Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)

1970 / 1. szám - Szennay András: Hivők és nemhivők dialógusa felé

részét. S az „evilági” ismeretekben való gazdagodás feltétlenül hozzájárul a hit ismereteinek, igazságainak tisztultabb szemléletéhez is. Isten kinyilatkoztatásába örök időkre bekapcsolta az emberi gondolkodást, az igazság után kérdező-kereső ember szellemi aktivitását is. Mint mondottuk: a dialógus az igazság keresésének és elmélyítésének szellemét sugározza. Az igazság köteles keresése és elmélyítése a hivő ember számára - de mindenki számára - kemény feladatokat jelent. Az igazság ügye nem elvont, élet­idegen utópia, hanem szent ügy felé jelent szolgálatot. Szent ez az ügy hívők és nemhivők szemében egyaránt. Hogy valóban milyen „szent” ez az ügy, szépen illusztrálják Pierre Basset apátnak szavai: Az igazság alázatos szolgákat és nem büszke birtokosokat követel. - Az igazság azt kívánja, hogy érette meg is haljunk, de nem tűri, hogy másokat nevében meggyilkoljunk. - Az igaz­sággal mindig csak bizonyos szempont szerint találkozhatunk, egész teljességét a földön soha nem leszünk képesek megragadni. - Mindaz, aki komoly igyekezettel keresi az igazságot, köze­lebb van ahhoz, mint az olyan, aki úgy véli, hogy csak élveznie kell előnyeit. - Az igazság őszinte barátja mindig tiszteli azokat, akik az igazságot őszintén keresik. - Az igazság szolgá­lata nem rabszolgákat, hanem szabad embereket követel. Olyanokat, akik függetlenül és lojá­lisán végzik szolgálatukat. Az igazságnak csakis fiai, gyermekei vannak. - Az igazság nem vitrin- tárgy, hanem gyengéd palánta, mely csakis a lélek talajában maradhat életképes, csakis ott növekszik (in: Lettre de Ligugé Nr. 44.). Nem álltathatjuk magunkat, amidőn az igazság keresésének és elmélyítésének szellemét kívánjuk szolgálni. A felmerülő kérdések özöne ugyanis problémák, feszültségek jelentkezésével jár. De lehet-e kétségünk arról, hogy valódi, az élet realitását sugárzó dialógust csakis ily problémákkal terhes légkörben folytathatunk? Oly légkörben, mely mentes ugyan az ellenségeskedésnek és gyanúsítgatásnak szel­lemétől, mégis feszültséggel terhes. Az igazság mindig több dimenziós struktúrá­ban éf. Vonatkozik ez a hívőnek „hitigazságaira” is. Jelentkezik ugyanis a hét­köznapok egyszerű, meghitt világában, hat itt is, bár a megszokottság miatt oly­kor kritikátlanul állunk vele szemben. Jelentkezik azután a szoros értelemben „kontrollálható”-nak, a tudomány igazságainak világában is. Ez az igazság igen mélyrehatóan mutatja be az embert és világát, nem érkezik el azonban soha a dolgok abszolút eredetéhez, az ősforrás felkutatásához. A bölcselet igazsága már szélesebb alapokra épít. A legtágasabb értelemben vett egzisztenciális tapasztalásra építve tesz fontos kijelentéseket. Végül a vallásnak, a hitnek igazsága Isten tanító szavára ügyel, de ugyanakkor nem hagyja figyelmen kívül az emberi gondolko­dásnak és tapasztalásnak eredményeit, az első két dimenziót sem. Az embert mindig fenyegeti a kísértés, hogy az igazság ily több dimenziós vol­táról elfelejtkezzék. Hol csak a hétköznapi élet tényeit veszi tudomásul, hogy úgy belétemetkezik kutató, tudományos tapasztalatokat gyűjtő munkájába vagy épp elvont bölcselkedésébe, hogy elfeledkezik a többi dimenzióról. S ettől a veszélytől olykor a hivő, a hit igazságait tiszteletben tartó ember sem ment. A „világnélküli hit és vallás” így vallás és bit nélküli világot teremt maga körül. A szűklátókörü- ség hívőt és ateistát egyaránt fenyegető veszély. Az amorf dogmatizmus minden dimenzióban, azok kizárólagosságának hirdetésében megmerevedéshez vezet. Az ilyen merev és megmerevítő törekvésnek két közismert szélsőséges formája vallási, illetőleg klerikális elmerevedós és a harcos atezimusnak pozitivista, illetőleg scientista formája. Nem kétséges, az igazság keresésének szelleme az ember számára komoly fel­adatokat ír elő. A személyes munka és lelkiismeretbeni döntés számára alapvető szerep jut. Hivő ember itt - úgy tűnik - bonyolultabb feladat előtt áll, mint a nemhivő. Földi élete során egyszerre kell, hogy Isten és az emberek szavára, a hit világa és a tudományok világa felé ügyeljen. Mindkét világból fényesség érkezik 22

Next

/
Thumbnails
Contents