Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)
1971 / 3. szám - FIGYELŐ - Sólymos Szilveszter: A protestáns teológia a Theologiai Szemle 1970-es évfolyamának keresztmetszetében
hogy híveit meg ne ismertesse a hazai protestáns teológia útjával. A ténylegesen és egyértelműen vállalt „új ú*”-tal” [i]). Hazai protestáns folyóiratokat lapozva mind gyakrabban találkozunk hasonló megfogalmazásokkal. A THEOLOGIAI SZEMLE 1971. 3-4. számában pl. „A szerkesztő megjegyzései” felhívják a figyelmet Boross Géza: „A liturgikus konstitúció magyarországi hatásai” c. most kezdett cikksorozatára, amelyben a szerző elvégzi a II. Vatikáni Zsinat utáni liturgikus megújulás magyarországi megvalósításának nagyszabású felmérését. A szerkesztőség itt megjegyzi: .. feladatunknak tartjuk, hogy elfogulatlan, tárgyilagos, tudományos eszközökkel végrehajtott felmérések alapján ismerjék meg protestáns olvasóink mindazt, ami hazánkban a római katolikus (egyház) hitéletében, tanításában és gyakorlatában végbemegy. Azt reméljük, hogy ezzel valóban ökumenikus szolgálatot végzünk” W. Hyen és hasonló megjegyzések vetették fel bennem a gondolatat, hogy vajon mi, katolikusok ismerjük-e igazán protestáns testvéreink mai teológiáját? Katolikus sajtónk végiglapozása ezen a téren elég gyér eredményre vezetne. Jól tudom, hogy csupán az utolsó 10 év hazai protestáns teológiai irodalmának hiteles és méltó bemutatása alapos felkészülést igényelne, és sokkal nagyobb lélegzetvételű munkát. Jelen soraimmal ezért nem vállalkozhatom többre, mint hogy osupán — mintegy ízelítőül - a reprezentatív protestáns teológiai folyóiratnak, a THEOLOGIAI SZEMLÉ-nek bemutatását kíséreljem meg, az 1970-es évfolyam alapján. Az 1925-ben alapított, de 1958-ban új évfolyammal kezdett THEOLOGIAI SZEMLE a hazai protestántizmusnak kétségkívül legnívósabb sajtóterméke. Nagyformátumú, havi folyóirat, amely azonban - két-két számot magában foglaló formában - kéthavonként jelenik meg. Terjedelmét tekintve — az évi átlagot figyelembe véve - a mi TEOLÓGIA folyóiratunknak duplája. Kiadója a „Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa”, így tehát a folyóirat a bizonyos egységbe tömörült hazai protestantizmusnak orgánuma. Az olvasó első benyomása, hogy protestáns testvéreink jelentős teológus-gárdával rendelkeznek; képzett teológusaik otthonosan mozognak a mai keresztény teológiai életben. Intenzív teológiai életük kitűnik teológusaik külföldi szerepléseiből és a meghívott külföldi előadók gyakori látogatásaiból is. A hazai protestáns teológusok mélyen együtt- éreznek a vajúdó világ mai problémáival; a bóké ügyének előmozdítása, a háború megszüntetése, a harmadik világgal szembeni felelősség, a forradalom teológiájának elemzése újra és újra visszatérő témák folyóiratuk hasábjain. Nehéz lenne a sok értékes tanulmány közül csupán néhányat kiemelni; mégis megemlíteném Dr. Tóth Károly írását: „Fejlődés vagy forradalom?” [3], Kiemelhetem azt is, hogy hazánk felszabadulásának 25. évfordulója a protestáns egyházaknál félre nem érthető hitvallást váltott ki a szocializmus építése mellett. Dr. Ottlyk Ernő cikkében: „Egyházunk útja a szocializmusban”, többek között ezeket olvashatjuk: „Isten áldását kell látnunk abban, hogy ezek a kérdések (a mai élet kérdései) olyan erőteljesen jelentkeznek tudományos teológiai munkánkban, igehirdetői szolgálatunkban, vagy lelkipásztori magatartásunkban. Ezeknek a kérdéseknek a feldolgozása azt mutatja, hogy egyházunkat mélyen foglalkoztatja az a kérdés, hogyan találjuk meg helyünket a szocializmusban, hogyan viszonyuljunk az aktuális politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekhez” [4]. A katolikus teológiai folyóiratokhoz szokott olvasónak minden bizonnyal feltűnik, hogy milyen kevés filozófiai jellegű témával találkozik. Ez a tény a protestáns teológia sajátos jellegéből is adódik, amely a végső kérdéseket inkább a hit szemével közelíti meg. Bölcseleti vonatkozásai miatt mégis megemlítendőnek tartom Mészáros István tanulmányát: „Néhány gondolat a teizmus-ateizmus kérdéséhez”, - mely foglalkozik a hit és a természettudományok viszonyával is [5]. A protestáns teológiát általában úgy ismertük, mint „biblikus teológiát”. Ez minden bizonnyal ma is érvényes, bár mintha a BAbliáró. ma inkább az életre tevődött volna át a hangsúly; természetesen abban a megvilágításban, hogy a mai élet problémáira milyen választ ad a Biblia. Ha néhány, inkább biblikus témájú írásra kellene a figyelmet felhívnom, utalnék egy debreceni teológus-hallgató munkaközösség tanulmányára: „Házasság és válás az Ószövetségben, a Talmudban és az Újszövetségben” [6], vagy ifj. Dr. Bartha Tibor: „A felekezetek úrvacsoraértelmezésének hermeneutikai és exe- getikai vonatkozásai” c. írására [7]. Kétségkívül az ekklezjológiai problémák foglalkoztatják leginkább a mai teológiát az összes keresztény egyházakban. Ezen a téren gondolatébresztő Dr. Vályi Nagy Ervin: „Ekklezioló- giai kérdések a mai teológiában” c. tahulmá- nya [8]. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kopenhágai evangélikus dogmatika-professzor, Dr. Kristen Ejner Skydsgaard-nak vendégelőadását az Evangélikus Teológiai Akadémián: „Az egyház történetisége” címmel [9]. Dr. Bakos Ottó: „Keresztség, hitvallás, misszió, népegyház” című írásában felvet olyan problémákat, melyek a keresztség új rítusának és teológiai szemléletének bevezetésével megoldásra várnak nálunk is [10]. Bolyki János: „Egyházi tisztségek és egyházszervezet az újszövetségben” című tanulmányában foglalkozik a ma sokat vitatott egyházszervezeti kérdésekkel, nemegyszer szembefordulva Hans Küng egyik- másik állításával [11]. A lelkipásztorkodástan teológiai megalapozásához igen értékes gondolatokat nyújt Dr. Boross Géza tanulmánya: „A szocializmusban élő egyház gyakorlati teológiája”, melyben a lipcsei egyetem világhírű gyakorlati teológusának, Dedo Müllernek irányelveit foglalja össze, az 193
