Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)

1971 / 1. szám - Tomka Ferenc: Pasztorális lelkiismeretvizsgálat

kritika - állapotáig, akkor munkája „üresjárat” lesz. A neves pasztorálszociológus N. Greinacher felmérések eredményeit összegezve szögezi le: „Ismételten meg kellett állapítani, 'hogy még olyan papok is, akik évtizedek óta plébániájukon laknak, illúziókba ringatják magukat plébániájuk vallási és társadalmi helyzetével kapcsolatban . .. Legkevésbé sem vesznek tudomást a társadalom változásáról, amely pedig az ő közösségüket is érinti” [5]. - Ilyen szigorú bírálatra az első gondolatunk mindig az önvédelem: a „támadó” megcáfolása. A következőkben mindenekelőtt ezt a magatartást szeretnénk félretenni, az őszinte belső dialógus szellemében. Célunk ellenkezőleg - az önismeretre jutás. Éppen ezért: „pasztorális lelkiismeretvizsgálátot” próbálunk végezni az „ésszerűség elve” alapján. - A lelkiismeretvizsgálat nehézsége mindig az, hogy őszintén szembe kell néznünk mulasztásainkkal, s ez ellen autonóm természetünk tusakodik. Az őszinteség gyümölcse viszont a tisztánlátás.

A célok hierarchiája

A mai időkben, amikor oly sok az emberek elfoglaltsága, és annyira különböző problémák szorongatják őket, nem ritkán abban a veszélyben forognak, hogy „szétforgácsolják erőiket”, figyelmezteti a zsinati dekrétum a papságot [6], Valóban annyi a pasztorális feladat és elképzelés, hogy a jó lelkipásztoroknak a sok tennivaló közt általában soha nincs elég idejük. Bizonyára még nagyobb veszély azonban, hogy a munkába és gondokba „nyakig süllyedve” nem marad idő a reflexióra, a beosztásra: Azt a lehetőséget ragadjuk meg, ami épp kezünk ügyébe esik - ti. ami a sokszor kritikátlanul átvett axiómák alapján fontosnak látszik - és nem azt, ami célravezető.

Az emberi cselekedetek különböző célokra törnek. A közelebbi és távolabbi célok cél-hierarchiát alkotnak, - jelentőségüknek megfelelően rendeződnek a végső célhoz. Az alacsonyabbrendű célnak a hierarchiában való helyét a magasabbrendű határozza meg. - A lelkipásztori célok esetében ugyanez a helyzet. Éppen ezért első feladatunk a lelkipásztori célok hierarchiájának felvázolása. (E vázlat természetesen csak egy a sok lehetőség közül):

1. Közvetlen cél (illetve feladat): a lelkipásztori munkák elvégzése.

2. A lelkipásztori munkák célja:

a. a felelős, krisztusi egyénekből álló,

b. krisztusi közösség kialakítása.

3. A krisztusi közösség célja:

a. elmélyülni az Istennel való találkozásban (a kegyelemben),

b. és tanúságot tenni az Istennel való találkozásról - ezáltal meghíva a világot Isten Országába.

Ha lelkiismeretvizsgálatunkban sorra vesszük e vázlat pontjait, meg kell majd állapítanunk, hogy lelkipásztori magatartásunk nagyon gyakran megállt a közvetlen céloknál, és elszakad a távolabbi, illetve a végső céltól. A megmerevedés, a korhoz- alkalmazkodásra való képtelenség ennek következménye, hiszen az alkalmazkodás módját éppen a távolabbi céloknak kellene meghatározniuk. - Itt következő vizsgálódásunkban lépésről-lépésre haladunk a távolabbi céloktól az alacsonyabbrendű, közvetlen célok felé. A magasabbrendű célokkal való szembenézés után ui. köny- nyebben ítéletet mondhatunk a közvetlen feladatokról.

22