Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szakony Ferenc: A demográfiai robbanás kihatásai a családeszmény alakulására
életmódjába s a házastársak iskolázottsága közti viszony. Fontos a házastársak munkastátusa, falusi, vagy városi eredete, az abortussal kapcsolatos felfogása és vallásossága. Az iskolázottsággal összefügg több más változó is: így pl. az alacsonyabb iskolázottságú nők nemcsak a tradíciókhoz ragaszkodnak jobban, hanem gyakrabban élnek abortussal, mint a születéskorlátozás eszközével. Athénben pl. az abortussal kapcsolatban megmutatkozott, hogy ezzel azok élnek elsősorban, akik viszonylag alacsony műveltségűek, akiknek férje is hasonló műveltségű, és ha a férjek uralkodnak feleségükön. Általában az ilyen családokban elégedettek a nők a legkevésbé házaséletükkel. Az iskolázottsági színvonallal kapcsolatban a fejlődő országokban az figyelhető meg, hogy már a középiskolai végzettség is erősen csökkentőén hat a születések számára. Ezzel szemben a fejlett országokban csupán a főiskolai és egyetemi végzettség esetén állapítható meg lényeges csökkenés. Ennek oka valószínűleg az, hogy a fejlődő országokban már a középiskola elvégzése is elégséges ahhoz, hogy a nőket kiemelje a hagyományos értékek uralma alól, amelyek egyebek között előírják a nagyobb gyermekszámot is. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fejlődő országokban már a középiskola elvégzése is jelentős pályákat nyit meg az emberek előtt, és így e végzettség mellett a nők már a hivatali karriert választhatják az anyaság helyett. A fejlett országokban ugyanez csak egyetemi vagy főiskolai végzettség esetén lehetséges (6) Az emberiség történelmének túlnyomó részében a népesedés biológiai korlátáit elsősorban a halandóság jelentette, és ezért a szakemberek érdeklődése korábban a halandósággal kapcsolatos biológiai kérdések felé fordult. Amint azután oz ember fokozatosan úrrá lett a pusztító járványok és betegségek nagy részén, és a születéskorlátozás mint tény, éreztetni kezdte hatását, — fokozatosan előtérbe léptek a termékenységgel kapcsolatos kérdések (7). A humánbiológia elsősorban az emberi népesedés, az antropológia hangsúlyozottan a biológiai értelemben vett egyetemes ember felé fordul vizsgálódásaiban. A humánbiológia jelentőségét három területen folyó kutatás teszi különösen időszerűvé: a mikroevolúciós folyamatok mibenléte, a népességek genetikai struktúrái és azok változása, valamirii-^crz adaptáció körüli vizsgálódás. Napjainkban a társadalmi átalakulás, a technikai/fejlődés és o civilizáció viszonylatában szükségszerűvé válik az ember és új környezete közti egyensúly-kérdésnek, a biológiai adaptációnak mélyreható elemzése. Fontos és tovább tisztázandó problémák: az ember tér- és időbeli evolúciója; az ember és a környezet biológiai egyensúlyának kapcsolatai; a levegő és /íz szennyezettségéből következő biológioi veszé- lyezettség; a zoológiái kutatómunka és a népbetegségek legyőzése, — vagyis az emberi társadalom biológiájának a geológiai múlttól a jelenig, sőt a jelenből a jövő felé mutató kérdései. Tehát nemcsak a biológiai robbanást előidéző összes motívumok elemzése és megismerése fontos feladat, hanem a jelen és jövő tudatos tervezése is az ideális családeszmény megvalósítása érdekében. Az emberi élettartam meghosszabbodásának következményeként egészen speciális demográfiai kérdéseket vet fel a legidősebb korúak komplex vizsgálata. Az átlagos élettartam meghosszabbodásának gazdasági következményeivel kapcsolatos tények nagyon is meghatározzák az ember és az emberi népesség biológiai struktúráját, és annak a jövőben várható alakulását (8). Smolinski Z. lengyel származású demográfus szemléletes módon magyarázza művében a népesség termékenysége és az életszínvonal közötti összefüggést. Három nagy tartományt különböztet meg: 1. a létminimum alatti életszínvonal tartományában pozitív korreláció van a családok gyermekszáma és az életszínvonal között: minél jobb anyagi körülmények között él a család, annál több gyermeke van. 2. a szükségletek nem teljes kielégítésének tartományában a korreláció negatív: minél magasabb az életszínvonal, annál kisebb a termékenység. 3. a szükségletek teljes kielégítése, a „létmaximum1' elérése után ismét pozitív a korreláció: nagyobb életszínvonal — több gyermek. Szerinte a ténylegesen kialakuló termékenység két egymás ellen ható erő hatására jön létre: egyrészt megvan a természetes vágy a gyermekek iránt, másrészt a több gyermek felnevelésének költsége rontja a család életszínvonalát. A házas85
