Teológia - Hittudományi Folyóirat 10. (1976)
1976 / 1. szám - TÁVLATOK - Keresztény normák a fejlődés útján
TÁVLATOK KERESZTÉNY NORMÁK A FEJLŐDÉS ÚTJÁN Mindnyájan érezzük, hogy egy szabály, norma akkor lesz igazán „erkölcsivé”, ha valóban az ember személyes meggyőződésévé válik és egyszersmind kinyilvánul benne a „másik” java is. — „Az emberi személy méltósága korunkban egyre tudatosabbá lesz az emberekben ... hogy saját belátásukkal és szabad felelősségükkel rendelkezzenek és ne a kényszer vezesse őket, hanem a kötelesség tudata ... Az erkölcsi törvény az egyes embert és a társas közösséget egyaránt kötelezi, hogy jogai gyakorlásában tekintettel legyenek mások jogaira, mások iránti kötelességeikre és mindenki közös javára. Mindenkivel szemben kötelez az igazságosság és az emberiesség... A szabadság gyakorlásának szem előtt kell tartani a személyes és a társadalmi felelősség elvét." (Az emberi méltóságról szóló zsinati nyilatkozat 7.) A zsinati alapelvek széleskörű erkölcstani kutatások korszakát nyitották meg. Ezt nemcsak az erkölcs „személyessé tételének” programja sürgette, hanem azok a világszerte terjedő technikai és társadalmi módszerek is, amelyek az ember sorsát és jövőjét kívülről és önkényesen manipulálhatják anélkül, hogy várható következményeit képesek volnánk felmérni. Robbanásszerű pánikot okozott például Brevis doktor bejelentése, hogy három gyermeket mesterséges megtermékenyítés útján segítettek a világra; hasonlóképp az a tény, hogy az Egyesült Államokban a biológusok — a világ egyéb szakembereivel egyetértve - olyan baktériumok kitenyésztését kezdték meg, amelyek ellenállók minden ma ismert antibiotikummal szemben. Az „eredmény” tehát egy védekezésképtelen baktériumháború sikerét biztosítaná. Azok a tudományos eredmények, amelyek az embernek a többi ember feletti eddig elképzelhetetlen méretű hatalmát idézik elő, megkövetelik, hogy az erre vonatkozó erkölcsi normákat korunk számára keresztény szemszögből is újrafogalmazzuk. - Már 1963-ban Londonban „The man and his future” - Az ember és jövője címmel megtartott Ciba- szimpozionon a kutatók rámutattak az emberen már ma is elvégezhető olyan kísérletekre, amelyek főleg a születendő ember biológiai programozottságát akarják mesterségesen előre meghatározni. Ez azt jelentené, hogy a megtermékenyítő sejtekben előre meghatároznák a születendő egyén előnyös adottságait, vagy éppen a fennálló társadalom igénye szerinti típusokat. Ezekre a lehetőségekre válaszolva számos keresztény moralista és tudós felemelte szavát az 1967-ben Münsterben megtartott kongresszuson (La capacité de manipulation de Thomme). — 1971-ben a Societas Ethica keretében megkezdték a biológiai manipulációk részletes erkölcsi felülvizsgálását. Ezt követően indult meg az a széleskörű erkölcstani kutatás, amelyet számos cikk és a Concilium 1971. évi 65. tematikus száma követett. — Később a Suenens bíboros szervezésében rendezett II. Nemzetközi Szexuáltudo- mányi Kongresszus foglalta össze az eddigi eredményeket. 1973. szeptemberében Stras- bourgban ,,L'homme manipulé" címmel rendezték meg azt az erkölcstudományi kongresszust, amelyen a szaktudósok, protestáns és katolikus erkölcstani kutatók már az újra átgondolt és kidolgozott erkölcsi alapelvekkel álltak elő. Bemutatták továbbá kutatásaik irányait is és ezzel körvonalazták a szükséges feladatokat. Főleg három alapkérdés állt a kutatás középpontjában: Az embernek az ember feletti hatalma a tudományos kísérletekben — az élethez igazodó etika, és az etikai normák bensővé tétele. Ezekből a kutatásokból akarunk ízelítőt nyújtani olvasóinknak. A kutatók egy része a pontosan fogalmazott irányelvekből folyó kötelességet és feladatot körvonalazza, majd az erkölcs belső szellemét és az élethez igazodó lelkiségét gyakorlatilag próbálja megalapozni. 19
