Teológia - Hittudományi Folyóirat 11. (1977)

1977 / 1. szám

„A keresztények a lelkiismeretükhöz való hűségük útján csatlakoznak az egyének és közösségek életében íelmetülő szám­talan erkölcsi probléma megoldásához." (Gaudium et spes, 16.) A tapasztalat is megerősíti, hogy a val­lásos és nem vallásos emberek tudnak együtt élni, dolgozni, alkotni... (Hazafias Néplront vitaanyagából) leien számunk mindenek előtt társadalmunk néhány aktuális erkölcsi kérdését szeretné lelvetni, tárgyalni. Különösen azokkal a problémákkal foglalkozunk, melyek megoldásánál a hazai-társadalmi feladatok egyben evangéliumi felfogásból születő kötelezettségeket rónak a keresztény hívekre. E feladatok feltárásánál és vállalásánál nem nehéz, sőt szükségszerű a harmonikus együttműködés a más világnézetet valló honfitársakkal. Ugyanezt vallja - ter­mészetszerűen — a Hazafias Népfront 1976. szeptemberi kongresszusi vitaanyaga is: ,,A poli­tikai együttműködés nem célozza a különböző ideológiák egybeolvadását, mert az lehetetlen." A keresztény erkölcs olyan kiterjedt közös területtel rendelkezik, ahol a mindennapi élet munkájában és eseményeiben, a gondolkodás és a lelkűiét formálásában népünk minden tagjával találkozhatunk. Lé k a i László Bíboros érsek ezekről a közös feladatokról többek között ezeket mondta a Hazafias Népfront VI. Kongresszusán: „A magyar egyháznak és az államnak is érdeke, hogy kettőjük között kialakult jó viszony továbbra is kedvezően fejlődjön. A hivek főpásztoraik­kal az élükön, tevékenyen bekapcsolódhatnak a nem hívőkkel együtt az országépítés felelős munkájába." - Majd Bíboros érsekünk kiemelte az erkölcsi tennivalókat. „Államunk a csalá­dot a társadalom alapsejtjének tekinti. Ugyanilyen védő gondoskodással áll a család mellé az egyház is és felhívja figyelmünket a házastársak termékeny szeretetére: a gyermekekre ... Szülői áldozatokból nevelődik lel a kiegyensúlyozott, munkaszerető, közösséget becsülő fiatal nemzedék. Többgyermekes családok és az elkallódásnak induló otthonok különösen igénylik az állam és az egyház segítségét... A nyugdíjasokkal, öregekkel való törődés a ,vox huma- na'-t pendíti meg minden jóérzésű emberben ... A műemlék épületeink és templomaink elő­mozdítják ,a szép és jó felismerésének’ képességét... Az egyháziak szívesen bekapcsolódnak a honismereti mozgalomba . ..- Az egyház komoly szóval buzdítja híveit a társadalmi munkára: óvodák, iskolák építésére, település fejlesztésére. Felemeli szavát az egyéni és közélet tisztaságáért, a közvagyon meg­becsüléséért, a környezetvédelemért. — Mindezt a sokoldalú fejlődést csak akkor tudjuk ki­bontakoztatni, ha a külső, nemzetek közötti békét segítjük megőrizni. VI. Pál pápa megrázó felhívással fordul évenként minden néphez és vezetőihez: hogy segítsenek megóvni az embercsalád legnagyobb kincsét a világbékét. Egy-egy rövid, jelleg­zetes mottóban sűríti össze atyai, testvéri kérését: ,A béke lehetséges’. - ,A béke igazi fegy­verei az erkölcsi fegyverek!" A TEOLÓGIA ezen száma súlypontosan a népünket felvirágoztató és a békét megalapozó erkölcsi kérdéseket veti fel. Különösképpen azokat, amelyeket a közvéleménnyel, a társada­lom erőfeszítésével együttesen kell ma megoldanunk. Törekvéseink a 2. Vatikáni zsinat szelle­méből, sőt követelményeiből fakadnak: ,,A hívők biztosak abban, hogy az az egyéni és kö­zösségi erőfeszítés, amit életkörülményeik megjavítására fordítottak, megegyezik Isten tervé­vel .. . ezzel a testvéreiknek tett szolgálattal személyesen hozzájárulnak az isteni gondviselés tervének megvalósulásához ... A hívők hálát adnak az evilági javakért az isteni Jótevőnek és úgy használják munkájuk gyümölcsét, mint akik tudják: „Minden a tiétek: ti Krisztuséi vagy­tok, Krisztus pedig Istené" (iKor 3,22-23). (Vö.: Egyház a mai világban, 34, 37.) 1

Next

/
Thumbnails
Contents