Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)
1971 / 1. szám - Nyíri Tamás: Az ember halála
Visszatér-e Bedford? Bedford, nem jön vissza. Életében nem hallottunk róla, halála azonban világszenzáció lett. Az Arizona állambeli Phoenix város orvosi laboratóriumában 1967 eleje óta őrzik dr. James H. Bedford mélyhűtött testét. A professzort a klinikai halál beálltakor hűtötték le. Azt remélte, hogy - ha felfedezik 3 rák gyógymódját - életre keltik és meggyógyítják. Ez a remény ma még vágyálom. Igaz, hogy néhány melegvérű állat testhőmérséklete a téli álomban alig haladja meg a fagypontot, a halaké és békáké lecsökkenhet o fokig szervezetük károsodása nélkül. Némely rovarnak az sem árt, ha sejtfolyadéka kikristályosodik. A nagy téli araszló kőkeményre fagyott bábjából fejlődik csak ki a pillangó. A magasabbrendű élőlények mélyhűtése azonban még megoldatlan probléma. Sokkal jobban dacolnak az idővel, ha lehűlés helyett kiszáradnak az élőlények. Az ázsiai teknőcön élősködő pióca (Ozobranchus) testsúlya 80 százalékát is elveszítheti. A papírzacskóba gyűjtött, repülőgépen elszállított, hűtőszekrényben tárolt, len- csényire összezsugorodott piócák kellő nedvességhez jutva visszanyerik eredeti nagyságukat, s mintha mi sem történt volna, folytatják életüket. Dombrowski német kutató a perm-korszakból származó, 200 millió éves, kiszáradt kősóbaktériumokat keltett életre. Két angol kutatónak néhány évvel ezelőtt sikerült egy szúnyogfajta lárváit kiszárítania, +100 fokra hevítenie és -270 fokra lehűtenie: a lárvák kellő nedvesség adagolása után folytatták abbamaradt életüket. Ha a vizet kivonjuk a szervezetből, az - egyébként folyamatnak tartott - élet a szárazanyag térbeli elrendeződésére korlátozódik. Az életműködés felfüggesztésekor szünetel a biológiai idő, a lappangó élet végnélkülinek tekinthető. De ez nem oldja meg a halál problémáját. A várható maximális élettartam elmúltával feltartóztathatatlanok a halálhoz vezető visszafordíthatatlan folyamatok. A lehűtés, a kiszáradás késleltetheti a biológiai folyamatokat az órával mért időhöz viszonyítva, előbb vagy utóbb azonban minden élő eljut a halál küszöbéhez. A vízibolhák várható biológiai életkora 47 millió szívverés. A jól tápláltak szíve gyorsan ver, hamarább pereg le életük, éhezve néhány héttel tovább élnek. Az ember biológiai életkora 2-3 milliárd szívdobbanás. Nem éles határvonal, széles határsáv választja el az életet a haláltól. A szív- átültetések etikai problémái abból erednek, hogy nagyon nehéz megállapítani a biológiai halál időpontját. Az agyvelő oxigénellátásának megszűnte után néhány perccel beáll az agyi halál, bár a szívműködés hosszabb ideig fenntartható. Hamburgi orvosok kétnapos szünet után ismét észlelték a beteg - nem halott? - agyának elektromos tevékenységét. Japán kutatók kétszáz napos mélyhűtés után felmelegített macska-agy normális elektromos tevékenységét mérték: az agysejtek még éltek. A téli álomban a hörcsög agyának hőmérséklete 10 C fokra - a többi emlősre halálos hőmérsékletre - hűl le, szíve pedig percenként egyet ver. Néhány hónap múltán - biológiailag talán csak néhány órát öregedve - abbamaradt pszichikai életműködéseit is tökéletesen folytatja. Elgondolható, hogy sikerül lelassítanunk, vagy korlátlan ideig felfüggesztenünk az emberi életfolyamatokat is. Ha a hűtéssel áttörjük az időfalat — a szellemi funkciók károsodása nélkül -, akkor a biológia elérte a mai tudásunk szerint elérhetőt: a halál elhalasztását, vagy helyesebben az élet korlátlan idejű felfüggesztését. Mindebből nem a halálra, hanem az életre derül fény. Az élet nem azonos a szervezet biokémiai teakcióival, mert a biokémiai folyamatok már az élet következményei - írja J. lilies, a Max Planck intézet kutatója [2]. Mivel a fizikai-kémiai reakciók megszűntével - a hűtőszekrényben - is fennmarad a képesség az életre; nem a folyamatokban, hanem a folyamatok struktúrájában rejlik az élet tudományos titka. Ezt a struktúrát, mintát vagy elrendeződést őrzi hűtött állapotban is az élő anyag, mint a viasz a pecsétnyomó rajzát. Miért változik át testünk fényűző mintája, 7
