Teológia - Hittudományi Folyóirat 9. (1975)
1975 / 2. szám - EXEGÉZIS ÉS KÉRÜGMA - Gál Ferenc: Homiliavázlatok az év 16-23. vasárnapjaira
23. vasárnap (Ez 33,7—9; Rám 13,8—10; Mt 18,15—20)., Kegyelmi közösség Az egymásra utaltság az élet minden vonatkozásában jelentkezik. Testi és szellemi kibontakozásunk csak mások segítségével érhető el; a technika és kultúra is csak közösségben valósítható meg. Igaz, az erkölcsi tökéletesedés szempontjából a közösség jelenthet akadályt is, hiszen próbára teszi a türelmet, megköveteli az alkalmazkodást, és egyesek rossz példája mások romlásának is oka lehet. A Krisztus által hozott megváltás azonban minden területen érvényes. Új, természetfölötti értéket kap a munka, a szenvedés, az egymásért vállalt felelősség. Sőt azt kell mondanunk, hogy az emberi közösséget tette az üdvösség hordozójává. Általánosságban kijelentette, hogy minden jó vagy rossz, amit embertársunknak teszünk, erkölcsileg úgy számít, mintha Neki tettük volna. Részletekbe menően pedig arról világosított fel, hogy a megkeresztelt emberek Őbenne, az Ő fősége alatt kapcsolódnak össze, mint egy kegyelmi test tagjai, s itt minden tag köteles a másik javát szolgálni. Az apostol úgy látja ezt a közösséget, hogy abban „egymás hite által kölcsönösen megvigasztalódunk" (Rám 1,12), illetve „egymás terhét hordozzuk" (Gál 6,2). A mai evangélium két kegyelmi hatást emel ki: a megigazulás lehetőségét és az ima hatékonyságát. Mivel minden hivő Krisztust ölti magára és Őt képviseli, azért valamilyen formában rendelkezik bűnbocsátó hatalommal. Ha a testvéred megbántott, figyelmeztesd négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyered őt. Ez a megnyerés itt nemcsak kibékülés, hanem megnyerés az örök életnek, a krisztusi tökéletességnek. Nehezebb esetekben jobban össze kell fogni, több hívőnek kell rá hatni szeretettel és figyelmeztetéssel, s a cél mindig a kegyelmi rend helyreállítása. Az egyház közbejötté, a tekintélyi figyelmeztetés és a feloldozás csak súlyos bűn esetén kötelező. Az egyház ezt konkretizálta a bűnbánat szentségében. Ezt megelőzően azonban tudni kell, hogy a szülők és elöljárók figyelmeztetése, jó példája nemcsak felhívás a bánatra, hanem a maga módján kegyelmet is közvetít. Akik együtt élnek mint házastársak vagy családtagok, vagy akiket a szeretet és munka egybekapcsol, azok valamilyen formában prófétai és papi hatalmat is gyakorolnak ebben a közösségben. Az apostol ilyen példát hoz fel rá: a hitetlen férjet megszenteli a hivő feleség és megfordítva (1Kor 7,14). A hit és erkölcs képviselete tehát nem reménytelen vállalkozás. A közös ima erejét ezek a szavak emelik ki: ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük. A hivő közösség tehát több, mint az egyedek összege. Az ilyen együttlét nyilvános tanuságtétel Krisztus mellett, azért Ő egész erejével jelen van. Elsősorban úgy, mint aki közbenjár értünk az Atyánál. Az egyház a szentmisében újra bevezette a közös könyörgést. Azt úgy kell alakítani, hogy benne legyen az egész egyház szándéka és az éppen jelenlevő közösség minden égető problémája. Az egyháznak az a célja, hogy a hívők bele is folyjanak ennek megszövegezésébe. Egyéni nehézségeiket, kéréseiket adják át a közösségnek, a közösség pedig tekintse a magáénak. Ahol ilyen szeretettel hordozzák egymás terhét, ott jelen van Krisztus is, az örök főpap, és biztosítja számunkra a meghallgatást. Gál Ferenc Ahová csak a személy elviszi fényét, a természetbe, a testekbe, az anyagba, odavetíti homályát is: a tudás tételeibe, az értelem kristályosságába, a szeretet áttetszőségébe. A megtestesült személyiség tökéletessége tehát nem egy tökéletes rend, ahogy a filozófiák szeretnék, mivel azt hiszik, hogy egy nap az ember képes lesz totalizálni a világot. De az ember a kudarcok között is fenn fog maradni. Az ember sajátos útja: tragikus optimizmusa, ahol a küzdelem és a nagyság légkörében találja meg az igazi értékét. Emmanuel Mounier A tiszta tudomány erkölcsi és társadalmi szerepét elismerik, kritikát gyakorolnak alkalmazhatóságáról, és erkölcsösnek vagy erkölcstelennek tartják aszerint, hogy fel- használása jótékony, vagy romboló. Nem lenne-e helyesebb nem a tudomány felett gyakorolni az ítéletet, hanem az ember felett, aki felhasználja? Frédéric Joliot-Curie Emberi életemnek és hivatásomnak uralkodó mozzanata az a vágy volt, amely az isteni öröm felé vitt. Az életem kísérlet volt arra, hogy ide elvezesse az egész világot, népeket és tájakat, — hogy figyelmeztessen mindenkit orra a szerepre, amit neki a paradicsomban kiszabtak. Paul Claudel 106
