Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)

1972 / 4. szám - FÓRUM - Edelényi István: Miért nincs mosolygó arc az első hittankönyvben?

könyvnek, a templomhoz hasonlóan, isten­közelséget kell árasztania. Ide pedig kevésbé illik a mosoly, a nevetés. Ügy értesültem, hogy a gyermekek szeretik ezt a hittankönyvet. Magukénak érzik, szíve­sen nézegetik a képeket. A „derűs" arcokat — véleményem szerint — csak a felnőttek hiányolják, mint ahogy az ügyetlen, arány­talan gyermekrajzokon is csak a felnőttek tudnak tréfálkozni. Ezzel sikerült is elvenni a gyermekek kedvét a rajzolástól. A kérdés elhangzott, az alkotó művész vá­laszolt. Nyitott kérdés marad azonban to­vábbra is, vajon a hittankönyvek illusztrá­lásában, éppen úgy, mint az énekek kivá­lasztásában, megelégedhetünk-e csupán művészi szemponttal? Ez a probléma már nem rám tartozik. A Hittankönyv Szerkesztő Bizottság bizonyára megtalálja majd a helyes megoldást. Edelényi István A tudás nem csak hatalmat ad, de egyben tanácstalanságot is teremt, mi­vel nem csillapítja az élet értelme után kérdezőknek éhségét, sőt egyre nagyobb éhséget támaszt. Joachim lilies Mivel az egyház egyetlen test, mely­nek tagjai szoros kapcsolatban állnak egymással, azért tagjainak úgy kell együttműködniük, hogy „ne támadjon meghasonlás a tesben, hanem a tagok törődjenek egymással” (1 Kor 12,25); az egyház tagjai azonban egyszersmind szabad emberek is, akiket épp Krisztus hívott meg erre a szabadságra, hogy valóban készséges és önzetlen „szeretet­tel szolgáljanak egymásnak” (Gál 5,13). Augustin Bea bíboros Sokan azt szeretnék, ha olyan Isten­nel dicsekedhetnének, aki varázsvessze­jével mindent könnyedén elrendez, a maga helyére tesz. Az ilyen „isten” azonban kihúzná a talajt az ember lába alól, mert lehetetlenné tenné, hogy az élet alakításában és újjáteremtésében valóban az Isten munkatársává szegőd­jék. Eugen Carson Blake A hit mindenek előtt magatartás, amelyet élesztgetni, gondozni kell, me­részség, amely bátorságot követel; ugyanakkor a hit követelményt támasztó hívás, ajánlat, amely azonban nem te­herként nehezedik az emberre, hanem boldoggá és szabaddá tesz. A holland püspökök pásztorleveléből. 247

Next

/
Thumbnails
Contents