Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)

1972 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Némedi Sándor: Keresztények és marxisták a dialógus útján

ségelmélet ható tényezőire, és óvakodni kell hasznosságának kizárólag tárgyi, do­logi eredményekkel történő mérésétől. Keresztény szemmel A marxisták ateizmusa nem téves és nem félrevezetés, — mert fel nem tett kér­désre adott válasz sohasem téves és nem is lehet azt félreérteni! - ,,A marxizmus— leninizmus soha nem állította középpontjába az ateizmust, nem jelentett és nem jelent hivalkodó istentagadást. Ugyanis az eleve el nem ismert, az anyagtól füg­getlen szellemi principium „tagadása”, már önmagában is logikai képtelenség len­ne” (17). A marxizmus csupán egy olyan, a konkrét anyagi valóságból kiinduló, a világot önmagában értelmező — és önmagából vett eszközökkel tovább fejlesztő — tudományrendszer autonom kidolgozásán fáradozik, amely a pillanatnyi hatá­roknál sem szorul transzcendens — vagyis immanens szempontból fiktív — kiegé­szítésre. Ilyen rendszer kiépítése az emberiségnek nemcsak joga, hanem egyene­sen kötelessége!... Ha pedig a kereszténység elismeri (márpedig elismeri!) az egyes tudományágaknak — fizika, orvostudomány, közgazdaságtan stb. — és a kö­zöttük lévő kapcsolatoknak a teológiától, a vallástól való függetlenségét, akkor ezek szintézise és a szintézisen belül előállott dinamizmus sem szorul transzcendens koz­metikázásra! A baj — marxista és keresztény részről egyaránt - ott kezdődik, ahol a világit és a transzcendenst összekeverik, egymással próbálják helyettesíteni. - A keresztény hit igazi kikristályosodását viszont éppen a világinak a materialista póluson való kicsapódása segítheti elő, mert ahogy a materializmus évszázado­kon át hozzásegített annak igazolásához, hogy a kereszténység nem természeti val­lás, most ugyanúgy igazolódik szemünk láttára — és sokak kishitűségből fakadó, félelemmel teli megdöbbenésére —, hogy az nem is „társadalmi vallás"! Éppen ezért a meg nem értő, a vallás lényegét (a marxistákhoz hasonlóan) a társadalom­ban felfedezni vélő, magukat keresztényeknek nevező rétegek kedvéért az egyház nem rendez újabb Galilei-pert a marxizmus felett, és a dialógus sem válhat egy „modern inkvizíció" fegyverévé. A marxisták ateizmusának megértéséhez figyelembe kell venni azok sajátos esz­közeit; amikor ugyanis a marxizmus a vallás értékei után kutat, akkor a „valláser­kölcs által védett intézmények, magatartási formák szociális funkcióját, társadalmi és történelmi rációját elemzi” (18). ilyen eszközökkel pedig (és ez természetes) soha nem mutatható ki a természetfeletti, az isteni elem. Kizárólag ezeket elfo­gadva — de keresztény reménységből táplálkozva is — igazat adhatunk a marxis­táknak a vallás elhalásáról felállított hipotézisükben is, mert a marxizmus klasz- szikusai által megismert, társadalmi elemekből absztrahált egyház-modell valóban nem lehet hosszú életű. Azokat a társadalmi privilégiumokat, amelyeket eddig az egyház birtokolt, fokozatosan átveszi a profán társadalom; az oktatást, a gyógyí­tást nemzeti szinten az állam, nemzetközi szinten a Vöröskereszt és az UNESCO, a „lelki vezetés” átmegy a pszichológusok kezébe, a kihágásokért való megfeddést pedig a rendőrség intézi, stb. A hittudományi intézetek tantervéből — nagyon he­lyesen - már kimaradt az egyházi művészet, a pasztorális medicina, a régészet, a földrajz, a történelmi metodológia, stb (19). Ezek utón jogos a kérdés: vajon visszavonulóban van-e a kereszténység? — A válasz attól függ, mit értünk visszavonuláson! A kereszténységnek, — hogy megtalálja saját, igazi területét - vissza kell vonul­nia a profán tudományok területéről, bár lehettek, és még lehetnek ott is sokáig funkciói. De vajon mellőzve érzi-e magát az az orvos, aki betegének felgyógyu­lása után többé már nem foglalkozik ugyanazzal a beteggel? - Ez vonatkozik tör­ténelmi méretekben az egyházra is: új feladatok, megoldhatatlan problémák min­dig lesznek - még társadalmi szinten is, mert „szegények mindig lesznek” a világ­ban, akikkel akkor tehetünk jót, amikor akarunk (20). Nemzetközi felmérés szerint a „vallási fejlődés szempontjából Keleten és Nyu­218

Next

/
Thumbnails
Contents