Teológia - Hittudományi Folyóirat 9. (1975)
1975 / 2. szám - FIGYELŐ - Király Ernő: Humanizálható-e a önzés?
romboló indulatokkal tör érdekei érvényesítésére, hanem a másokban felfedezett humánus élettartalom és életvitel is irritáló tényező számára. Mindez a „kaini embert" arra indítja, hogy az igazi értékeket lerombolja. A krisztusi humanizmus, amint mondottuk, feltételezi a személy nyitottságát Isten felé. Az önző személyiség pedig az Istenre-nyi- toítságnak az egyik legnagyobb akadálya. Az egyén a saját Isten-kapcsolatában sem tud önzéséről lemondani; nem képes az Isten üdvözítő akaratát befogadni, és életében megvalósítani. Az ilyen egyén saját durva indulatait Istenre is kivetíti, tehát önzőnek, érzéketlennek, fenyegetőnek látja, akitől semmi jót nem remélhet. A szeretet Istene, az üdvösségünket ajándékozó Isten így válik a beteg lélekben fenyegető, hatalmaskodó urasággá. A kaini magatartás végül is akadálya lesz a humanizmus érvényesülésének. Megnehezíti a felismerését az is, hogy a kaini magatartás gyakran kitűnő színészkedéssel jár együtt, melynek nyomán az igazi arcát jól elrejti, és külsőleg álcázott formában jelentkezik. A számító, ravasz önzés, a mások becsületének gátlástalan rombolása, az intrikák, a következetes és alattomos ártó szándék sima szavak köntösében, — mindez az álcázás technikájához tartozik. Sok más taktikával együtt ezek mind a kaini embernek álarcaivá lesznek, melyekkel gonosz indula- latait rejtett módon érvényesíti. A „kaini ember" az irodalomban A kaini ember gyakran szerepel az irodalomban. Shakespeare III. Richárdja pl. színrelépésekor így mutatkozik be: „álommal, váddal, részeg jóslatokkal cselt szőttem és veszélyes logikát, hogy Clarence bátyámat, meg a királyt vak gyűlölettel egymásra úszít- sam”. — Emily Bronté üvöltő szelek című regényének több szereplőjére jellemző ez a magatartás. A vidéki angol főúri család tagjainak élete e durva indulatok hullámain hánykolódik. Ezek az „üvöltő szelek" melyeknek jeges, romboló fuvallatai újra és újra végigsöpörnek életükön. A családba befogadott lelencgyermek kíméletlenül érvényesíti önző, később bosszúálló terveit. A kettős magatartás élesen megmutatkozik felnőttkori viselkedésében is. „Atléta termetű, értelem honol arcán, egyenes a tartása, vonásai határozottak. Mégis; összeráncolt szemöldöke alatt sötét tűzű szemében félig vadállati, de megfékezett kegyetlenség bujkált". Dosztojevszkij regényalakjai gyakran indulatosak, váratlan kitörések aprózzák szét magatartásukat, életük könnyen és gyakran sodródik a kicsapongás és züllés felé. A gyilkossággal vádolt Karamazov testvér, amikor a bíróság előtt megtudja a család inasának tragikus halálát, így kiált fel; „Kutyának kutya-halál!" A másik testvér vallomástételekor dühösen tajtékzik, bevallja, hogy kívánta apja halálát: „egyik féreg felfalja a másikat." A humanizáció lehetőségei „A kaini magatartásnak a közösségi, építő összefogás iránti érzéketlensége, sőt káros mivolta természetszerűen veti fel a legdöntőbb kérdést: hogyan alakul ki és hogyan alakítható át a kaini magatartás. Két szemléleti egyoldalúságot a keresztény gondolkodás határozottan elvet. Az egyik a biológiai determinizmus gondolata, mely szerint az öröklött pszichikai adottságok egyértelműen meghatározzák a magatartást, tehát a szabadakarati állásfoglalás számára nincs konkrét lehetőség. A másik egyoldalúság inkább kiegészítésre szorul. Van ugyanis olyan lélektani szemlélet, amely az öröklött tényezőknek nem tulajdonít egyértelmű meghatározó erőt, hanem többféle megvalósulási lehetőséget állít fel. így a durva indulatoknak vázolt érvényesülési formájuk mellett előnyös lehetőségeik is lehetnek, például olyan tevékenységekre képesítenek, amelyek hosszú és kitartó erőkifejtést igényelnek. A keresztény szemlélet mind a szellemi és erkölcsi életet formáló erejének, mind a környezetnek sokrétű hatást tulajdonít. A durva indulatok személyes „sorslehető- ségei”-ben a környezeti tényezők közül elsősorban a családnak jut nagyon fontos feladat. A felnőttkorú antiszociális magatartásé személyekkel kapcsolatos felmérések megállapították, hogy átlagban négy-ötöd részük származott felbomlott családokból. A humánus nevelés nagy lehetőségei tehát elsősorban a rendezett, egészséges családi légkörben adottak. A szülői és hitvesi szeretet, a jó példa, a meleg családi otthon mind humanizáló erő. Ezt tovább erősíti az igazi sze- retetre épülő tudatos nevelés. Ma, amikor a technikai kultúra sürgetően követeli a közösségi ember kialakítását, nagyon visszahúzó tényező lehet az olyan családi otthon, ahol a hitvesi és szülői szeretet meggyengült. A családoknak a gyermeket rá kell ébreszteni saját értékeire. Olyan értéktudatot kell benne kialakítani, ami nem teszi elbízakodottá, gőgössé; tehát reális alapokra, tényleges adottságokra épüljön a nevelés. A helyes önértékelés megóvja a személyiséget attól, hogy kiíosztottnak, értéktelennek érezze magát, és hogy a kisemmi- zettség tudata lépjen fel benne. A helyes ön- érték-élmény az indulatokra is kiegyensúlyozó, mérsékelő hatással van; az érték-élmény hiánya viszont elősegíti az azonosulást az 115
