szövegben közölt leírás, különösen az atyának túláradó öröme és minden képzeletet felülmúló, ünnepi mennyegzős lakomát adó bőkezűsége mindenestül más, mint amit abban a korban egy ilven fiúval szemben várni lehetett. Az elbeszélés a hallgatóságot „sokkírozza”, ha úgy tetszik: provokálja! Jézus evangéliuma mindig provokáció, kihívás a világ felé. Ne gondoljuk, hogy akármilyen meggyőző érvek logikai ereje önmagában „bebizonyíthatja” Isten Országát akármilyen korban is! — Hogyan lesz mégis ez a szentírási szakasz a mai életünk motiválása, mozgató, alakító ereje? Elsősorban úgy, ahogyan akkor: ennek a tanításnak, az evangéliumnak emberi hagyományokat és jogi-hatalmi erőket kihívó hirdetésével és tanúságtevésével. Ahogyan maga Jézus tette. „Akár alkalmas, akár nem. ”21 Megvizsgálhatjuk egyéb bibliai szövegeknek vagy kortárs profán írásműveknek az atya-fiú kapcsolatait is. Ilyen az Ószövetségben Jákob és fiai (József és testvérei) esete:22 vagy Jézusnak egyik rövid példabeszédében az atya két fiának kétszeresen is ellentmondásos viselkedése.23 Más a dolgok kimenetele, mint az ember gondolja. Az öreg paraszti bölcsesség szerint: „Márcsak meg kell azt ismernünk, hogy az isten, az Isten, — az 253
