Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)
1971 / 1. szám - Boda László: Végtelen Isten, emberi szavak
A keresztény ember - s vele a bölcselő vagy a teológus is - a „küzdő egyházban” -•ól. Ez a jelző vonatkozik a szavainkra is (vö. dogmafejlődés, igehirdetés). S a zsinat egyházának pezsgő szellemi élete elárulja, mit jelent a szavakkal és a szavakért vívott küzdelem. Az istenérvek új megfogalmazása is alapvetően érinti a szavakat. A megújulás lendületében - úgy tűnik - még a sikertelen szavak kockázatát is vállalni kell, hisz a szüntelenül megújuló kísérletezés a földi élet törvénye. Hamis bölcsesség volna eljegyezni magunkat a hallgatással a transzcendens valóságok felé, amikor az új eredmények csak a szavakkal vívott küzdelemben születhetnek meg. Hogyan közelíthetjük meg tehát emberi szavakkal a végtelen Istent? - A keresztény gondolkodás ennél a problémánál Jákob sorsában osztozik. A transzcendens valóságokkal találkozva, szavaiban, megfogalmazásaiban meg kell hogy maradjon „Istennel küzdőnek”, a „bennünk és fölöttünk való Kimondhatatlan” el nem fáradó és eredményeivel meg nem elégedő kutatójának. JEGYZETEK I. Részletesebben Id. Mérleg, 1968/4. 372. - 2. Vö. Bochenski: Europäische Philosophie der Gegenwart. II. 1971. Francke Vrl. 201. - 3. Gál Ferenc: Istenről beszélünk. Budapest, 1969, Szt. Istv. T. 19. - 4. Vö. I. I. q 8. a; I. 5. q princ. - 3. Az agnoszticizmus keresztény értelme és annak határai erősen foglalkoztatják a mai keresztény gondolkodást. A zsinati dokumentumok is utalnak megismerésünk korlátáira. — 6. Mircea Eliade: Le sacré et le profane. Paris, 1963, Gallimard. 99-101. - 7. Vö. Szellem az anyagban. Vigila, 1970 ápr. 219. - 8. íz 1, 12; Zsolt 5, 6; íz 45, 23; Jób 10, 8. - 9. I. Sám 15, 29; Num 23, 19. Részletesebben ír erről a kérdésről Bart! Lőrinc Hermeneutika c. tanulmányi jegyzetében. - 10. Mt 6, 9. - 11. Vö. Lucky: ,,. .. egv személyes isten léte kvakvakva . . . aki isteni athambiája isteni aphaziája isteni apatiája magasságából” ... - 12. Nyíri Tamás a szekularizálódó világ szituációjában veti föl a kérdést: Hogyan beszéljünk Istenről? Teológia, 1968/3. 1954. ,,Üj humanizmus születésének vagyunk tanúi, amelyben testvérei és történelme iránt érzett felelőssége határozza meg az embert”. (2. Vatikáni Zsinat: Az Egyház a mai világban) ,.A világ beteg. Nem az a baj, hogy esetleg kiapadtak az erőforrások, vagy hogy egyesek kaparintják meg azokat. A baj az, bogy nincsen testvériség az emberek és a népek között." (VI. Pál pápa) 34
