Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 3. szám - FIGYELŐ - Szabó Ferenc - Tomka Ferenc: Lelkipásztorkodás a mai világban (Szabó Ferenc rádióinterjúja Tomka Ferenccel, a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasával)
ba járók nemese* köszöntik egymást pl. az utcán, de gyakran meleg baráti kapcsolat alakul ki köztük, — Másutt az együttesen hittanra járó gyermekek, illetve a hitta nosok szülei részére tartott közös megbeszélések, értekezletek hozzák közel egymáshoz a családokat. Ismét másutt a többszöri közös jegyesoktatás, az énekkari tagság vagy egyéb... Az adottságok különbözőek, de a cél csak az lehet, amit Krisztus tűzött elénk. Kérdés: „A közösséghez tartozás megélése csak a felelősségtudattal párhuzamban alakulhat ki — írta —, az egyéni felelősségre való nevelés viszont többek között azt tételezi fel, hogy megváltozzék a tekintélyről alkotott képünk”. Ez nagyon igaz. Hogyan alkalmazná ezt az elvet a mai lelkipásztorkodásra? Válasz: A kölcsönös felelősség, a hozzászólás, a vélemény-nyilvánítás alapvető joga a közéletben ma már minden téren megvalósulás felé halad, Nemcsak magasabb szinten, mint pl. a közösségi vagy üzemi tanácsokban, de kisebb intézményekben, kórházakban, iskolákban is demokratikus választás alapján létrejött tanácsok döntenek a közös ügyekről. Az általános iskolás gyermek is megszokta, hogy kifejezheti véleményét, hogy szavazhat — legalább az osztály kérdéseiben — és szavazatának súlya van. — Ennek ellenére a különböző püspöki körleveleknek ismételten nehézményezniök kellett, hogy több helyen még mindig nincs rendes — a hívek összességét képviselő — egyházközségi tanács. Némely helyen a pap az egyetlen, aki illetékesnek érzi magát minden egyházközségi ügyben. Ez természetesen a világiak teljes passzivitását, visszavonulását váltja ki. De a zsinat utáni folyamat ennek ellenére megindult. Több körlevélben — így legutóbb a váciban, egriben és szombathelyiben — találunk konkrét utalásokat a tanácsokra vonatkozólag. A képviselőtestület tagjai közé „kívánatos a fiatal tagok és nők bevonása” — írja p az egri körlevél — majd így folytatja: , A tagokat avassuk be az egyház ügyeibe, 4s tárgyaljunk meg velük minden egyházközségi ügyet”. E megújulás — a fiatalok és nők bevonása is — valóban megvalósult már nem egy plébánián. Kérdés: Egész konkrétan megfogalmazva a kérdést: hogyan viszonyulnak a megújuló lelkipásztorkodáshoz a mai fiatalok, és milyen kezdeményezések látszanak szükségesnek ebben az irányban? Vafasz: A szociológia szerint a uatalok egészen más gondolatrácson át nézik a világot, mint a korábbi generációk. Az egyháznak erre — az ő igényükre — kell választ adnia, mert küldetése minden kor, minden emberéhez szól. A megoldás természetesen feltételezi a zsinaton hangsúlyozott pluralizmus elvét. Időseket pl. nem lehet kényszeríteni arra, hogy a beat-mi- sére járjanak — bár többnyire kényszerítés nélkül is elmennek rá, — a fiataloknak viszont joguk van ahhoz, hogy a maguk formáival, a maguk dallamai által fejezzék ki Isten felé mondanivalójukat. Mindennek szimbóluma számomra itt Rómában a sz. Péter-bazilikával illetve a Hittani Kongregáció épületével szemben lévő sz. Monika-kápolna, ahol fiatalos, újszerű formák közt, gitárkísérettel folyik a liturgia. De örömmel mondhatjuk, hogy hasonló kísérletek itt-ott nálunk is vannak. — A kábítószer-élvezők között végzett kutatások egyik eredménye, hogy a fiatalok a céltalanság és magány elől menekülve keresik ezt a kiutat. Választ csak az a szeretet- ben élő közösség adhat nekik, amelyről beszéltünk! — A fiatalok címek, vagy öröklött jogok alapján nem fogadnak el semmiféle tekintélyt. A több emberség, a több őszinteség, szeretet és tudás fogja meg őket. — Ide vág mindaz, amit a kölcsönös felelősségről és a demokratikus magatartásról mondtunk. — Világviszonylatban több helyen elhangzott az az állítás, hogy a mai kor, pontosabban a mai fiatalság érzéketlen a természetfeletti iránt. Amint részben már láttuk: ez alapvető tévedés. Csupán annyi igaz, hogy az egyház bizonyos formái iránt érzéketlen, de nem a transzcendencia iránt. Hiszen nemcsak a Jézus-mozgalmaknak és más említett megmozdulásoknak egyik alapja az elmélkedés és csend, de óriási sikerük van a fiatalság körében a Zen-Buddhizmus vagy a yogik elmélkedő tanfolyamainak éppúgy, mint a katolikus teológus Klemens Tilmann elmélkedés! kurzusainak. — Igen. Úgy tűnik, hogy korunkban új táviatok nyílnak az imádság és elmélkedés előtt. összefoglalva: Világosan látszik az, hogy a mai ember nem üres módszereket vár az egyháztól, nem is csupán emberséget, hanem Krisztusban beteljesült emberséget. Emberséget, amely az Istennel való találkozások csendjéből meríti végső biztonságát — és formákat, amelyek ebből a lelkületből fakadnak. 191
