Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)

1972 / 1. szám - FÓRUM - Személyi József: Dr. Személyi József hozzászólása "Az egyházi jog megújítása - avagy támadás a zsinat szelleme?" c. cikkhez, és a Szerkesztőség válasza

FORUM Olvasóink egyre több levelet juttatnak el szerkesztőségünkhöz. A kritikáért, tanácsokért, hozzászólásokért természetesen változatlanul hálásak vagyunk. Viszont az is természetes, hogy — helyszűke miatt - nem közölhetünk minden hozzászólást. Igyekezni fogunk azon­ban a jövőben is — lehetőségeinkhez mérten — válaszolni minden levélre. HOZZÁSZÓLÁS „Az egyházi jog megújí­tása - avagy támadás a zsinat szelleme el­len?” c. cikkhez (TEOLÓGIA, 1971. 3. sz. 171 -4). A cikk a Távlatok rovatban jelent meg. Megnyerő az aggódó lelkesedés, ami ki­csendül soraiból a zsinatért, a zsinat hozta dinamizmusért. Kár, hogy megelégszik egy merőben negatív kritikával, s hogy érvei alig haladják meg a hangulatkeltés szintjét. Nem tartja szükségesnek, hogy bemutassa a kér­déses alaptörvénytervezet egyetlen kánon­ját is, de még a háromszorosan átdolgozott mű mellett szóló egyetlen idézetet sem ol­vashatunk. Az egyoldalúság vádját aligha kerülheti ki. Köztudomású, mennyire jogellenes hangu­lat uralkodik világszerte. Ennek tápot adni: olcsó és igaztalan propaganda a zsinat mellett. A házasságjog reformján évek óta dolgo­zik a pápai bizottság. Legutóbbi jelentős új rendelkezés a Matrimonia mixta, tavaly jelent meg. Igen sok változás várható e té­ren a továbbiakban is. A cikk első része te­hát nyitott kapukat dönget: az lenne a hely­telen, „törvényőrző" magatartás, ha ma, a szituáció megváltozásával nem gondolna a törvényhozó a törvény módosítására. Segít­séget pedig az jelentene, ha kimutatná: mely mozzanatok vezették a törvényszerzőt annak idején, hogy az esketési hatalomról, formára kötelezésről stb. az ismert módon rendelkezzék; és miben áll az új szituáció, ami e rendelkezések módosítását kívánja. Ehelyett nem átall a cikk összeállítója kriti­ka nélkül átvenni egy gúnyiratba való rész­letet is Steiningertől. — Steininger érveinek részletes szakszerű bírálatára egy hozzászó­lás keretei nem adnak módot. Alberigo professzor (a cikk következetesen Albergio-nak írja nevét) nem jogász. Egyet­len alapos érve az alaptörvény ellen annak időszerűtlensége. Ebben hajlandók is va­gyunk neki igazat adni. A nem ismert szö­vegű törvénytervezet indokolás nélküli elíté­lése viszont: „A tervezet alapjában hagyja figyelmen kívül a zsinat szellemét", bizal­matlanná tesz. Talán valami beleérzésfélé- vel állunk szemben: a legalábbis feltétele­zetten hatalmukat féltő szerzők szubjektív érzéseit véli föllelni Alberigo a javaslat szö­vegében? Két egymást követő és egymás­nak ellentmondó „érvét” csak a joggal tel­jesen szembehelyezkedő ember megnyilat­kozásának tekinthetjük: „Hogyan képzelhe­tő el a zsinat után egy olyan alaptörvény, amely nem maga Krisztus..." és: „Hogyan lehetséges jogszabályba merevíteni a misz­tériumot?" A zsinat szellemét szítani az emberekben: dicsérendő feladat. Ugyanezt a szellemet a maga módján támogató jogtudomány ellen hangulatot kelteni: már nem a zsinat védel­me. Dr. Személyi József Budapest Az 1971. októberi római püspöki szinodu- son elhangzott bejelentés ismeretében a SZERKESZTŐSÉG joggal mellőzhette volna a fenti hozzászólás közzétételét. A szinodu- son ugyanis Felici bíboros közölte, hogy a katolikus Egyház püspökei általában eluta­sították az új alaptörvény-tervezetet (Lex fundamentalis). A több, mint kétezer püs­pökhöz intézett írásos kérdésre: vajon elfo­54

Next

/
Thumbnails
Contents