Teológia - Hittudományi Folyóirat 7. (1973)

1973 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Schmatovich János: A gyermek Jézus szent Lukács evangéliumában

Ennek a sémának az alapján történi már az Ószövetségben a fontos közlések megszövegezése és az Újszövetség is ebben az irodalmi stílusban adja elő Keresztelő János és Jézus születésének hírüladását.

Kér. Szent János (Lk 1,11—20):

1. Az Úr angyala megjelenik Zakariásnak (1,11).

2. Zakariás nyilvánvalóan megijedt, mivelhogy az angyal így szól hozzá: Ne félj, Zakariás! (1,12).

3. Most következik az üzenet kihirdetése: Erzsébet fiat szül, és az ő nevét Jánosnak fogod hívni (1,13—17).

4. Zakariás ellenvetést tesz, hogy ő öreg ember és felesége is éltesebb korú (1,18).

5. Az angyal az isteni küldetésre való utalással bizonyítja az üzenetet. A jel Zakariás ideiglenes némasága lesz (1,19—20).

Jézus (Lk 1,26—37):

1. Gábor angyal megjelenik egy szűznek, kinek neve Mária (1,26—28).

2. Mária zavarba jött, megijedt és az angyal megnyugtatja: Ne félj! (1,29).

3. Az üzenet: Fiat fogsz szülni és nevét Jézusnak hívod (1,30—33).

4. Az ellenvetés: miképpen történik meg ez, mikor férfit nem ismerek? (1,34).

5. Bizonyítás: a Szentlélek száll tereád és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged. A meddőnek tartott rokonának, Erzsébetnek terhessége Máriának hitelesítő jelül szolgálhat (1,35—37).

Hasonló párhuzamot vonhatunk Izsák születésének hírüladásával is (vö. Tér 17—18.). Megemlíthetjük még, hogy például Sámson születésének hírüladását (Bir 13,3—22), valamint Gedeon megbízatásának közlését (Bir 6,12—24) szintén ilyen séma alapján szövegezték meg. Végül példaként felhozzuk még az Ószövetség egyik nagy alakjának, Mózesnek személyét. Ez esetben nem születés hírüladásáról, hanem egy különleges misszió, jelentős megbízatás bejelentéséről van szó.

Mózes küldetése (Kiv 3—4):

1. Jáhve angyala megjelenik Mózesnek a csipkebokor tűzlángjában (3,2—6a).

2. Félelem: Mózes eltakarja arcát, mert fél Istenre nézni (3,6b).

3. üzenet: Mózesnek ki keli szabadítania népét az egyiptomiak hatalmából és Kánaán földjére vezetnie (3,7—10).

4. Ellenvetés: Mózes azonnal ötöt is felsorol: a) túl kicsi vagyok ahhoz, hogy a fáraóhoz menjek, b) nem is tudja a nevét annak, aki őt küldte, c) honfitársai nem fognak hinni neki, d) sohase volt az ékesszólás embere, e) végül minden kertelés nélkül kéri, hogy az Úr küldjön inkább másvalakit! (3,11—13; 4,1—10—13).

5. Bizonyításképpen azt mondja az Isten Mózesnek: Én magam leszek veled. Isteni küldetésének ismertetőjele az lesz, hogy a kimenekülés után „e hegyen fogtok szolgálni az Istennek" (3,12). További bizonyítékok: a (pásztor-) bot kígyóvá válik, majd ismét bottá; Mózes keze kiütéses lesz, majd ismét egészséges (3,12; 4,2—9. 17).

Az említett hírüladási elbeszélések egységes irodalmi sémája meggyőzhet arról, hogy a hangsúlyt már az Ószövetségben is elsősorban a teológiai mondanivalóra, és nem a históriai részletek előadására helyezték. Mindenfajta irodalomban érvényes a tény, hogy egy irodalmi mű annál kevésbé állhat elő a történetiség igényével, minél formaszerűbb és sematikusabb a leírása. Még kevésbé akkor, ha ez a leírás a már rendelkezésre álló irodalmi minta utánzása. E megállapításunk viszont egyáltalán nem tagadja a híradások történeti magját. Ha pl. meg akarnánk határozni Kér. János és Jézus születésének hírüladásáról szóló elbeszélés irodalmi műfaját, akkor elmondhatjuk: a bibliai történetírásnak azt a műfaját képviseli — miként Lukács egész gyermekségevangéliuma —, amely ugyan történeti magból indui ki, de elsődlegesen mégiscsak tanítói szándékok vezetik. Ha még közelebbről akarjuk megjelölni ezt a műfajt, úgy hozzáfűzhetjük: az Ószövetség előképeit utánzó műfaj. Nevezhetnénk a „hírüladás műfajának” is. Ez az eredmény jól megalapozott feltevés. Mindenesetre nem kevésbé jól megalapozott, mint a régi hipotézis, mely szerint szoros értelemben vett históriai tudósítással van dolgunk; mert ne feledjük: ez is csupán egy feltevés volt.

Hasonló összehasonlításra nyílik lehetőség Jézusnak a templomi bemutatásáról és fellépéséről szóló elbeszéléseknél (Lk 2,21—38; 2,41—52). Vajon itt is adott-e az Ószövetség mintát? Úgy tűnik, hogy igen: mégpedig szintén Sámuel első könyvében.

86