Teológia - Hittudományi Folyóirat 11. (1977)
1977 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kiss László: A technikai társadalom keresztény értéke
— A technika minden eszközét be kell állítanunk oz evangelizáció szolgálatába is: rádiót, televíziót, magnót, autót, repülőgépet, helikoptert, stb. A technika minden eszköze lehet Isten eszköze is! — Az ember értékét nem technikájának fejlettségi foka szabja meg, hanem szeretete, áldozatkészsége, becsületessége, munkája. A technikát az ember belső lelki értéke teszi áldássá, Isten kegyelmének és üzenetének közvetítőjévé és az emberi szeretet hatalmas eszközévé. A szeretet a technika „lelke" „Éljetek szeretetben, ahogy Krisztus is szeretett minket” (Ef 5,2). „Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt” (Fii 2,5). Minket keresztényeket a Jézus példája szerinti életre és szeretetre hívott meg az Isten. Ez a felszólítás nem „teljesítményt" vár tőlünk, és nem szabad igényt formálni belőle semmiféle kiváltságra. — A szeretet tiszta formájában és teljes tökéletességében csak Istenben valósul meg. Bennünk mindig keveredik önszeretettel, evilág szeretetével. Törekednünk kell az egyre tisztultabb szeretetre, de még az egyre tisztábbá váló és növekvő szeretet sem képes önmagában véve megvalósítani Isten országát. A technika a szeretet eszköze, a szeretet a technika lelke. Ebben foglalhatjuk össze röviden a szeretet és technika kapcsolatát. A jóság „önkiárasztó” (diffusivum sui) — tanítja a skolasztikus filozófia. Ez az „önkiárasztás” emberi vonalon a technika eszközeinek alkalmazásával egyre nagyobb, egyre szélesebbkörű, egyre egyetemesebb lesz. Technikai eszközök segítségével könnyen és gyorsan tudomást szerezhetünk emberek szükségleteiről, bajairól, nyomoráról, és a technikai eszközök felhasználásával gyorsan tudunk segítséget vinni a bajba jutottaknak árvíz, földrengés, tűzvész, baleset alkalmával. Repülőgép segítségével gyorsan juttathatunk gyógyszert a világ távoli zugába is, veszélyes szülés előtt álló nő juthat idejekorán szülészhez, gyorssegélyt kaphat a hajléktalanná vált ember, stb. A technikai eszközök alkalmazása fokozza az élelmiszertermelést, a tiszta ivóvíztermelést, segíti a járványok, betegségek leküzdését, emberi életek megmentését és így valóban a „szeretet meghosszabbított karja” lehet. A technika szeretet nélkül üres és céltalan lesz. A szegényeknek, betegeknek, szükséget szenvedőknek az anyagiakon túl elsősorban a szeretet közvetlenségére, melegségére van szükségük. A technikát az ember szeretete lelkesíti át és teszi igazán emberivé. Szeretet nélkül az emberek irányításának ésszerű eszközei, amelyeket a felszabadítás és humanizálás céljaira hoztak létre, könnyen az elnyomás eszközeivé válhatnak. „A szeretet épít” (1Kor 8,1). A keresztény szeretet nemcsak általános célokat tűz ki, hanem az egyoldalú technikai civilizáció veszélyeinek elkerülésére élénk fantáziával és mély hitből fakadóan cselekvési modelleket dolgoz ki: autótervezésben, városépítésben, játékterek, sportpályák építésében, stb. A technika és erkölcs tehát nem lehet két külön léttartomány, amely egymástól teljesen független lenne. A technika segítségével az ember teste, érzékszervei mintegy „megnagyobbodtak”, amennyiben önmaga kiterjedésének érzi az autót, az űrhajót, a gépet, rádiót, tévét, telefont. A technika eszközeit az ember magatartása, cselekvő szándéka, szeretete hatja át és formálja erkölcsi tényezővé. A technika akkor lesz valóban áldás a ma élő embernek és az eljövendő koroknak, ha az ember erkölcsi felelősségének teljes tudatában, a szeretet és a szolgálat szellemében, — nem uralomvágytól hajtva — „humanizálja a technikát". „Mi keresztények arra vagyunk hivatva, hogy a szeretet jeleit állítsuk fel látható módon a mi nagy, sötét de szeretett világunkba: az út mentén olyan fényeket, amelyek világítanak, amelyeket megláthatnak az emberek" (B. Welte, i. m. 126.) A technika hatalom. A hatalom sohasem lehet semleges: mindig embersegítő vagy emberellenes. Nem szabad engednünk, hogy rosszra használják, hanem fel kell azt használnunk a jóra. „Mindnyájan felelősek vagyunk azért, hogy a technika ajándékait helyesen használják" (P. Koessler: Technik und Ethik, 1949. 17). Technika és jövő „Az emberiség fizikai fennmaradásának anyagi biztosítása civilizációnk mostani fázisában kizárólag az emberi természet szellemi és erkölcsi erőitől függ" (G. Picht: Prognose, Utopie, Planung. Stuttgart, 1967, 145). A jövő tervezése szempontjából fontos tényező a társadalmi erkölcs. Újfajta emberi magatartásra van szükség, amit röviden így fogalmazhatunk meg: Meg kell tanulnunk együttélni a jövővel! Lelkiismeret vizsgálatunkban nem azt kell kérdeznünk: „Jól cselekedtem-e?” — hanem: „Megtettem-e a tőlem telhető jót?" Vállalnunk kell a felelősséget a jövőért. A jövő alapjait ugyanis a jelenben rakjuk le. Niegel Calder (Unsere Welt 1985) szerint „most kell megírni azt a partitúrát, amely szerint majd a jövőben muzsikál15
