Teológia - Hittudományi Folyóirat 11. (1977)
1977 / 3. szám - EXEGÉZIS ÉS KÉRÜGMA - Gál Ferenc - Nagy József: Homiliavázlatok az évközi 26. vasárnaptól Karácsonyig
bizonyíték a kezében, s tudta, hogy szembe kell néznie Józseffel és a külvilággal. Itt is csak Isten jóságában és mindenhatóságában bízhatott. Hite igazi erény volt, azért köszönti őt később Erzsébet is ezekkel a szavakkal: Boldog vagy, mert hittél. Az ilyen hittételt mi is csak akkor fogadjuk el, ha az egész üdvtörténet alapján gondolunk Isten erejére, hűségére és jóságára. Ugyanaz a hit Józsefet is próbára tette. A neki szóló kinyilatkoztatást az evangélium nem részletezi. Az álom és az angyali megjelenés hagyományos kifejezése az isteni üzenetnek. A titok Józsefet is kínos döntés elé állította, ütközött benne a gyanakvás, a bizalom, az ószövetségi törvényhez való hűség és az isteni szó előtti engedelmesség. A kinyilatkoztatást ő is úgy kapta, hogy annak nemet is mondhatott volna. Hite férfias küzdelmének és józan megfontolásnak eredménye volt. Természetesen mindezt a kegyelem fényénél vitte véghez. A Krisztusba vetett hit bennünk is csak úgy alakul ki és úgy erősödik, ha megküzdünk a nehézségekkel és az előítéletekkel. Karácsony (Iz 62,11—12; Tit 3,4—7; Lk 2,15—20) Isten kinyilvánította jóságát és emberszeretetét A mai leckében Pál apostol az Isten jóságáról és emberszeretetéről szóló szavakat Jézus egész élete alapján mondja ki. Isten leereszkedése, a megváltás műve, az örök élet megszerzése mind ennek a jóságnak a folyománya. De ezek a vonások már benne vannak a betlehemi éjszakában. Az a leírás, amit Lukács evangéliumában olvasunk, nagy vonásokban összefoglalja a Jézusról szóló egész evangéliumot. Ennek egyes pontjai a következők: Az angyal nagy örömet hirdet a pásztoroknak és majd az egész népnek. Jézus később egész tanítását örömhirnek fogja nevezni. Aki így közeledik, aki felvidít, bátorít, az szeret bennünket. A karácsony azért lett örömünnep, mert megéreztük ezt a szeretetet. Sokszor hangoztatjuk azt is, hogy Isten megkönyörült a bűnös emberiségen. Ez is igaz. De a könyörület- nek sok módja lehet. Isten adhatott volna alamizsnát vagy hideg felvilágosítást. De ehelyett egy akart lenni közülünk, meg akarta osztani velünk az élet terheit és főleg ő akart az erő és az élet forrása lenni számunkra. A pásztorok azért indultak sietve Betlehembe, mert örömhírt hallottak. A karácsonyi szózatot azok a pásztorok hallották, akik tudtak virrasztani, imádkozni és akik átélték a sötétség és a világosság, veszély és a biztonság közötti különbséget. Aki így keresi a megoldást, az igazságot, az idők jeleit, az előbb-utóbb találkozik Isten üzenetével. Mária emlékezetébe véste a szavakat, amelyeket hallott... Az ő karácsonya volt a legtökéletesebb. Átélte azt, hogy az ígéret teljesedett, s megtapasztalta, hogy Isten műve el kezdett terjedni. Őbenne az üzenet nemcsak emlék maradt, hanem elmélkedésének tárgya lett és abból élt. Ő egészen megélte, hogy Jézusban az Isten jósága és emberszeretete testesült meg. A hiten keresztül nekünk is a karácsony igazi tartalmát kell felfognunk, hogy felismerjük benne Isten személyes közeledését. Gál Ferenc—Nagy József „A teológiai tudós a hitnek egyik sajátos vetülete, és azért végső fokon a Szentlélek adománya. Kétségtelen, hogy a teológia fejlődését nem egy természetes (anyagi és szellemi) körülmény is elősegítheti. De van egy feltétel, amit nem lehet pótolni és ami egymagában is csalhatatlan biztonsággal megindítja a hittudományos gondolkodást: hogy legyenek emberek, akik együtt imádkoznak, együtt dicsérik az Istent, és Krisztussal való egységük erejéből együtt iparkodnak szolgálni embertársaiknak. Ha így fogjuk fel a teológia természetét, akkor a hittudományunk sohasem lesz csupán elvont eszmékből épült, bonyolult és kevesek számára hozzáférhető palota, hanem székesegyház, amelybe mindenki hivatalos". Alszeghy Zoltán Mind többen vannak olyan keresztények, akik megkérdőjelezik a pénzre, tekintélyre és hatalomra épülő társadalmat, és vállalják a küzdelmet egy olyan társadalom felépítéséért, amely jobban tiszteli az embert, s alapja a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Az egyház tagjai a szeretet és a remény követelményeinek nevében hivatalosak erre a feladatra. Matagrin grenoble-i püspök 160
