Teológia - Hittudományi Folyóirat 9. (1975)

1975 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI JEGYZETEK - Danczi Villebrand: Gondolatok a szentmise konszekrációs szövegéről

ezt az egységet — ... szemét az égre emel­te, tehozzád, az Istenhez; — az újszövet­ségi Szerrtírásban két helyen szerepel az Ür szeme; de az emberek szemei sokszor sze­repelnek Vele kapcsolatban. Mi mindent ke­resnek az emberek szemei Tőle távol? Ke­reshetik a test kívánságát, a szemek kíván­ságát, az élet kevélységének lehetőségeit. Előfordulhat, hogy szemünk megláttatja ve­lünk azt, amit meglátott Ádám és Éva: el­jutottak a bűn felismeréséig. Szemeink bár­csak minden szükséges alkalommal meg­nyílnának a veszély felismerésére, vagy a bűntudatra. ... tanítványainak adta: mindennapi egy­szerűséggel és mély megilletődöttséggel adja az Úr tanítványainak az ételt és az italt, testét és vérét. Ezt a formájában egy­szerű adást az Úr gondosan előkészítette, sőt ünnepélyesen megígérte: ,,A kenyér, amelyet én adok, az én testem” (Jn 6,52). — Tanítványainak; — vessünk egy tekinte­tet a tanítványokra: jóra törekvő emberek. De közöttük van Júdás, az árulásban elme­rülő szerencsétlen; Péter, a tagadásban magára döbbent szerencsés; a többiek már Péter tagadása előtt elmenekültek. Mind­végig, a kereszt alatt is, csak az egy, János marad meg. De a megdöbbentő riadalom után, — Júdás kivételével, — mind vissza­térnek, s mindegyikük hű marad a vértanú­ságig. — Ezekből az eseményekből nem arra kapunk-e intést, hogy egymás bírálatá­ban ne annyira a szigorúság, mint inkább a segítőkészség érvényesüljön? Lássuk meg egymásban a jószándékot, és azt a jót ku­tassuk, ami felebarátunkban megmarad az örök életre. Tekintetünkben is legyen észre­vehető a jóindulatú figyelmeztetés, amilyent Péter olvasott ki az Úr tekintetéből. Közöm­bösek nem lehetünk. A tanítványokra való gondolás indítson arra, hogy keresztény mi­voltunkban egyszerű emberi adottságainkból milyen komoly, vonzó lelkiséget kell elsajá­títanunk. — ...egyetek mindnyájan;... igyatok mindnyájan: Az emberiségnek tör­ténelme folyamán nagy gondja volt az étel, ital megszerzése és mérsékelt élvezése. A megszerzés és a mérsékelt használat hoz­zájárult a komoly életfelfogás kialakulásá­hoz is. Az Úr ennek a gondnak nyomasztó súlyát akarja csökkenteni azzal, hogy nem­csak a gondviselésbe vetett bizalomra ta­nít, (Ne aggódjatok... Mt 6,31), hanem fel­szólít a lélek ételének és italának vételére is. Ha hallgatunk rá, sokféle módon és mér­tékben érvényesül bennünk tanítása. Aki­ket az Ö megsebző szeretete érint, ügyeik­ben sokkal rendezettebbekké válnak, mint azok, akik a diszkrét kegyelmi vonzás elől elzárkóznak. — .. .ez az én testem: a Szűz Máriától született test hozta létre szenve­désével a megváltást. Jézus utolsó vacsorái rendelkezésével ezt a titokzatos testet adja eledelül. A Szűz Máriától született test és az eukarisztikus test iránt mélységes hálá­val kell lennünk, mert Krisztus testében és vérében van összefoglalva megváltásunk. ... fogta a csodálatos kelyhet: a csodá­latos szó a kehely szent tartalmára vonat­kozik, hiszen az utolsó vacsora kelyhe napi használatra szánt ivóedény volt; a mi érté­kes kelyheink pedig művészi szempontból le­hetnek csodálatosak, nem a megváltás szempontjából. — A kehely nemcsak a pa­pi hivatásnak jelképe ünnepi alkalmakkor, hanem általában a keresztény sorsnak is. Jézus saját szenvedésére utalva kérdezte meg a még fiatal Jakab és János apostol­tól: Ki tudjátok-e inni a kelyhet, amelyet én inni fogok? Bárcsak el tudnánk fogadni ke­serűség nélkül a keresztény életnek ezt a velejáróját, a kehely-jelézte megszentelő szenvedést! — ...vérem kelyhe: Az emberi test sebesülésénél a vér van ránk a leg­nagyobb hatással. Nemzetünk történelmé­ben ma is emlékezetes esemény számba megy a vérszerződés. Jézus szenvedésének is legkiáltóbb jelenete és emléke vérének hullatása. Az átváltoztatás szövegében szin­tén a vérhez kapcsolódik az új és örök szö­vetség gondolata. A bor-vér átváltoztntási szövegét követi a vérhez kötődő titoknak, a kereszten történt megváltásnak a hívek ál­tal örömmel való fogadása és terjesztése a felkiáltás által: íme hitünk szent titka! (A rózsafűzér titkai között legmegrázóbbak szintén a szenvedés véres jeleneteit emlí­tik.) A kánon ősi készítői a szentvér átváltoz- tatási szövegéhez szőtték, illetőleg meghagy­ták eredeti helyükön e szavakat: „amely értetek és sokakért kiontatik..." Szent Pál tanítása segít e titok értékelésében: „vé­rontás nélkül nincs bűnbocsánat” (Rám 9,22). Előfordulhat, hogy átváltoztatáskor az Oltáriszentséget a jelenlévők hitből fakadó öröme, máskor a megcsappant hitűek sóvár­gása veszi körül. Az lenne sajnálatos, ha csak a történészek és régészek, ideológusok történelmi tudásvágyának lenne témája. — Ürfelmutatáskor frissítsük fel hitünket azok­nak a szerencsés boldogoknak szavaira gon­dolva, akik megvitték az örömhírt az apos­toloknak: Láttuk az Urat! Az apostolok öröm­mel hittek a hírnek és futásnak indultak, hogy még teljesebb meggyőződést és sze­mélyes élményt szerezzenek. Úrfelmutatás­kor, — amikor látjuk az Urat, — bennünk is öröm, mindig mélyebb öröm fakadjon Jézus Krisztusnak az emberiségért hozott áldozata 127

Next

/
Thumbnails
Contents