Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szakony Ferenc: A demográfiai robbanás kihatásai a családeszmény alakulására
pár, amikor dönt a családnagyság kérdésében, e kettőt mérlegeli kulturális, tudati és vallási beállítottsága szerint (9). Louis Henry megállapítja, hogy a sok gyermek vállalása a családban ma már nagy mértékben függ az egyén tudatos elhatározásától, az emberi magatartások rugóinak ismerete és vizsgálata ezért nagyon fontos feladat (10). Jain A. K. szerint a terhességek közti intervallum, amennyiben nem alkalmaznak fogamzásgátlást, az élveszületés után kisebb: hamarabb következik be újabb fogamzás, mint a magzati halálozás után. Viszont, függetlenül az előző terhesség kimenetelétől, a következő fogamzásig terjedő idő növekszik az asszony korával (11). A házasságkötési kor kitolódásának (iskolai, főiskolai tanulmányok folytatása stb.) hatását a házasságok termékenységére már Code is kimutatta (12). Coale szerint bizonyos méretű születéscsökkenés nyomait már a demográfiai átmenet előtti időben is fel lehet fedezni az európai országokban. Nyugat-Európában pl. a demográfiai átmenetet megelőzte egy időszak, amikor a későbbi házasságkötés és a véglegesen nőtlenek és hajadonok nagyobb aránya következtében csökkent a születések arányszáma. Ugyanakkor Kelet-Európó- ban ezt nem lehet tapasztalni. Itt csak a demográfiai átmenet időszaka után kezdett a születési arányszám csökkenni. Általában meg lehet állapítani, hogy az egymás mellett fekvő régiók, országrészek házas termékenysége hasonlított egymásra. A korai termékenység-csökkenésnek három nagy területét állapítja meg. Ezek: 1. Mediterrán régió (Francia- ország, Olaszország egyes részei, Katalónia, Dél-Spanyolország). 2. Balti régió (Svédország stb.). 3. Atlanti régió (Norvégia, Észak-Skócia, Írország, Bretagne, az ibériai félsziget atlanti tartományai). Coale megállapítja, hogy a nagy termékenységű területeken is voltak kis termé- kenységű szigetek, mint a krassó—Szörényi görögkeleti románok, a bánáti katolikus németek és a dél-baranyai református magyarok. Miként alakul a jövőben a világ demográfiai helyzete, fennmarad-e, vagy esetleg fokozódik a demográfiai robbanás, továbbra is megmarad-e az iparilag fejletlen országokban a magas termékenység a halandóság arányszámának zuhanásszerű csökkenése mellett, — és mindezek következtében az előttünk álló évtizedekben bekövetkezik-e egy újabb demográfiai robbanás? — Ezekre a kérdésekre nem lehet egyértelmű és biztos választ adni. Ismerjük a jelenlegi demográfiai helyzet kialakulásának sok motívumát, de nem az összesét. Még nehezebb meghatározni e tényezők változását és e módosulásoknak a demográfiai folyamatokra, a családeszményre gyakorolt hatását a jövőre nézve. Különösen vonatkozik ez a születésszám alakulására, amihez az objektív tényezőkön kívül sok szubjektív tényező is járul. Abban az értelemben, hogy világviszonylatban a föld természeti adottságai képesek-e a népesség eltartására, a belátható jövőben még nem beszélhetünk túlnépesedésről. Erőforrásaink hasznosításában még óriási technikai lehetőségek vannak kihasználatlanul, - bár ezeknek a lehetőségeknek ésszerű kiaknázásában gyakran találkozunk technikai, társadalmi, kulturális, politikai és tudati akadályokkal. Mindezek ellenére az emberiség történetében eddig tapasztalt demográfiai hullámverések megmutatták, hogy a család mint intézmény tud alkalmazkodni a változásokhoz, jelentősége alapvető maradt a 19—20. századi nagy társadalmi-gazdasági átalakulások után is. Sőt, sok szempontból még fokozódott is. A mai házasságok létrejöttében egyre inkább megnőtt az érzelmi mozzanatok szerepe. Ez azért jelentős, mert a család egyik nagyon fontos feladata, hogy biztosítsa tagjainak érzelmi egyensúlyát a rohanó életritmusú ipari társadalmakban. Szociológiai és pszichológiai kutatások eredményei egyaránt bizonyítják, hogy az egyénnek a társadalomban elkerülhetetlen konfliktusok és oz ismétlődő csalódások közepette szükséglete a hozzátartozás valamilyen intim csoporthoz, amelyben az elismerés, a megbecsülés, a siker, az együttérzés kárpótlást nyújthat. S épp a család az az intim csoport, amely az egyén érzelmi egyensúlyát is biztosíthatja, a többi szükségletek kielégítésén kívül (13). A demográfusok rámutatnak arra, hogy a családeszmény változása, a születések számának csökkenése, emelkedése, vagy egy szinten való állandósulása nem következik be automatikusan a gazdasági fejlettség bizonyos szintjének elérésekor, hanem vannak ennek társadalmi, művelődési, közfelfogásbeli, tudati feltételei is. Ezért ma fokozottan előtérbe kerül — a demográfiai robbanás következményeként — a mozgató erők elemzése és megismerése, ezenkívül a jelen és a jövő tudatos tervezése az ideális családeszmény megvalósítása érdekében. Nagyon fontos az erkölcsi alapokon nyugvó közszellem kialakítása az ideális családeszmény érdekében. Ez egyaránt szükséges a túlnépesedő, és a túlságosan alacsony születésszámú országokban. Mivel az utódok létrehozása tudatos emberi tett, a családtervezést emberi jognak kell tartanunk. Az egyház irányelveket is ad: ,,A há86
