Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szakony Ferenc: A demográfiai robbanás kihatásai a családeszmény alakulására
napság az emberről, a családról, a népességről egyetlen tudományág sem beszélhet, így a teológia sem. A demográfiai kutatások eredményei segítenek megérteni a családeszmény alakulásának eszmei, társadalmi, gazdasági, kulturális és egyéb motívumait. A demográfiai robbanás ténye A demográfia átmenet-elmélete szerint a születésszabályozás, illetve a születéskorlátozás csak a gazdasági fejlettség bizonyos fokán lévő társadalmakban indult meg, az iparosodásnak, városiasodásnak, általában a modern életmódnak bizonyos szintjével jár együtt. Ennek megfelelően a modern gazdasági fejlődés megindulása előtt kizárólag vagy elsősorban a halandóság különbségei okozták a különböző népességek eltérő növekedési ütemét, struktúrájuk alakulását. Ezeket a megállapításokat igazolják a paleodemográfiai és történeti demográfiai kutatások eredményei is. Ezek szerint például Magyarországon legkorábban a XIX. század második felében, és akkor is csak a városokban indulhatott meg a születéskorlátozás gyakorlata (1). Az emberiség története folyamán a világ népessége sohasem növekedett még megközelítően sem olyan gyorsan, mint napjainkban. A paleodemográfia és történeti demográfia tanúsága szerint több tízezer év alatt kétszereződött meg a népesség lélekszáma. Jézus Krisztus születése idején a Föld népessége még csak körülbelül 250 millió volt, tehát kb. feleannyi, mint a mai India népessége. Még évszázadokon át igen lassú volt a növekedés, a népességszám csak Krisztus születése után 1600 táján érte el az előbbinek a kétszeresét, az 500 milliót. A növekedés jelenlegi üteme azonban már olyan, hogy a világ mostani népessége 40 évenként megkétszereződik. A népesség megnövekedésének ezt az eddig nem tapasztalt meggyorsulását szokták demográfiai robbanásnak nevezni. Világméretekben a népességszám növekedésének meggyorsulását nem a születési arányszámok emelkedése okozta. Az ezer emberre jutó évi születések száma a világ népességének nagy részében évezredeken keresztül 40—45 körül, vagyis a biológiai maximumot megközelítő lehetett. A születések száma nem azért volt ilyen nagy, mert nem voltak tisztában vele, hogy miként lehetne megakadályozni a gyermek születését, illetőleg fogamzását. A történeti adatok igazolják, hogy a születéskorlótozó módszerek ismeretesek voltak. De ezeknek szélesebb körben való alkalmazása a családok, sőt népek kihalására vezethetett volna. Alkalmazásuk, az emberiség egészét tekintve, kivételesnek számított. Mégpedig azért, mert a halálozások arányszáma, mindenekelőtt a csecsemő és gyermekhalandóság olyan nagy volt, hogy csak a lehető legtöbb gyermek megszületése tette biztossá a családok és a népek megmaradását. A sokgyermekes család így társadalmi és közérdek volt. A fordulat világméretekben az ipari forradalommal kezdődött a 18—19. századbc.n. Noha ez az első évtizedekben hatalmas nyomort és elnyomást zúdított a munkásságra, lassanként több és több embernek biztosította az állandó munkaalkalmat, javította a népesség életszínvonalát és ennek nyomán egészségi helyzetét is. Az orvostudomány és a gyógyszer- ipai is gyors fejlődésnek indult. Hatására a halandóság fokozatosan kezdett csökkenni. Ugyanakkor a születések arányszáma egyelőre a régi, 40—45%-os szinten maradt. így a népesség növekedése az európai országokban és Észak-Amerikában meggvorsult. A jobb életkörülmények következtében az ember biológiai korlátái kitágultak, fokozatosan készítve utat a demográfiai robbanásnak. Idővel azonban a fejlett ipari országokban a halandóság csökkenését nyomon követte a születések arányszámának csökkenése is. A családeszmény változásának motívumai A hagyományos mezőgazdasági termelésben a sok gyermek felnevelése viszonylag kis terhet jelentett; a gyermekek már fiatalon dolgozni kezdtek, és így munkaerőt, jövedelmet is adtak a családnak. Az iparosodás, a városiasodás, az életszínvonal fokozatos emelkedése, az iskolázásnak egyre inkább való meghosszabbodása viszont növelték a gyermekek fölnevelésével járó terheket. Kitolták továbbá 82
