Teológia - Hittudományi Folyóirat 9. (1975)
1975 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI JEGYZETEK - Danczi Villebrand: Gondolatok a szentmise konszekrációs szövegéről
ezt az egységet — ... szemét az égre emelte, tehozzád, az Istenhez; — az újszövetségi Szerrtírásban két helyen szerepel az Ür szeme; de az emberek szemei sokszor szerepelnek Vele kapcsolatban. Mi mindent keresnek az emberek szemei Tőle távol? Kereshetik a test kívánságát, a szemek kívánságát, az élet kevélységének lehetőségeit. Előfordulhat, hogy szemünk megláttatja velünk azt, amit meglátott Ádám és Éva: eljutottak a bűn felismeréséig. Szemeink bárcsak minden szükséges alkalommal megnyílnának a veszély felismerésére, vagy a bűntudatra. ... tanítványainak adta: mindennapi egyszerűséggel és mély megilletődöttséggel adja az Úr tanítványainak az ételt és az italt, testét és vérét. Ezt a formájában egyszerű adást az Úr gondosan előkészítette, sőt ünnepélyesen megígérte: ,,A kenyér, amelyet én adok, az én testem” (Jn 6,52). — Tanítványainak; — vessünk egy tekintetet a tanítványokra: jóra törekvő emberek. De közöttük van Júdás, az árulásban elmerülő szerencsétlen; Péter, a tagadásban magára döbbent szerencsés; a többiek már Péter tagadása előtt elmenekültek. Mindvégig, a kereszt alatt is, csak az egy, János marad meg. De a megdöbbentő riadalom után, — Júdás kivételével, — mind visszatérnek, s mindegyikük hű marad a vértanúságig. — Ezekből az eseményekből nem arra kapunk-e intést, hogy egymás bírálatában ne annyira a szigorúság, mint inkább a segítőkészség érvényesüljön? Lássuk meg egymásban a jószándékot, és azt a jót kutassuk, ami felebarátunkban megmarad az örök életre. Tekintetünkben is legyen észrevehető a jóindulatú figyelmeztetés, amilyent Péter olvasott ki az Úr tekintetéből. Közömbösek nem lehetünk. A tanítványokra való gondolás indítson arra, hogy keresztény mivoltunkban egyszerű emberi adottságainkból milyen komoly, vonzó lelkiséget kell elsajátítanunk. — ...egyetek mindnyájan;... igyatok mindnyájan: Az emberiségnek történelme folyamán nagy gondja volt az étel, ital megszerzése és mérsékelt élvezése. A megszerzés és a mérsékelt használat hozzájárult a komoly életfelfogás kialakulásához is. Az Úr ennek a gondnak nyomasztó súlyát akarja csökkenteni azzal, hogy nemcsak a gondviselésbe vetett bizalomra tanít, (Ne aggódjatok... Mt 6,31), hanem felszólít a lélek ételének és italának vételére is. Ha hallgatunk rá, sokféle módon és mértékben érvényesül bennünk tanítása. Akiket az Ö megsebző szeretete érint, ügyeikben sokkal rendezettebbekké válnak, mint azok, akik a diszkrét kegyelmi vonzás elől elzárkóznak. — .. .ez az én testem: a Szűz Máriától született test hozta létre szenvedésével a megváltást. Jézus utolsó vacsorái rendelkezésével ezt a titokzatos testet adja eledelül. A Szűz Máriától született test és az eukarisztikus test iránt mélységes hálával kell lennünk, mert Krisztus testében és vérében van összefoglalva megváltásunk. ... fogta a csodálatos kelyhet: a csodálatos szó a kehely szent tartalmára vonatkozik, hiszen az utolsó vacsora kelyhe napi használatra szánt ivóedény volt; a mi értékes kelyheink pedig művészi szempontból lehetnek csodálatosak, nem a megváltás szempontjából. — A kehely nemcsak a papi hivatásnak jelképe ünnepi alkalmakkor, hanem általában a keresztény sorsnak is. Jézus saját szenvedésére utalva kérdezte meg a még fiatal Jakab és János apostoltól: Ki tudjátok-e inni a kelyhet, amelyet én inni fogok? Bárcsak el tudnánk fogadni keserűség nélkül a keresztény életnek ezt a velejáróját, a kehely-jelézte megszentelő szenvedést! — ...vérem kelyhe: Az emberi test sebesülésénél a vér van ránk a legnagyobb hatással. Nemzetünk történelmében ma is emlékezetes esemény számba megy a vérszerződés. Jézus szenvedésének is legkiáltóbb jelenete és emléke vérének hullatása. Az átváltoztatás szövegében szintén a vérhez kapcsolódik az új és örök szövetség gondolata. A bor-vér átváltoztntási szövegét követi a vérhez kötődő titoknak, a kereszten történt megváltásnak a hívek által örömmel való fogadása és terjesztése a felkiáltás által: íme hitünk szent titka! (A rózsafűzér titkai között legmegrázóbbak szintén a szenvedés véres jeleneteit említik.) A kánon ősi készítői a szentvér átváltoz- tatási szövegéhez szőtték, illetőleg meghagyták eredeti helyükön e szavakat: „amely értetek és sokakért kiontatik..." Szent Pál tanítása segít e titok értékelésében: „vérontás nélkül nincs bűnbocsánat” (Rám 9,22). Előfordulhat, hogy átváltoztatáskor az Oltáriszentséget a jelenlévők hitből fakadó öröme, máskor a megcsappant hitűek sóvárgása veszi körül. Az lenne sajnálatos, ha csak a történészek és régészek, ideológusok történelmi tudásvágyának lenne témája. — Ürfelmutatáskor frissítsük fel hitünket azoknak a szerencsés boldogoknak szavaira gondolva, akik megvitték az örömhírt az apostoloknak: Láttuk az Urat! Az apostolok örömmel hittek a hírnek és futásnak indultak, hogy még teljesebb meggyőződést és személyes élményt szerezzenek. Úrfelmutatáskor, — amikor látjuk az Urat, — bennünk is öröm, mindig mélyebb öröm fakadjon Jézus Krisztusnak az emberiségért hozott áldozata 127