Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)

1972 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Paskai László: Dialógus az Egyház életében

vétlenül Istentől vagy az egyháztól erednek. Nem szabad tehát elzárkózni, hanem a dialógus kapcsolatát kell velük keresni. Ilyen értelemben sürgeti a zsinat a dialó­gust az ateistákkal, hogy a világ helyes felépítésében kölcsönösen meglegyen a közreműködés (10). — A másik pillér pedig annak a megállapítása, hogy a kinyilat­koztatás ténye nem olyan értelemben lezárt, hogy abból helyes elemzéssel ne lehet­ne választ kapni minden kor kérdésére. „Szent Pál nem ismerte Pelagiust, mégis az ő alapján Ágoston szelleme választ adott neki. Szent János nem tudhatott Arius- ról, mégis Athanáz hermeneutikája révén válaszolt neki” (11). Ugyanígy a mai kor kérdései nincsenek kifejezetten a kinyilatkoztatásban, mégis, a helyes értelme­zés autentikus választ ad ma is az üdvösségre vezető úton. Ilyen szempontból a ki­nyilatkoztatás is mindig nyitott, mert minden kor embere számára választ ad és az üdvösséget mutatja. A dialógus gyakorlata A dialógus gyakorlata elindult az egyház életében. Nagy reményeket fűztek hozzá és a zsinat óta eltelt idő alatt hozott is bőséges gyümölcsöt. De kapcsolódott hozzá sok kiábrándulás is, a tapasztalt eredménytelenségek miatt. Érte az árulás vádja is, mert - mint mondották — az egyház és a kereszténység „fellazulásához” is veze­tett (12). A kívülállók részben a vallás kétségbeesett próbálkozását látták benne, hogy megmaradhasson az előretörő ateizmus ellenére, vagy pedig egyenesen a ke­reszténység nagy történelmi öngyilkosságát érezték ki belőle. A dialógus új gyakorlat az egyház életében, ezért érthető, ha az útkeresés ne­hézségeitől sem mentes. Az útkereséshez a legjobb szándék mellett is kapcsolódhat tévedés is. Az eddig megtett út azonban ad útmutatást is a folytatáshoz. És itt né­hány szükséges szempontra lehet hivatkozni. Mindenekelőtt a modell kérdése. A dialógus magatartást jelent. Az elérendő cél a különböző területeken más és más. Ezen a területen az a veszély fenyeget, hogy a dialógus szó vulgarizálódott, ennek következtében pedig a területek és a cél is elmosódottá vált. Többféle modell állhat a dialógus előtt. Politikai téren a kom­promisszum. Gazdasági téren a funkcionizmus (nem az elvi álláspont a lényeg, ha­nem a helyes funkció, ezért az elvi szempontokat el kell távolítani; Entideologisie- rung). Társadalmi téren a humanizmus (az ember földi élete a lényeg, minden mást figyelmen kívül kell hagyni). Világnézeti téren az elvi pluralizmus elfogadása. Külön­böző modellek. A kereszténység számára azonban egyik sem lehet a járható út, mert ezek a kereszténység kiüresítését, illetőleg komolytalanná tételét eredményezik. Az egyház dialógusának az a célja, hogy alkalmas módon teljesítse küldetését a jelen világban. Ez pedig megkívánja az azonosság fenntartását a különböző korok­ban. Az azonosság nem azt jelenti, hogy mindig ugyanazt mondja, hanem, hogy ugyanannak az éltető forrásnak a vizéből merít (13). A dialógus nemcsak a közszellem igényéből fakad, hanem az egyház belső ter­mészetéből is. Sok tulajdonságot lehet felsorolni, amellyel a dialógust folytató egyén­nek rendelkeznie kell, egy valami azonban nélkülözhetetlen: hogy saját maga mé­lyen élje is a kereszténységet. Ennek a hiánya, sajnos, sokszor kiütközik a mai dia­lógusban, és emiatt érik vádak az egyház új gyakorlatát. A keresztény élet komoly megértése és megélése nélkül már nem történhet igazi dialógus. Gondolok itt pl. arra a belső párbeszédre, amely az egyházat, mint profán közösséget tekinti, s a jó­akaró segítés helyett inkább a demagógia hangja fordul annak vezetése és vezetői felé. Végül ma is sokat mond számunkra az apostolok gyakorlata. Az Apostolok Csele­kedeteiből kiviláglik, hogy nem kaptak konkrét utasításokat, hogyan és mi módon kell küldetésüket teljesíteni, az egyházat megszervezni. Az eseményekből ismer­ték fel, hogy mi a teendőjük. Figyelve a Szentlélek indításaira és felismerve az idők jeleit értették meg teendőjüket. Ez a jelenlegi dialógusban is feltétlenül útmutató, örvendetes, hogy az egyház és a keresztény élet természetét illetően ma annyira 213

Next

/
Thumbnails
Contents