Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)
1970 / 1. szám - TÁVLATOK - Szentségek vagy mágikus ceremóniák?
mára, — már nem krisztusi közösség” [56]. Hogy eszerint sok megszokott Ielkipásztori formát át kellene alakítanunk? - Igaza van Klostermann-nak: „Nemcsak heretikus tanok vannak, de vannak beretikus formák is, melyekben ti. e tanok testet öltenek. Vannak formák, melyek egyszerűen korhoz-való-alkal- matlanságuk következtében megakadályozzák, hogy az Evangélium elérje célját” [57]. - A mai szentségekkel kapcsolatos sokfelé elterjedt lelkipásztori gyakorlat speciálisan e „heretikus formák” közé sorolható, hiszen - mint láttuk - egyrészt ezáltal sokakban nem valósul meg a Krisztussal való találkozás, másrészt - az előbbiből következően - a külső szemlélő számára legfeljebb Krisztus és az Egyház ellen tanúskodik, de nem mellette. Azt pedig szintén láttuk, hogy e gyakorlat csupán egy quasi- heretikus elmélettel okolható meg. JEGYZETEK I. ]. Levada: A vallás társadalmi természete, Bp. 1969. 136-38. - 2. Handbuch der Pastoral- theologie (F. X. Arnold, K. Rahner, stb.), Herder, 1964, (Pth.) I/329. - 3. E. Villanova: Li- turgiekrise und Religionskritik, Concilium 1969/ II, 77. - 4. D. 797, 798, 849 stb. - 5. Az Egyház a mai világban 62. - 6. O. Schreuder: Kirche im Vorort, Freiburg, 1962, 193.; Religion und Familie I. Forschungsbericht 78a/6 des IKS, Wien, 1966; H. O. Wölber: Religion ohne Entscheidung, Göttingen, i960. 156. -7. Vö. legutóbb: Kardos L.: Egyház és vallásos élet egy mai faluban, Bp. 1969. 123-34; Világosság 1969/VIII-IX 544. - 8. III/3 Tomka: Hatalmi Egyház vagy kegyelmi Egyház? - 9. Ih. 148. - 10. Pth. I/325. - ii. Vö. Rosta F.: Isten népe - Teológia III/i; Lex. f. Th. u. K., Herder, 19642. IX/266 k. - 12. Radó P.: Enchiridion Liturgiáim, Herder, 1966. I/142 -46. - 13. K. Rahner: Kirche und Sakrament, Herder, 1961. (KuS) 21. - 14. S. Th. III. q. 60. a. 2.; Vö. Radó P.: Im. I/152. - 15. Egyház a mai világban; Missziós-, Apostolkodásról szóló dekrétum stb. - 16. KuS. 9, 21. - 17. Pth. 327. - 18. Uo. 326. - 19. B. Häring: Das Gesetz Christi, Freiburg i. Br., 19637, (GChr) I/449; Vö. Gál F.: Az üdvtörténet misztériuHogy nem szabad maximalistának lenni? - Igazi De itt nem maximalizmusról van szó, hanem Krisztus elveiről. „S az a közösség, melyben a Lelket már nem hallgatják meg, mely megmerevedett. .. melyben az Űr szavát nemcsak nem veszik már komolyan, de helyreigazítják azt, - az a közösség nem Krisztus közössége” [38]. Az Apokalypszisben, a laodiceai egyházhoz intézett levélben ez áll: „Boldog, aki olvassa e jövendölés igéit és megtartja... Ismerem tetteidet: nem vagy se hideg, se meleg... Buzdulj föl és tarts bűnbánatot! Nézd, az ajtóban állok és zörgetek. Aki meghallja szavamat, és kinyitja az ajtót, ahhoz bemegyek és vele étkezem, ő meg velem... Akinek füle van, hallja meg, mint mond a Lélek ez egyházaknak” (Apók 1, 3; 3, 13, 15, 20). mai, Bp. 1967, 164 k. - 20. Világiak apostolkodása 2. - 21. Vö. Radó P.: Im. I/71-79; 62, 694-96. - 22. B. Häring: Gabe und Auftrag der Sakramente, Salzburg, 1961, (GuA) 353. - 23. O. Semmelroth: Opus operatum, Lex. f. Th. u. K. VII/1185-86. - 24. GuA. 18-9; Vö. Radó P.: Im. K/175 - 25. GChr. II/168. - 26. E. H. Schillebeeckx: Christus Sakrament der Gottbegegnung, Mainz, i960, 113. - 27. Uo. 107-08. - 28. E. Pin: Die Differenzierung der pristerlichen Funktion, Concilium 1969/II. 178. — 29. M. Schmaus: Dogmatik, München 19575, LV/i, 176.; Vö. GChr. I/441; D. 798 k. - 30. S. Th. III. q. 61 a. 4 - 31. F. Klostermann: Theologie der christlichen Gemeinde, lásd: Kirche in der Stadt (hgg. österreichischen Seelsorgeinstitut) Wien, 1967, 56-7. - 32. Uo. 33. S. Th. III. q. 68. a. 9 ad 1. - 34. E gyakorlatot ismertető mű németre fordítva megjelent: P. Gerbe, E. Marcus stb.: Zulassung zur Taufe, Wien 1969. Pl. ennek előszavában Klostermann, valamint a Seelsorger folyóirat könyvszemléjében 1969/5, 358. képviselik ez álláspontot. - 35. Ilyen értelemben nyilatkoznak neves teológusok. A nevelésre külön kitér Häring: GaS. 272 k. - 36. Klostermann: Ih. 59. - 37. Uo. 58. - 38. Uo. 59. 32
