Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)

1970 / 3. szám - FÓRUM - "Emberhalász imádsága (Hozzászólások Barcza Barna cikkéhez)

FOR UM „EMBERHALÁSZ IMÁDSÁGA” (Hozzászólások Barcza Barna cikkéhez) Mindenekelőtt hadd vállaljak szíves szolidaritást kollégámmal, aki igazi emberi és „őszinte, becsületes” hangvételével (ha már Robinsonnál tartunk) szinte lenyűgözött, hiszen egy cipőben járunk. Ezért azt a sok mindent, amelyben egyetértek, nem is sorolom fel, de . . . i. Nem kincstári optimizmusból, de kérdezem: tényleg ilyen „állati komoly” ügy a keresz­tyénig és a papi munka? Nem inkább a „jó hír” teljes felelősségérzettel, de ugyanakkor több hilaritással történő továbbadása? (Ezt Luthertől.) i. Miért kellene azokat a „szerencsétlen flótásokat” (valahogy így Barth), akik még manapság szeretnének keresztények lenni, okvetlenül elriasztani, lehengerelni és csak azt elfogadni hivőnek, akik eleget tesznek perfekcionista követelményeinknek? Félek (ill. örülök), hogy Isten sokkal nagyobbvonalú, több „engedményt tesz”, mint mi. 3. Az emberhalászás (a szerző gondolatmenetébe inkább az „emberpecázás” illene) Jézus csoda­szép hasonlata, de exegetikai baklövés a kép minden részletét allegorizálni (vízbői, partra, hoz­zánk). A hasonló Mt 13, 47 kk-ban is a hangsúly nem a „javát edényekbe válogatják, a hitványát pedig kiszórják”-on van, ráadásul ez az attitűd csak a „világ végén” reális, akkor is az „angya­lok” teszik és nem a lelkészek, - hanem a „mindenféle fajtát” összegyűjtöttön, a corpus mixtum valóságán. - Avagy a parallel példázat szavaival élve nem az-e ma is Jézus válasza: „Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig?” 4. Nem igaz, hogy Jézus a nagy kudarc után már csak az elitnek tanított: Mk 9 után is nyilvánosan tanít (10, i)és Jn 7 után még tíz fejezetben él „minden teremtménynek”, még azok­nak is, akik látásuk szerint már megkérgesedtek a mi általunk (!) elhibázott „berögződések­ben”, pl. abban, hogy a prot. egyházak is ,,halászterület”-nek számítanak. 5. A „tenger” (világ-polisz) azért nem olyan rossz hely, hogy annak építését csak önmagun­kon erőszakot téve tudnánk igenelni! Tudomásul kell vennünk, hogy a halak a vízben élnek, s nem a szárazon, meg aztán milyen egyedül üdvözítő partra vonnánk is ki őket ahelyett, hogy rendes, becsületes, Istenben örülő halakká próbálnánk (Jn 17, 15), igen, „evilág építése által”, amit nem Teilhard de Chardintől, hanem egészen Mástól már megtanulhattunk. Bízik László ev s. lelkész * A teológiában jártas olvasó első benyomása a — bizonyára fölényes — bosszankodás: Hogy tehet a szerző ilyen szélsőséges megjegyzéseket például Jézusról, hogy „csapdába esett”, hogy „végze­tes elcsúszást” vett észre munkájában; — vagy az evilág építéséről, mely szerinte „kibékíthetet­len” viszonyban van Isten országának építésével? De vajon ez-e a cikk lényege? S vajon ezek a túlzó kijelentések nemcsak a mondanivalót akarják-e szemléltetni? [1] - Azt, hogy nem hiszünk eléggé Krisztus ügyében, s ennek követ­keztében nem merjük úgy hirdetni tanítását, ahogyan ő akarta. Tömegekre vágyunk s ezért - csak hogy kellessük magunkat - Krisztus szavaival élve „ebek elé vetjük a szent dolgokat és sertések elé a gyöngyöket” (Mt 7, 6). S ha valaki mégis megpróbálja szó szerint megvalósítani azt, amit Krisztus kívánt, az hamarosan magán érezheti a „túlzó” bélyeget. - Igaz, hogy az egyház történelmében ismerős „Krisztus oktalanságának” és az „emberi bölcsességnek” küzdelme. Amikor például Assisi Szent Ferenc magatartásával odavágta egyes korabeli egyháziak szemébe, hogy életük krisztusiatlan, - felháborodásuk óriási volt. Természetesen nem azzal támadták Ferencet, hogy „hogyan mered a mi életünket kifogásolni”, hanem vallási igazságokra hivatkoz­tak, például hogy „az egyház maga Krisztus; az egyház nem mondhat csődöt”. Minden korban megvan a hajlam a hasonló védekezésekre. A mai átlagdcereszténység krisztusiatlan voltára ellenben a zsinat, a teológusok és vallás­szociológusok egyaránt figyelmeztetnek. Rahner, Küng vagy Klostermann szerint - hogy csak néhányat említsünk - nemcsak a kereszténynek nevezett tömegek körében terjedtek el - hallga­175

Next

/
Thumbnails
Contents