Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)
1970 / 3. szám - MEDITÁCIÓ - Paskai László: "Tanúim lesztek"
A nehézségek arra utalnak, hogy lehet ugyan szép az evangélium tanítása, de nincs hozzá erő, vagy érthetetlen csak emberi kategóriáink szerint (ellenségszeretet, megbocsátás, tisztaság, szegénység, alázatosság stb.). Hozhatunk fel százféle nehézséget, hivatkozhatunk példákra és statisztikai adatokra; ha egy konkrét emberi életben megjelenik az evangélium szerinti élet, az minden ellenérvet megcáfol. Contra factum non valet argumentum - tényekkel szemben értéktelen az érvelés. A zsinati szövegek is végső fokon erre utalnak: a konkrét emberi élet mutatja meg, hogy a keresztény remény, hit, szeretet, irgalmasság, az egyéni és házas élet tisztasága, stb. lehetséges a mai világban is. A keresztény ember is tudatában van annak, hogy racionális indokok alapján és emberi erőből nem lehet a krisztusi eszményt megvalósítani. És mégis van bátorsága ahhoz, hogy rálépjen erre az útra, mert bízik a Lélek erejében. És amikor a krisztusi eszmény realizálódik az életben, felismerhetővé válik, -hogy az üdvösség misztériuma reális és a jelen világban is működik. Nemcsak szép szavak, hogy Krisztus elküldte a Szentleiket, hanem tény. 2. Jelenvalóvá lesz Isten emberszeretete és Krisztus szolgáló szeretete [13]. Istenről hirdetjük, hogy szereti az embert. Ez így önmagában nagyon távoli hang, elvont, nehezen ismerhető fel. A keresztény tanúságtétel révén kézzel foghatóvá lesz. Mindenekelőtt abban a formában, hogy a keresztények mint Istentől jövő parancsot teljesítik az evangélium szeretet-törvényét. De túl minden emberi humanizmus horizontális síkján, a vertikális mélység is megjelenik: Krisztus szolgáló szeretete. Hisz az iniciatíva, a kezdeményezés, az indítás, a soha meg nem fogyatkozó erő Istentől jön. 3. Alkalmul szolgál arra, hogy az emberek találkozzanak Krisztussal és így a Krisztusban való hithez eljussanak. A hit teljesen -személyes tett, döntés Krisztus és az üdvöség mellett. A hitet a Kriszussal való találkozás eredményezi, Isten kegyelme és a személyes döntés alapján. Ezt sem vitatkozással, sem kényszerrel elérni nem lehet. Szent Péter tanácsa nem puszta udvariasságból vagy kisebbségi érzésből fakadt, hanem apostoli tapasztalatból, amikor azt kéri, hogy a szóban való tanúságtétel történjék „szelíden, tiszteletet tanúsítva, jó lelkiismerettel”. A tanúságtétel jelenvalóvá teszi cselekedetben és szóban az üdvösség misztériumát és ezen keresztül alkalmul szolgál a Krisztussal való találkozásra. Ez a tanúságtétel dialógusa, amelytől idegen minden evilági hangoskodás, propaganda és arra segít, hogy a Krisztusban való hit megszülessék a lélekben. A kereszténység tény, amely Krisztus feltámadásának (húsvéti) misztériumában jelent meg és realizálódik a keresztények, az egyház életében. Ennek a ténynek van természetszerűen doktrináliis oldala is, amely nem hanyagolható el. De ebben nem merülhet ki. Ha a kereszténység csak doktrína lenne, továbbadásának a módja sem különböznék más tanrendszerek továbbadást módjától: jól megfogalmazott tételek, világos előadásmód, vitatkozás, bizonyító belső érvek. De mert a kereszténység elsősorban tény, továbbadásának a módja a tanúságtétel: annak megmutatása, hogy az üdvösség misztériuma reális, működik a mai világban is, a Krisztusban újjáteremtett ember létezik. Erre a tanúságtételre hivatott minden keresztény, függetlenül értelmi adottságaitól, egyéni helyzetétől. JEGYZETEK 1. Presbyterorum Ordinis 2; vö. Lumen Gentium 35. - 1. Uo, r 3. Lumen Gentium 34. - 4. Lumen Gentium 38. - Lumen Gentium 35. - 6. Lumen Gentium 31. - 7. Ad Gentes Divinitus 2i. - 8. Apostolicam Actuositatem 31 c. - 9. Gaudium et Spes 93. - 10. Ad Gentes divinitus 8. - 11. Gravissimum Educationis 2. - 12. Lumen Gentium 11. - 13. Gaudium et Spes 93. 174