Teológia - Hittudományi Folyóirat 9. (1975)

1975 / 4. szám - FIGYELŐ - Széll Margit: Örömünk oka: Mária

•az emberiség anyja. Amikor Karl Rahner az „ember húsába testesült Igéről1' tanít, — akkor tisztelettel, de reálisan Mária húsá- ról-véréről beszél, mert a megtestesülésben ténylegesen ő jelentette az „embert” és az egész emberiséget. Mária emberi valósága ezért visszahat az emberiségre, innen van jogcíme arra, hogy a magasabb életre-szü- Vetésben Édesanyánk legyen. Sajátos külde­tésének elfogadása miatt Máriát a teológia nyugodtan nevezhetné a maga konkrét va­lósága mellett, az Istent befogadó emberi­ség „korporativ személyiségének”, mert az emberiség képviselője, megbízottja lett, aki döntésével és sajátos módján magába fo­gadta az egész emberiséget. Mai nyelven •szólva Mária képviselőnk Isten előtt, — ez a sajátos hivatása. Tudatos döntése tette Isten anyjává. De ez a döntése nem volt váratlan és meghökkentő. Szervesen bele­épült életébe, mert mindig átadta magát Istennek és mindvégig, minden rendkívüli helyzetben kitartott döntése mellett. Ebből adódott további szerepe: Jelen kellett len­nie. Sorsa azonos lett Jézus sorsával, akár távol volt tőle, akár kíséretében láthatta, hallhatta őt. Lehet, hogy nem is értett min­dent, de teljes önátadása biztosította a bi­zalmat Istenben, Isten tervében. Elfogadta a megváltásnak azt a formáját, amit nem így gondoltak el a kortársak, még a hivő zsidók sem, akikkel együtt járt a templom­ba és hallgatta írásmagyarázataikat. Sem­miféle más vélemény nem tudta megingat­ni belső nyugalmát. Az első igennel elkö­telezte szabadságát, amit azután részletek­ben, örömben és fájdalomban egy életen át adott át teljesen Istennek. Mivel így csendesen és egyszerűen, az anya természe­tességével eggyéforrt Jézussal, neki járt ki elsőnek az az ajándék, amit szent Pál min­den kereszténynek ígér: „Ha meghalunk, Krisztussal, élni fogunk vele, ha szenvedünk vele, uralkodni is fogunk vele” (2Tim 2,11— 12). Mert Mária mindezt vállalta, ezzel elő­vételezte a mi eljövendő életünket is. Ő lett reménységünk csillaga. A csillag fé­nyét a naptól kapja, ezért ő a „Napba öl­tözött asszony". Isten benne mutatja meg, hogyan alakítja ki azokat, akik teljesen rá­hagyatkoznak, akik önmagukról elfeledkez­ve összekötik sorsukat Jézus sorsával. „Nekünk anya kell" Állami gondozott, minden jóval ellátott gyermekek egyszer így nyilatkoztak meg: „Nekünk anya kell”. Mert minden szépség, öröm, csak akkor kapja meg melegségét, aranyos tónusát, ha azt az anya nyújtja felénk, vagy az anyának tudjuk bemutatni. A lélektan kimutatja, hogy a kialakult fel­nőtt egyéniségben mindig marad valami gyermeki. A felnőtt is keresi azt, aki meg­hallgatja, elismeri, megvigasztalja, együtt­érzését kimutatja és a védettséget, a gyer­mekkori anyai melegséget felidézi számára. Ezt megtalálhatja idős anyjánál, feleségé­nél, nővérénél, bármely résztvevő személy­nél, akinek közelében megnyugszik, erejét visszanyeri. Az anyakeresés módja az élet­kori sajátságok és szellemi igények szerint módosul. Jung ősszimbóiumai között kiemel­kedik a „Magna Mater” jelentősége, amit minden korban és minden népnél megta­lálunk. Mária azonban nem ennek az ős­szükségletnek a pótléka. Mindazok számá­ra, akiknek Krisztus és a keresztény életfor­ma az irányadó, Mária történeti személyé­ben és hivatásában alkalmas arra, hogy ezt a minden emberben élő anya-igényt szublimálton, magasabb szinten betöltse. Azok és akkor fordulnak hozzá bizalommal, akik meg akarnak szabadulni önző szen­vedélyeiktől, hogy megtalálják benne a megnyugvás örömét. De hozzá fordult a tör­ténelem során számos kiváló nagy ember, tudós, politikus, hadvezér, egyházi személy és buzgó családapa, hogy csak Pasteur, O’Connell, Tilly, Pázmány, Batthyány— Strattmann nevét említsük. Igen szomorú jelenség volt az elmúlt év­tizedekben, amikor a félműveltek, a lélek mélységeit nem ismerők háttérbe akarták szorítani az igazi máriás lelkületet. Mert az ifjú, akár családot akar alapítani, akár Is­ten közvetlen szolgálatát keresi, eszmény­képre, női eszményképre vágyik. — Az egészséges, magasabb életre vágyó ember az annyira kívánt nőiség eszményképét Má­riában csalódásmentesen megtalálhatja. — Csak csodálkozhatunk azon, hogyan ter­jedhettek el olyan vélemények, amelyek az egészséges szublimálásokat lemosolyogták, betegesnek tartották. Éppen Jung iskolájá­ban tettek számos olyan megfigyelést, hogy az érzelmileg sivárok, a félszegek, sőt kifeje­zetten lelki betegek Mária tiszteletében meggyógyultak. A megfáradt, szenvedő asz- szonyok, az elhagyottak a kereszt alatt álló fájdalmas Anyával együtt tudnak sírni és együtt meg is vigasztalódni. A gyermeket kérő asszonyok, gyermekükért aggódó, vagy azokat elveszített édesanyák Máriában meg­találják a boldogságos anyát, aki megérti őket, mert ő is emberi életüket élte de fáj­dalma végülis a feltámadásban örömre for­dult. A zarándoklat örömei És végül tekintsük a Mária-zarándoklatok örömeit, vidámságát, közös könyörgéseit. Ezt csak az érti meg, aki „együtt menetel”, nem pedig kíváncsiskodva az útszélről né­zelődik. Hazánkban évszázadok óta a hosz­250

Next

/
Thumbnails
Contents