Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)
1971 / 2. szám - FIGYELŐ - Zirkel, Adam: Gondolatok a házasság felbonthatatlanságáról és felbomlásáról
házasság érvénytelen; a házassági kötelék nem jött létre; ezek után semmilyen szerepet sem játszik az a szempont, hogy a látszatházasság végül is milyen okból bomlott fel. — Mindez első pillanatra kézenfekvőnek látszik, valójában azonban egyáltalán nem az. Vajon a hiányos beleegyezéssel megkötött házasság esetében valójában semmiféle közösség sem jön létre? A jogász is elismeri, hogy huzamosabb idő - legkésőbb a gyermek születése — után az erkölcsi kötelesség mindkét felet tartós életközösségre kötelezi. Ugyanakkor azonban tagadja a házasság jogi felbonthatatlanságát. Nem ellentmondás ez? Vajon az erkölcsi, lelkiismeretbeli kötelességnek nem kell eleget tenni? Vajon a jog és a delkiismeret futhatnak-e párhuzamosan egymás mellett úgy, hogy a jog csak a saját területén ismert „jogi” kötelességeket veszi figyelembe, az erkölcsieket pedig nem? Mi jogon vonunk ilyen éles határt a „kétféle” kötelesség között? ad b) A III. részben már volt szó arról, hogy egy házasságból fakadó kötelességek teljesülése lehetetlenné válhatik, ha a házasság véglegesen felbomlott, a felek újraházasodtak, és gyermekek születtek az új házasságból. Ha ezt elfogadjuk, akkor a fenti „kétféle kötelék”-elkép- zelés alapján két további kérdésünk támadhat. - i) Hogy viszonylanak az első házasságból származó erkölcsi kötelességek (pl. az életközösség helyreállításáé - amely itt lehetetlen), a jogi kötelességekhez (amelyek elméletileg megkívánnák az életközösség visszaállítását) ? A kérdésre alig lehet mást válaszolni, mint azt, hogy e „két” kötelezettség valójában azonos. Ez pedig azt jelenti, hogy ha az erkölcsi kötelezettségek teljesíthetetlenek, akkor a jogiak is azok. 2) Hogy viszonyulnak a jogi kötelességek a házassági kötelékhez? Milyen hatással van a házassági kötelékre, ha erkölcsileg teljesíthetetlen a házasságból következő összes jogi kötelesség? Vajon ebben az esetben lehet-e egyáltalán beszélni házassági kötelékről? Mi mást jelent a házassági kötelék, mint a házasságból fakadó kötelezettségeket? Ez nyílt kérdés. 2. A szentség. E nyílt kérdést nem lehet azzal az utalással elintézni, hogy két megkereszteltnek érvényesen megkötött házassága szentség. Az ui. nem biztos, hogy a véglegesen felbomlott, ténylegesen már nem élt házasság szentség-e. - Itt jutunk el ahhoz a kérdéshez, hogy mi által válik egy házasság szentséggé? A dogmatika és a jog nem ad erre egyértelmű választ. - Általában azt szokták mondani, hogy a szentségi jel a házassági szerződés. De az nem világos, hogy ez az állítás kizárólagos jel- legű-e? Bizonyos és általánosan elfogadott csupán annyi, hogy a házassági „szerződésre” szükség van ahhoz, hogy a szentség létrejöjjön. De vajon a házassági szerződés önmagában a szentség, — akár életközösség nélkül is? Ez azt jelentené, hogy bár e házassági szerződésnek a hatása - ti. a jogi kötelék és a szentségi kegyelem - maradandó, a szentségi jel nem az. Eszerint az elképzelés szerint a Krisztus szere- tétében leélt házasság sem szentségi jel. - A helyesnek látszó felfogás ezzel szemben azt vallja, hogy a házasság létrejön ugyan a házassági szerződés által; azonban ha megvalósul a házastársi életközösség, úgy maga a tényleges közösség - ennek élete, fejlődése - a házasság szentségének szentségi jele. Ez teljesen érthető így, hiszen Krisztus és az egyház közti szeretet hasonmása éppen ez: a házastársak kölcsönös szeretete és hűsége Krisztusban (Ef 5, 25). Milyen következménye van e szemlélet szerint annak, ha a házasság véglegesen zátonyra futott?- Ha a szentségi jel a - szerződés által megalapozott - tényleges házassági életközösség, úgy kikerülhetetlen a következtetés: Ha mindkét házasfél véglegesen felbomlottnak tekinti a házasságot, abban az esetben e meghiúsult házasság már nem szentség. (Ha ez az állítás váratlanul érint bennünket, akkor kérdezzük meg, mi a szentség? Az egyház elfogadott meghatározása szerint: „Jézus Krisztus által alapított jel, amely jelzi, és a méltó felvevőben megvalósítja a kegyelmet” [8], De a szentségnek melyik eleme van meg a felbomlott házasságban? Egyik sem.) - Hogy lehetne egy felbomlott házasság Krisztus és az egyház közti szeretet jele a világban? Közelinek tűnik a következtetés: Az egyház sóba nem bonthat fel házasságot, de megállapíthatja, hogy egy házasság felbomlott. JEGYZETEK I. A. Zirkel: Gültigkeit und Unauflöslichkeit der Ehe - in: Diakonia/Der Seelsorger, 1970/5, 298-315. - A témához vö. még: F. Böckle: Pastoraltheologie der Ehe - in: F. X. Arnold, K. Rahner, stb.: Handbuch der Pastoraltheologie IV. Herder, 1969, 17-; Böckle, N. Grei- naoher, F. Betz: Ehe in der Diskussion, Herder 1969; J. David, M. Höflich: Christliche Ehe ohne Zukunft? Patmos, 1970; N. Weil, R. Pesch, J. Gründel, stb.: Ehescheidung, Kath. Bibelwerk, Stuttgart, 1970; N. Wetzel: Die öffentlichen Sünder - oder soll die Kirohe Ehe scheiden? Mainz, 1970; R. Gail: Fragwürdige Unauflöslichkeit der Ehe, Würtzburg, 1970; A „Concilium” folyóirat egész 1970/V. száma a jelenkori házasság problémáival foglalkozik. A „Mérleg” innen vette át B. Häring: Heilssorge an Geschiedenen und gültig Verheirateten c. tanulmányának egy érdekes részét: 1970/111,286.- 2. Egyház a mai világban 49, 50. — 3. SRR 28, 6, 1965, DirEcal 76 (1965) II. 309. - 4. SRR 21, 2, 1948 n. 5 voí. 40 p. 64; SRR 25. rí. 1959 n. 6 vol. 51 p. 547. - 5. SRR 28, 6. 1965 - id. U. Mosiek: Neue Entscheidungen der SR Rota in Ehesachen in: österreichischer Arohiv für Kirchenrecht 19 (1968) 213, 13. megjegyzés. 6. Vö. F. J. Steinmetz: Freiheit, Gesetz, Sünde- in: Geist und Leben 1970, 65-67. - 7. A dokumentumot, ill. Rahner hozzászólását lásd: Teológia 1970/3, 181-186. - 8. Cateohismus Catholicus quaest. 325. 129
