Teológia - Hittudományi Folyóirat 9. (1975)

1975 / 4. szám - FIGYELŐ - Széll Margit: Örömünk oka: Mária

•az emberiség anyja. Amikor Karl Rahner az „ember húsába testesült Igéről1' tanít, — akkor tisztelettel, de reálisan Mária húsá- ról-véréről beszél, mert a megtestesülésben ténylegesen ő jelentette az „embert” és az egész emberiséget. Mária emberi valósága ezért visszahat az emberiségre, innen van jogcíme arra, hogy a magasabb életre-szü- Vetésben Édesanyánk legyen. Sajátos küldetésének elfogadása miatt Máriát a teológia nyugodtan nevezhetné a maga konkrét valósága mellett, az Istent befogadó emberiség „korporativ személyiségének”, mert az emberiség képviselője, megbízottja lett, aki döntésével és sajátos módján magába fogadta az egész emberiséget. Mai nyelven •szólva Mária képviselőnk Isten előtt, — ez a sajátos hivatása. Tudatos döntése tette Isten anyjává. De ez a döntése nem volt váratlan és meghökkentő. Szervesen beleépült életébe, mert mindig átadta magát Istennek és mindvégig, minden rendkívüli helyzetben kitartott döntése mellett. Ebből adódott további szerepe: Jelen kellett lennie. Sorsa azonos lett Jézus sorsával, akár távol volt tőle, akár kíséretében láthatta, hallhatta őt. Lehet, hogy nem is értett mindent, de teljes önátadása biztosította a bizalmat Istenben, Isten tervében. Elfogadta a megváltásnak azt a formáját, amit nem így gondoltak el a kortársak, még a hivő zsidók sem, akikkel együtt járt a templomba és hallgatta írásmagyarázataikat. Semmiféle más vélemény nem tudta megingatni belső nyugalmát. Az első igennel elkötelezte szabadságát, amit azután részletekben, örömben és fájdalomban egy életen át adott át teljesen Istennek. Mivel így csendesen és egyszerűen, az anya természetességével eggyéforrt Jézussal, neki járt ki elsőnek az az ajándék, amit szent Pál minden kereszténynek ígér: „Ha meghalunk, Krisztussal, élni fogunk vele, ha szenvedünk vele, uralkodni is fogunk vele” (2Tim 2,11— 12). Mert Mária mindezt vállalta, ezzel elővételezte a mi eljövendő életünket is. Ő lett reménységünk csillaga. A csillag fényét a naptól kapja, ezért ő a „Napba öltözött asszony". Isten benne mutatja meg, hogyan alakítja ki azokat, akik teljesen ráhagyatkoznak, akik önmagukról elfeledkezve összekötik sorsukat Jézus sorsával.

„Nekünk anya kell"

Állami gondozott, minden jóval ellátott gyermekek egyszer így nyilatkoztak meg: „Nekünk anya kell”. Mert minden szépség, öröm, csak akkor kapja meg melegségét, aranyos tónusát, ha azt az anya nyújtja felénk, vagy az anyának tudjuk bemutatni. A lélektan kimutatja, hogy a kialakult felnőtt egyéniségben mindig marad valami

gyermeki. A felnőtt is keresi azt, aki meghallgatja, elismeri, megvigasztalja, együttérzését kimutatja és a védettséget, a gyermekkori anyai melegséget felidézi számára. Ezt megtalálhatja idős anyjánál, feleségénél, nővérénél, bármely résztvevő személynél, akinek közelében megnyugszik, erejét visszanyeri. Az anyakeresés módja az életkori sajátságok és szellemi igények szerint módosul. Jung ősszimbóiumai között kiemelkedik a „Magna Mater” jelentősége, amit minden korban és minden népnél megtalálunk. Mária azonban nem ennek az ősszükségletnek a pótléka. Mindazok számára, akiknek Krisztus és a keresztény életforma az irányadó, Mária történeti személyében és hivatásában alkalmas arra, hogy ezt a minden emberben élő anya-igényt szublimálton, magasabb szinten betöltse. Azok és akkor fordulnak hozzá bizalommal, akik meg akarnak szabadulni önző szenvedélyeiktől, hogy megtalálják benne a megnyugvás örömét. De hozzá fordult a történelem során számos kiváló nagy ember, tudós, politikus, hadvezér, egyházi személy és buzgó családapa, hogy csak Pasteur, O’Connell, Tilly, Pázmány, Batthyány— Strattmann nevét említsük.

Igen szomorú jelenség volt az elmúlt évtizedekben, amikor a félműveltek, a lélek mélységeit nem ismerők háttérbe akarták szorítani az igazi máriás lelkületet. Mert az ifjú, akár családot akar alapítani, akár Isten közvetlen szolgálatát keresi, eszményképre, női eszményképre vágyik. — Az egészséges, magasabb életre vágyó ember az annyira kívánt nőiség eszményképét Máriában csalódásmentesen megtalálhatja. — Csak csodálkozhatunk azon, hogyan terjedhettek el olyan vélemények, amelyek az egészséges szublimálásokat lemosolyogták, betegesnek tartották. Éppen Jung iskolájában tettek számos olyan megfigyelést, hogy az érzelmileg sivárok, a félszegek, sőt kifejezetten lelki betegek Mária tiszteletében meggyógyultak. A megfáradt, szenvedő asz- szonyok, az elhagyottak a kereszt alatt álló fájdalmas Anyával együtt tudnak sírni és együtt meg is vigasztalódni. A gyermeket kérő asszonyok, gyermekükért aggódó, vagy azokat elveszített édesanyák Máriában megtalálják a boldogságos anyát, aki megérti őket, mert ő is emberi életüket élte de fájdalma végülis a feltámadásban örömre fordult.

A zarándoklat örömei

És végül tekintsük a Mária-zarándoklatok örömeit, vidámságát, közös könyörgéseit. Ezt csak az érti meg, aki „együtt menetel”, nem pedig kíváncsiskodva az útszélről nézelődik. Hazánkban évszázadok óta a hosz250