Teológia - Hittudományi Folyóirat 8. (1974)
1974 / 1. szám - FIGYELŐ - Nemiség, szerelem, keresztény nevelés
90. Karácsony misztériuma. — TEOLÓGIA 1969. 249—52. 91. Az új holland katekizmus. — TEOLÓGIA 1969. 258—62. 92. „Sacramentarium Vaticanum" — TEOLÓGIA 1970. 251—55. 93. Két érdekes szegedi emlék: Pesti Mihály bibliája és Pécsi Ferenc kódexe. — MAGYAR KÖNYVSZEMLE 1966.113—24. 94. Umfang und Probleme der gegenwärtigen Liturgiewissenschaft. — BIBEL UND LITURGIE 1971. 262—69. Ezenkívül számos kisebb cikk, könyvismertetés, költemény, versfordítás stb. különböző újságokban és folyóiratokban (elsősorban az ÚJ EMBER-ben). Tudós írás helyett önvallomásaként az ünnepelt egyik versét közöljük: Radó Poiikárp: NEM LATNAK MÁR Múltamnak sűrű lombja földrehullott, ma szépet nem lát senki rajta már. Emlékezésem halkan benne kullog, és érzi, érzi: kurta volt a nyár. Sötétedik a hegy, min általértem, mögötte égnek rég a szép napok, s nem látja senkisem, hogy kint a réten, sok hunyó szint az én lelkem ragyog. Az este immár némaságba kékül, s a könyv, a szó, amit teremtem én, kiszáradt ágon hallgat visszhang nélkül. A jónak van csak illata, mit tettem, s amerre járok, folyton elkísér, s ha senkisem, meglátja majd az Isten. (Surány, 1950) NEMISÉG, SZERELEM, KERESZTÉNY NEVELÉS Nemiség-ellenes, lenézi, megveti az emberi testet, elutasít minden élvezetet, kizárólagosan és egyoldalúan csak az élet továbbadásának gondolata létezik számára, alárendelt lénynek tekinti a nőt, stb. — mindezeket fel szokták róni az elmúlt idők keresztény szexuális és házassági erkölcsének. És nem alaptalanul. De meglehetősen értelmetlen volna, és nem lenne hű a történelemhez sem, ha ezeket a kifogásokat, ellenvetéseket mind a Szentíráson alapuló felfogás rovására írnánk. Aki egy kicsit is ismeri a történelmet, tudja, hogy mennyi idegen elem szivárgott be az évszázadok során a testről és a családról vallott keresztény felfogásba. Gnosztikus hatás eredménye, hogy értéktelennek tartották azt, ami összefügg a testtel. A római jogi szemlélet egyoldalúan a nemzés gondolatát, az élet továbbadását hangsúlyozta. Sztoikus hatás a nemiséggel összefüggő élvezet, gyönyör leértékelése. Az ószövetségi kultikus tisztasági előírások, elképzelések nyoma, hogy a nemi kapcsolat „tisztátalanná" tesz. Mindez messze van a kereszténycégtől. A nemiség értelmezésében el kell kerülnünk ezeket a befolyásokat. De vigyázzunk: nehogy úgy járjunk, mint az, aki Belzebubbal űzi ki az ördögöt! Mert kísért a gondolat, hogy ezeknek a helyébe valamilyen speciális, újdivatú emberfelfogást tegyünk! Az ember kérdéseinek boncolgatásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a pszichológiát. Mindaddig, amíg a pszichológus nem követel abszolút érvényt kijelentéseinek, mindaddig, amíg nyitott, hogy esetleg kiegészítésekre is szükség lehet, elfogadhatjuk — sőt el is kell fogadnunk — megállapításait az ember erkölcsi magatartására. A teológusok heves bírálatába ütközik azonban a pszichológia, amint azzal az igénnyel jelentkezik, hogy etikai modellt szerkeszt. Ez már „határsértés”. Az így megfogalmazott nemi erkölcs jogosan kapja meg a vádat, hogy „pars pro toto” ideológia csupán. Az ilyen nemi erkölcs nem egész emberként kezelné az embert. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a nemiség nem „része" az embernek. A nemiség jelleget ad az egész embernek. A nemi magatartást ezért csak az egész ember erkölcsi-személyi kategóriáin keresztül nézhetjük és értékelhetjük. El kell fogadnunk, igent kell mondanunk nemiségünkre. Sajátos, specifikus formájában hozzátartozik a nemiség a nőhöz és a férfihoz, azt nem lehet nem elfogadni, — és számításba kell vennünk minden emberi kapcsolatban. A keresztény ember nem fogadhatja el az ilyen jelszót: „Válasszuk szét a szexualitást és a szeretetet!” Nem fogadhatja el azt sem, hogy csak a fajfenntartás szolgálatában áll a nemi ösztön, de azt sem, 36
