Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)
1971 / 3. szám - TÁVLATOK - Az egyházi jog megújítása, - avagy támadás a Zsinat szelleme ellen
Befejezésül megállapíthatjuk az egyházi jog egészéről, hogy - emberi alkotás lévén - hordozhat magában hiányosságokat. Mi viszont nem akkor szolgáljuk Krisztus ügyét, ha elkendőzzük ezeket, ha szemet hunyunk felettük, hanem ha az egész kereszténység iránt érzett felelősséggel mindent elkövetünk a „tisztulás” érdekében. Így - a legősibb egyházi hagyományt követve (Gál 2,11) - leszünk a megújító Szentlélek eszközei. Vonatkozik ez az Egyház új alaptörvényére is: A kérdés még „nyitott”. A püspökök joga és kötelessége, hogy meghozzák a döntést; Isten népének joga és kötelessége, hogy komolyan vegye saját jövőjét, és hogy hozzászólásaival is segítségére legyen Krisztustól rendelt vezetőinek a végső vélemény kialakításában. A drámai fordulat Az ókori orvostudományra a legsúlyosabb csapást... éppen annak két legkiválóbb orvosa mérte. - Az egyik végzetes tévedés Hippokrátestől származott. - Hip- pokrátes tantétele... az volt, hogy a szervezetben négy nedv uralkodik, amelyek megváltozásából származik minden betegség. Ez a roppant tévedés, a krasis-tan, kétezer évre megbénította az orvosi kutatást. Mirevaló is lett volna fáradságosan megfigyelni a finom kórjelenségeket, ha azok úgyis csupán lényegtelen kísérői annak a rejtett főelváltozásnak, amely valahol a szervezet nedveiben felismerhetedenü 1 folyik le? ... A nagy fordulat végre bekövetkezett. Megjelent a kereszténység. Az emberiség lelkületét, mint valami óriási ingát, az egyik végletből a másikba lendítette át. A szentek, a mártírok a legzüllöttebb erkölcsökből egyszerre a legmagasztosabbakba hívták az emberiséget. Hirdették, hogy az emberek mind egyenlő teremtményei Istennek, tdhát szeretniük kell egymást, és támogatniok a szegényeket, szerencsétleneket, a betegeket. Szent Bazil megépítette az első kórházat (369. Caesarea); szerzetes és lovagrendek létesültek a betegek gyógyításáraj Szent Benedek Montecassinó- ban, majd követői Salernóban megalapították az első rendszeres orvosi iskolát. Persze, lassankint, évszázadok alatt ment ez végbe, mert a középkorban a klasszikusokat tökéleteseknek tartották, akiknek tanait bámulni kell, magyarázni is lehet, de megváltoztatni nem szabad . . . Az orvostudomány alapvető tényeinek felkutatása azonban végre mégis csak megindult, mert kialakult a hozzá szükséges erkölcsi alap; az emberek megbecsülése! (Részlet Nékám Lajos dr. „Drámák az orvostudományban” c. cikkéből; közli az „Orvosi Hetilap” 1933. jan. 14-i száma, 24. old.) Rahner, Karl: Einübung priesterlicher Existenz. Herder, Freiburg 1. Br. 1970. Rah n ért sokan csak mint tudós teológust ismerik. Pedig jó néhány papok és világiak számára írt „lelki” könyve is napvilágot látott már. Jelen kötete a ma és a holnap .papja számára fontos követelményekkel foglalkozik. Oly kérdéseket vet fed és tárgyal, amelyek elől egyetlen pap sem térhet kt, s amelyeken elmélkedve papi lelkisége feltétlenül mélyülhet. Nem marad meg az élméleti alapozás talaján, olykor szinte apródékos gyakorlati vonatkozások is előkerülnek a könyv 304 oldalán. Daly, Mary: Kirche, Frau und Sexus. Walter Verlag, Olten 1970. 239 oldal. A szerző asszisztens a bostoni egyetem hittudományi karán, a bölcselet és teológia doktora. Művében feltárja, hogy a nő az idők folyamán sokfajta megkülönböztetésnek volt szenvedő alanya a katolikus egyház életében. Ennek legfőbb okát a szükséges változások elleni folytonos tusakodásban, a merev maradi- ságban látja. E maradiság, a hátráltató erők leküzdéséhez igyekszik felvázolni megfelelő módszert és utasításokat. 174
