Teológia - Hittudományi Folyóirat 11. (1977)
1977 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Fábián János: A fővárosi turizmus lelkipásztori feladatairól
Itt a következő megkülönböztetéseket tehetjük: belföldi és külföldi turista. Mindkét kategórián belül van buzgó, vallásos, lelkipásztori szolgálatot igénylő hívő, és akad a csak nevezetes templomot, műemléket felkereső közönyös vagy éppen nem hivő látogató. A fővárosba érkező hívő elsősorban szentmisén akar részt venni. Ezért keresi a pályaudvar közelében vagy szálláshelyéhfez legközelebb eső, setleg valamelyik művészi adottságairól vagy zenei kultúrájáról nevezetesebb templomot. Itt jelentkezik az a fontos igény, hogy a már megjelent balatoni, dunakanyari és budapesti istentiszteleti rend ne korlátozódjék csak a főváros esztergomi egyházmegyés területére. A székesfehérvári és váci egyházmegyés miséző helyeket is fel kellene tüntetnie. Gondolhatunk arra, hogy a vidékről utazók nemcsak a jobbára belső kerületekben lévő műemlékek, múzeumok, szinházak és templomok miatt jönnek, hanem az inkább külső területeken található sportrendezvényekre is. Egy ilyen nagybudapesti miserenddel kapcsolatban gondoskodni kellene arról is, hogy — éppen a turisták és utazók érdekében — vasár- és ünnepnapon Budapest legalább három különböző helyén misehallgatási lehetőség adódjék pályaudvarok vagy egyéb közlekedési csomópontok közelében a nap minden órájában. Itt gondolni kell egy-egy délután a 2, 3 és 4 órai szentmisére is, hiszen 5 órától kezdve már több helyütt vannak misék. Talán egy egészen késő esti misét is be lehetne állítani. Mindennek megvalósítását a jelenlegi liturgikus szabályok lehetővé teszik és valószínűleg az így beállított szentmisék bizonyos idő elmúltával nagyon is keresettek és látogatottak lennének. További fontos kérdés a hívő utasok érdekében a gyónási lehetőségek biztosítása. Itt magyar nyelvű gyóntatással kapcsolatban nincs különösebb probléma, hiszen az istentiszteletek alatt mindenütt van gyóntatás. Nehézség az idegennyelvű gyóntatókkal van. örvendetes, hogy 1976-ban megjelent „Nyári miserend Budapest főbb templomaiban" (esztergomi rész) hirdetés jelez idegennyelvű gyónási lehetőségeket (12 német, 4 francia és 2 olasz; fájdalom, hogy szláv nyelvű — lengyel, cseh, szlovák — egy sincs!). Ezen túlmenően tanácsos volna a bécsi főegyházmegye schematizmusának egyik igen gyakorlati adatát példaképül véve összeírni, hogy személy szerint kik azok a papok, akik idegennyelvű gyóntatásra vállalkoznak. Ezek címét és rendelkezésre álló idejét valamiképpen — schematizmus- ban vagy külön címtárban — közzé kellene tenni, hogy a papság útbaigazíthassa az idegennyelvű gyóntatót kereső turistát. Az idősebbek még tudnak a megboldogult érsekújvári ferences atyának, P. Tomsa Ambrusnak Piscator animarum című nagyszerű soknyelvű gyóntató könyvecskéjéről, melyet az osztrák-magyar monarchia tábori lelkészeinek készített. Valami hasonló korszerű kézikönyvre ismét szükség volna, s akkor igen sok olyan paptestvér is tudna gyóntatni idegen nyelven, aki csak kevéssé jártas a jövevény utas anyanyelvében. Nem lenne továbbá érdektelen a balatoni, dunakanyari és nagybudapesti istentiszteleti rendeknek valami menetrendszerű füzetben való kinyomatása, ahol betűrendben, Nagybu- dapest esetében pedig kerületenként pontos utcacímmel és telefonszómmal ellátva — mint a közületi telefonkönyvben — fel lehetne sorolni a miséző helyeket, valamint az idegennyelvű misehallgatási és gyónási lehetőségeket. Már 1973-ban felvetettem a gondolatot, hogy egy-egy budapesti templomban rendszeresítsenek idegennyelvű szentmiséket, de mindeddig csak magánkezdeményezésekről tudok. Az idegenajkú turisták nagy többsége csak magyar misén vehet részt. Főként a legkiemelkedőbb műemléki templomokat keresik fel, különösen azokat, ahol jelentős egyházzenei élményben is részesülhetnek. (A Polyglott Reiseführer Ungarn kiadása Budapesten mindössze öt templomot említ: pesti oldalon a Belvárosi, Egyetemi templomot és a Bazilikát; Budán pedig a Szent Anna templomot és a Budavári Főtemplomot.) Ezek közül reálisan három jön számításba: a Bazilika, a Belvárosi-templom és a Mátyás-templom. Rendszeres zenekari mise az utóbbiban és a Belvárosi Főtemplomban van. Saját tapasztalatomból tudom, hogy még az egyszerűbb ádventi és nagybőjti misékre is igen sok külföldi jön. Lékai László bíboros úr ismételten sürgette, hogy a turistáktól leglátogatottabb miséken a papok intézzenek néhány üdvözlő szót külföldi vendégeikhez. Ajánlatos a főszezonban egy szláv és egy német nyelvű köszöntő mondat — nagyobb ünnepeken esetleg francia üdvözlet. A szláv nyelvek közül elsősorban a katolikus és mélyen hivő lengyel testvéreink anyanyelve ajánlható, a nyugatiak közül pedig a német. Ezt a javaslatot az idegenforgalmi statisztikai adatok támasztják alá, amit nagyjában igazol a perselybe dobott külföldi pénznemek megoszlása is. Az idegennyelvű köszöntést nemcsak az érintettek veszik igen hálás szívvel, de saját híveink is elismeréssel értékelik, mert igen szép keresztény testvéri gesztusnak ítélik a köszöntő szavakat, melyek nemcsak Isten kegyelmét kívánják a vendégeknek, hanem további szép napokat is magyar hazánkban. Ezzel is őszinte szívvel szolgáljuk a népek közötti békét és testvériséget a „directorium generale" szándékai szerint. A külföldiekkel kapcsolatban megemlítem, hogy rájuk való tekintettel is a Budavári Főtemplomban a vasár- és ünnepnapi 10 órakor kezdődő ünnepélyes szentmise majdnem min9 TEOLÓGIA 129
